Szabolcs-Szatmári Szövetkezetek, 1974 (13. évfolyam, 2-12. szám)

1974-02-01 / 2. szám

Értékelték az őszi akcióprogram eddigi eredményeit A MÉSZÖV elnöksége legutóbbi ülésén értékelte­­ az „őszi akcióprogram” ered­ményeit. Mivel az ÁFÉSZ-ek változó nagysága nem tette lehetővé az egységes értéke­lést, az elnökség úgy döntött, hogy a fogyasztási szövetke­zeteket három kategóriába sorolja — októberi taglétszá­muk alapján. Az első kate­góriába a 4000, a másodikba pedig az 1500-on felüli tag­létszámnak kerültek. A har­madik kategóriába az 1500- nál kevesebb taggal rendel­kező ÁFÉSZ-eket sorolták. A takarékszövetkezetnél két kategóriát hoztak létre, a taglétszám, a részjegvalap, a betét- és kölcsönállomány alapján. Az elsőbe 11, a má­sodikba 14 takarékszövetke­zet került. Tekintettel arra, hogy az akcióprogram idején a szö­vetkezetek nemcsak tagszer­­­vezéssel, hanem a gazdasági tevékenységet elősegítő kü­lönböző rendezvényekkel, va­lamint más időszerű felada­tokkal is foglalkoztak, érték­pontos módszert alkalmaz­tak — a végső sorrend meg­állapításánál. A tagszerve­zésnél és a részjegynöveke­­désnél a taglétszám abszolút növekedéséért százalékonként 10, a szervezettség fokának növekedéséért — százalékon­ként 20, beszervezett új ta­gonként, nő és 30 éven aluli fiatalért !—1, a részjegyalap növekedéséért ezer forinton­ként 10, a töredékrész­jegye­sek rendezéséért pedig 20 pont járt. A rendezvényeknél az el­nökség az 1973. IV. negyedé­vi bázisindex kétszeres szor­zatát értékpontnak tekintet­te. Az akcióprogram ugyanis ebben az időszakban volt, így a kereskedelmi rendez­vények hatása kifejezésre kell, hogy jusson az árufor­galom mutatójában. Az elnökség ezenkívül az egyéb aktuális munkáért, a szövetkezeti jelleg erősítésé­vel kapcsolatos helyes javas­latokért, javaslatonként 10, az alapító tagok találkozójá­nak megrendezéséért 20, az ÁFÉSZ által szervezett ve­télkedőkért 10, a szövetkezeti főtagok találkozójának meg­szervezéséért 20, iskolaszö­vetkezet létrehozáséért és m­un­káss­zö­vetkezet megala­kításáért 15—15. az iskolák­ban — osztályfőnöki órán •— a szövetkezeti vezetők által tartott előadásokért pedig 2 pontot adott Az első kategóriában az ÁFÉSZ-eknél Nyíregyháza végzett az első helyen, 3345 ponttal. Második Kisvár­da 3035, harmadik Mátészalka 2403, negyedik Vásárosna­­mény 2121, ötödik Nyírbátor 1470, hatodik Nagykálló 1466 ponttal. A második kategóriában Balkány 3385 ponttal végzett az élen. Második Ujfehártó 2461, harmadik Ibrány 1476, negyedik Tarpa 1381, ötödik Kem­ecsi 1201, hatodik Csen­­ger 1194 ponttal. A harmadik kategóriában az „Őszi akcióprogram” vég­rehajtásában elért eredmé­nyéért Nyírtelek kapta a leg­több értékpontot­,­­számszerin­ 1247-et. A további sorrend: második Tornyospálca harmadik Mondok 1074, 1105, ne­gyedik Tiszaszalka 950, ötö­dik Tiszadob 783, hatodik Gacsály 780 ponttal. A takarékszövetkezeteknél az első kategóriában Domb­­rád 391 ponttal végzett az élen. A második Porcsalma 185, harmadik Hakamaz 152, negyedik Mándok 143, ötödik Nyírmada 119 pont­tal. A második kategóriában a sorrend: első Újfehértó 188, második Valisj 104, harma­dik Győrtelek 89 negyedik Hodász 85, ötödik Vasa Si ponttal. A MES3ÖV elnöksége a kategóriák első és második helyezettjét értékes jutalom­ban részesíti. Értékelték a KISZ-alap­­szervezeteknek, ifjúsági klu­boknak, nőbizottságoknak és a szocialista brigádoknak az „őszi akcióprogramban” nyújtott munkáját is. A KJSZ-allapszerveze­tek között a mátészalkai 206 ponttal előzte meg a 194 pontos kis­párnást és a 120 pontos nyír­egyházit- A negyedik az új­­fehértói ,32, ötödik az ibrá­­nyi 45 hatodik pedig a luzsé­­ri 42 ponttal. Az ir magi klubok közül a vásárosnaményi nyújtotta a legjobb munkát, 66 pontot kapott. Második az ibrányi 29, harmadik a balkányi 11, negyedik a nsgyec­sed­i 10, ötödik a tornai szintén 10 ponttal. A nőbizottságok között az elnökség nem állapított meg sorrendet, mint legjobb hár­mat, a mátészalkait, a csen­­gerit és a tuzsérit jutalmaz­­­ta. A szocialista brigádok ver­senyében a vásárosnaményi ,11. Rákóczi Ferenc” brigád lett az első, 49 ponttal. A második helyen a balkányi „Béke”, a harmadikon pedig a mátészalkai „Kraszna” szo­cialista brigád végzett- 78 ezer tag üzletpolitikai kér tervszerűen, cékitűzései­­folyamato­san valósították meg 1978- ban takarékszövetkezeteink, az előző évihez viszonyítva valamennyi üzletági tevé­kenységük dinamikusan fej­lődött. A 25 takarékszövetke­zetnél az elmúlt évre 70 mil­lió forint betétállomány-nö­vekedést terveztek. Ezzel szemben közel 100 millió fo­rintot értek el, amely 27,4 százalékos felfutásnak felel meg. A betétállomány az év végére elérte a 455 millió fo­rintot! Ez a megye összbe­­tétállományának 20 százalé­kát teszi ki. A növekedés különösen az év utolsó három hónapjában volt kiemelkedő. Ehhez nagy­­mértékben hozzájárult a MÉSZÖV elnöksége által kezdeményezett „Őszi akció­­program”, amely jobb, ered­ményesebb munkára serken­tette a takarékszövetkezeti vezetőket A takarékszövetkezetek gazdálkodásában — bár még a végleges adatok nem áll­nak rendelkezésre — jelentős javulás következett be az el­múlt évben. A nyereség 4,3— 4,9 millió forint körül van, amely az 1972. évihez képest 13,—1,4 milliós növekedést jelent. Jelenleg megyénk 25 taka­rékszövetkezetének 78 ezer tagja van. A taglétszám az 1970-es adatokat alapul véve 36,7 százalékkal nőtt tavaly, a hitelfolyósítás korlátozásá­nak ellenére a tagok 215 mil­lió forint kölcsönt kaptak. A szövetkezetek egyéb tevé­kenységéből emellett a bizto­sításkötés emelkedik ki: az 1973-as évben 12 ezret költöt­tek, az előző évi 350-nel szemben. Gávavencsellőn falatozót épített az ÁFÉSZ. Hatmillió forint A Szabolcs-Szatmár megyei Mezőgazdasági­­ Termékérté­kesítő Szövetszéken Közös Válaozlat januárban több, mint hatmillió forintot fizetett vissza tagszövetkezeteinek áruforgalmuk és részjegyük alapján. A 93 termelőszö­vetkezet és a 38 ÁFÉSZ ér­tékesítése után közel ötmil­­lió forintot vehetett át, míg 1 millió 300 ezer forintot a részjegyük után kapták kéz­hez. A MÉK igazgatóságának határozata alapján a vissza­térítést január második felé­ben utalták át a szövetkeze­tekhez, így az összeget ma „beépíthették” a mérlegbe, a tsz-ek és ÁFÉSZ-ek. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek kö­zül a legtöbb visszatérítést a kisvárdai kapta, összesen 29, ezer forintot, őket a tagsori ÁFÉSZ követi, melynek 182 ezer forintot utaltak át. Száz­ezer forinton felüli összeget kapott még a nyíregyházi, a fehérgyarmati, a mándoki, a nyírbátori, a vajai és a vá­­sárosnaményi ÁFÉSZ, akik összesen közel 850 ezer forin­tot vehettek át. Ezenkívül 50 ezer forinton felüli összeget kapott még a balkányi, a má­tészalkai, a nagykállói, a pát­­rohai, a tornyospálcai és az újfehértói ÁFÉSZ. A MÉK 100 forint részjegy után 0,18. 100 forint forgalom után pedig 0,72 forintot fize­tett ki tagszövetkezeteinek. Bozsik Sándor sikerei Ibrányban Fiatalok Jelentős segítséget nyújtott 82 akcióprogram megvalósí­tásához az Ibrányi ÁFÉSZ-nek — KISZ­ alapszervezete A fiatalok legfontosabb fel­adatuknak a tagszervezést tekintették s igen jó ered­ményeket értek el Az akció­­program keretén beül szer­vezett 290 új tagból 1333 li­ptai, ez 46 százalékának felel meg. Az ÁFÉSZ fiataljai a tár­sadalmi munkából is kivet­ték részüket. Segítséget nyúj­tottak a boltok előtti terek parkosításában, a múlt év folyamán megépült nagyer­dei új bolt építkezésénél A múlt év decemberben a szö­vetkezet az alapító tagok ré­szére szervezett jubileumi ünnepséget, ahol a KISZ- alapszervezet kultúrcsoport­­ja szórakoztatta a veteráno­kat A fiatalok nagy segítséget nyújtottak a divatbemutatók megrendezésében is. Ibrány­ban három, Bújon és Pasza­­bon pedig egy-egy alkalom­mal mutatták be a modern, divatos árukat. A KISZ tag­jai árubemutatókat szervez­tek négy önkiszolgáló bolt­ban, ahol a korszerű táplál­kozás, a kozmetikai és vegyi­­cikkeket állították ki. D*v*A Pil Negyedszázadon mbnleum a a MÉK nél Márciusban ünnepli fenn­állásának negyedszázados év­fordulóját már megyei a Szabolcs-Szat- Mezőgazdasági Termék­értékesítő Szövetke­zeti Közös Vállalat, közismert nevén a MÉK. Az eltelt 25 év alatt a­­ szövetkezeti válla­lat megyénk legjobbjai közé küzdötte fel magát, sokat tett és tesz Szabolcs-Szatmár za­vartalan zöldség-gyümölcs ellátásáért, sőt az általa for­galomba hozott nemcsak hazánkban, termékek hanem az országhatárokon túl is is­mertté váltak, márka lett a nyíregyházi MÉK neve. A kezdet jellés volt A vállalatot 1949. márciu­sában a Belkereskedelmi Mi­nisztérium alapította „GYÜMÉRT” néven — azzal a céllal, hogy szövetkezetekkel a földműves­­együtt vé­gezze az egyéni gazdaságok, a meglévő és alakuló terme­lőszövetkezetek jogi terményeinek mezőgazda­­felvásár­lását. Abban az időben a MÉK tevékenysége Hajdú- Bihar megyére és Borsod- Abaúj-Zemplén egy részére is kiterjedt. A forgalom két­harmad részét akkor a bur­gonya, egyharmad részét pe­dig zöldség és gyümölcs tet­te ki. A GYÜMÉRT 1950-ben egyesült a burgonyát és hagy­mát forgalmazó nemzeti­ vál­lalattal, s 1953-ban a ME­ZŐNEK Vállalat nevet vette fel. Később, 1955-ben szövet­­kezeti vállalattá alakult át, feladatköre kizárólag a zöld­ség, gyümölcs és burgonya forgalmazására vonatkozott, így felügyeletét 1968-ig a SZÜVÉSZ látta el. A válla­latnak 1958. végén 115 föld­­művesszövetkezet és 72 me­zőgazdasági termelőszövet­kezet volt tagja, akik vagyo­ni hozzájárulásként kétezer forintot fizettek. Később a földművesszövetkezetek szá­ma az egyesítések után 45-re csökkent, a tsz-eké viszont 138-ra nőtt. Ilyen előzmények után 1971 -ben került sor­ a MÉK korszerűsítésére, ápri­lis 27-én 169 tsz és 45 ÁFÉSZ képviselőinek igazgató tanár­­sa tartott alakuló ülést. A tagok vagyoni hozzájárulását 50 ezer forintban határozták meg. A raktáraktól a díszőhágakig A GYÜMÉRT megalakulá­sa évében 1900 vagon burgo­nyát, zöldséget és gyümöl­csöt vásárolt fel és értékesí­tett. Akkor 16 alkalmazottal dolgoztak­ közepére a Az ötvenes évek dolgozók száma 100-ra nőtt ezer vagonos és elérték a 10 áruforgalmat. Ettől kezdve a vállalat mu­tatói gyorsan növekedtek. A szükségraktárakat az 1960-as évek végére új, korszerű lé­tesítmények váltották fel­. Az első fontosabb felvásárló és feldolgozó helyek Csenger­­ben, Fehérgyarmaton és Anarcson épültek Az 1960- as évek elején kezdődött meg a ma már országos hírnevű nyíregyházi alma­tároló, majd a 60-as esztendők végén a nyíregyházi II. és a mátészal­kai hűtőház építése. A termékforgalmazást se­gítő létesítmények mellett különböző élelmiszeripari termékeket gyártó ipari­ üze­mek is létesültek. A többfé­le zöldség-, gyümölcskorszerv a belföldi piacon jól fényért, sőt az aszalványokkal együtt jelentős mennyiség kerül be­lőlük exportra is. Az előállí­tott termékek száma 1972-ben elérte a húszat, s az ár­bevétel 75 millió forint volt. Ez az 1960. évinek csak­nem hatszorosa. Tavalyelőtt került egyébként forgalomba az „Oázis” néven ismert szén­savas almalé is. Az almatá­rolókban, a felvásárló és fel­­dolgozó telepeken, az ipari üzemekben a vállalat éves átlagban jelenleg több, mint ötezer vagon árut készít — a belkereskedelem részére, valamint exportra. A vállalat szerepe a zöld­ség-gyümölcs ellátásban év­­ről évre növekszik. Az 1972- es évben már 61 saját zöld­ségboltja volt, s ezekben a forgalom több, mint 65 mil­lió forintot tett ki. Kiváló vállalati címek A MÉK 1966-tól hét alka­lommal nyerte el a „Kiváló vállalat” címet, 1955-ben pe­dig a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. Dolgozói közül 683 főnek van különböző kitüntetése­k eredményes munkájukért. Az elért eredményekben nagy szerepe van a szocialista bri­gádoknak. Jelenleg 44 bri­gád dolgozik, 633 taggal. Kö­zülük a 19 női szocialista bri­gádnak 362 tagja van. A ver­seny a kollektív szellem, a szocialista tudat formálása terén is számottevő eredmé­nyeket hozott. A negyedszázados jubileu­u­mot megelőző, 1973-as év­ben a gazdasági eredmények to­vábbra is töretlen fejlődésről adtak számot. A zöldség­­gyümölcs forgalom elérte a 80 millió forintot, úgy, hogy az árindex az országos átlag alatt maradt! Az ipari üze­mek termelési 90 millió forint értéke közel volt az el­múlt évben, húsz százalékkal magasabb az 1972-esnél Eb­ben nagy szerepe van a vég­leg befutott „Oázis” üdítő­italnak, amelyből 10—42 mil­­lió palackkal értékesítettek. Az eltelt 25 év eredmé­nyekben gazdag volt a MFK- nek. Reméljük a következő negyedszázad is hasonló gaz­dasági mutatókat hoz majd. A MÉK nyíregyházi tárolójának Oázis üzemében az időszakos karbantartási munkála­tok folynak. Képünkön: Peti­kovics Tibor 4 töltőgépnél dolgozik. (N­. J. felvétele) Kép s mátészalkai aimMáro­oboL m

Next