Szabolcs-Szatmári Szövetkezetek, 1976 (1. évfolyam, 1-5. szám)
1976-07-15 / 1. szám
(Folytatás az 1. oldalról) 80%-kal, az építőipar mérsékelten 34%-kal nőtt a IV. ötéves tervben. A termelésen belül közvetlenül a lakosság felé végzett tevékenység a következőképpen alakult: 1970-ben a szövetkezetek 57 millió 800 ezer forint értékű közvetlen lakossági szolgáltatást végeztek, 1975-ben már 85 milliót. Ezen belül a gépkocsi-, motorkerékpár-javítás 263, háztartásigép-javítás 155, az a elektroakusztikai javítások 163, az építőipari javítás 194 százalék. Építőiparunkat fémjelzi több mint 2000 új lakás, amit átadott a beszámolás időszakában. Ezzel egyidőben pedig a hagyományos ipari javítások egy része, cipőjavítás, textilruházati javítás, cipőméretes tevékenység 74 százalékra esett vissza. Az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték 91 ezerről 133 ezer 900 forintra emelkedett, ami 57 százalékos termelékenységnövekedésnek felel meg. Az ipari szövetkezetek állóeszközeinek bruttó értéke a beszámolási időszakban több duplájára, 170 millióról mint 429 millióra nőtt. A szövetkezetek nyeresége 1970-ben 95 millió volt. Az 1975-ben 223 millió összes beruházás meghaladta a 300 milliót, termeléssel együtt nőtt a szövetkezetek jövedelme is. 1971. május 18-i küldöttközgyűlés anyagában 1970-ben az egy főre eső átlagkereset 18 ezer 724 forintban volt meghatározva. 1975-ben egy foglalkoztatottra jutó átlagbér meghaladta a 29 ezer 538 forintot. A KISZÖV elnöke beszédében ezután termelési, beruházási eredményekkel foglalkozott. Megemlítette, hogy több mint 300 ezer forint beruházást hajtottak végre. Ennek a megoszlása a következő: 80 millió KFA és KTA, amit a szövetkezeti mozgalom bocsátott a szövetkezetek rendelkezésére. Több mint 70 millió a közvetlen állami támogatás, iparfejlesztési, szolgáltatásfejlesztési alap, a tanácsnak az építőipari szövetkezetek részére nyújtott támogatása, és a KPM autószervizre külön nyújtott támogatása. Tehát a teljes beruházásnak több mint 50 százaléka juttatásból valósult meg. A szociális létesítményekkel javultak a munkakörülmények. Eredményeinkkel lényegében együtt nőtt a szövetkezetek bizonylati fegyelmének, tehát az egész számviteli munkájának a színvonala is. Sajnos azonban, ezt még nem mondhatjuk minden hozzánk tartozó szölvetkezetről. Nem éri el még a kívánt szintet a szövetkezetek egy részénél, főleg az építőipari szövetkezeteknél az árképzés sok kívánnivalót hagy maga után. A szövetkezetek vagyona a szövetkezeti mozgalom oszthatatlan vagyona és ennek megőrzésére valamennyiünknek nagyobb gondot kell fordítani, és többet kell tenni. Két szövetkezetünk kapott a beszámolási időszakban gazdasági bírságot. A másik problémás területünk a munkavédelem. Ha csupán a számokat nézzük — és az OKISZ értékelése is ezt mutatja —, akkor nem rossz. Hiszen 1970-ben 400, 1975-ben 406 baleset történt, s lényegében szinten maradt az ezer főre jutó balesetek száma is. De ha azt nézzük, hogy 1970-ben 7 ezer 483, 1975- ben már több mint 10 ezer kiesett munkanap volt. A szövetkezeti vezetőknek nagyobb felelősséggel kell dolgozók egészségére vigyázani, áldozni kell a védőberendezésekre és szigorúan büntetni azokat, akik védőberendezés nélkül és ittasan dolgoznak. Megyénk ipari szövetkezeteinél állandóan évi ezerötszáz-ezerhatszáz szakmunkástanulót képeznek. Mégis, el kell mondani, hogy sajnos egy pár szakmából nem bírjuk a szükségleteket fedezni, amire a megye lakosságának igénye alapján szüksége lenne. Például kőműves, ács és egyéb építőipari ágazatnál a szakmunkástanulók száma kevés, és az a véleményünk, hogy a szakmunkás-utánpótláshoz a megyei tanácstól és a szakmunkásképző intézetektől az eddigiektől nagyobb támogatásra van szükség. A feladatok végrehajtásából részt vállalt a kádermunka, a káderképzés is. Az elmúlt évben a megyei pártbizottság tárgyalta a szövetség káder- és személyzeti munkáját és határozatot hozott. E határozatok, valamint az OKISZ irányelvei alapján káderfejlesztési tervet dolgoztunk ki, ahol a szövetkezetek magasabb, vezető állású dolgozóinak is javasoltunk bizonyos iskolák elvégzését. Esetenként olyan javaslatot tettünk, hogy egyes vezető beosztásokba magasabb politikai és szakmai végzettséggel rendelkező kádereket állítsanak be. A szövetség káderfejlesztési tervét megküldtük a szövetkezeteknek és kértük, hogy annak alapján készítsék el a saját káderfejlesztési és oktatási tervüket. Ennek már megvannak az eredményei. A szövetkezeti elnökök közül már nagy többség végzi a marxista esti egyetemet és többen tanulnak állami vonalon is. Erőfeszítéseink ellenére is igen kevés a közgazdász és mérnök a szövetkezetekben és ez gátlójává válik a további fejlődésünknek. A szövetkezeti műszaki vezetők között csak három főiskolai végzettségű műszaki vezető és főiskolát végzett főkönyvelő is csak kilenc van. Ez ma már nagyon kevés. Igaz, hogy vannak gyakorlattal rendelkező középvezetők, akik képesek nagyobb feladatok ellátására, de az elkövetkezendő öt évben középvezetőinknek 20 százaléka megy nyugdíjba. Tovább kell tehát javítanunk a szövetkezeti személyzeti és kádermunkát. Tisztelt küldöttközgyűlés, kedves elvtársak! Mai küldöttközgyűlésünk tárgyalja az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának, az ipari szövetkezetek VII. kongresszusának irányelveit. Mi az V. ötéves terv feladatainak végrehajtásánál figyelembe vettük a megyei pártértekezlet határozatát, a kongresszusi irányelveket. Az elmondottak alapján a IV. ötéves tervidőszak alatt szövetkezeteink 6 milliárd forint termelési értéket állítottak elő. Az V. ötéves tervben 9 milliárd 655 millió forint termelést akarunk megvalósítani, ami 60 százalékkal lesz magasabb. 1976-ban az 1975-ös 1 milliárd 600 millióval szemben, 1 milliárd 750 millió teljes termelést valósítunk meg és 1980-ban már 2 milliárd 250 milliót. Ezen belül a lakossági szolgáltatást 50, a belkereskedelmi értékesítést 35, a külkereskedelmi értékesítést 50 százalékkal kívánjuk növelni. 1500 lakást kívánunk az ötéves terv folyamán átadni, melyből ezer többszintes lesz. A feladatok megvalósításához 8 százalékos létszámfejlesztést tervezünk, az egy foglalkoztatottra jutó átlagbért pedig 20 százalékkal kívánjuk növelni. Feladataink megvalósításának megoldásához 360 millió forintos fejlesztést tervezünk, valamivel többet, mint a IV. ötéves tervben. Szerényebbé teszi beruházásainkat, hogy a szövetkezetek által befizetett KFA- hozzájárulások 40 százaléka az OKISZ-on keresztül visszakerül a költségvetéshez. A beruházások megvalósításánál a KFA-juttatásokat elsősorban a legfontosabb népgazdasági célokra biztosítjuk. Például a szolgáltatás fejlesztésére 27 milliót, a tőkésexport növelésére 26 milliót, a lakásépítésre, -karbantartó tevékenység fejlesztésére 33 milliót biztosítunk. De tartalmazza a KFA-felosztásra tett javaslatunk a szociális létesítmények fejlesztését is. Czimbalmos István beszédében a továbbiakban mozgalmi feladatokról szólt. „ Nagyon fontosnak tartjuk —, mondotta — a szövetkezetpolitikai munka további javítását. Ezen belül elsősorban a választott szervek, vezetőség, szövetkezeti bizottság, nőbizottság munkáját kell tovább javítanunk. A szövetkezeti pártszervezetek segítségével biztosítanunk kell, hogy valamennyi szövetkezeti tag érezze a társadalmi érdekek elsődlegességét. Gyorsabb ütemben kell megvalósítanunk a szociális létesítményeket. Éppen ezért a kiadott írásbeli anyag tartalmazza is, hogy üzemi körülmények fejlesztésére millió KFA-támogatást kívánunk adni a szövetkezeteknek. A fiataloktól és nőktől nem várhatják el, hogy munkaruhában járjanak be dolgozni és ne legyen meg tisztálkodási lehetőség. Meg kívánják, hogy olyan körülmények között dolgozzanak, amely jellemző a szocialista üzemekre. Az új szabályzó rendszer a termelési költségek terhére az eddigiektől jobban étkeztetés biztosítja az üzemi lehetőségeinek megteremtését. Többet kell a kulturális, a tömegsport- és a nevelési célokra fordítani. Szélesíteni és tartalmilag erősíteni kell — a most már elég jól működő — klubhálózatunkat. Ezekkel az emberi oldalakkal, ha többet fogunk foglalkozni, akkor jobban kötődnek hozzánk a szövetkezeti dolgozók. Javulni fog a munka színvonala és valóban otthonnak fogják érezni a munkahelyüket is. Ezután a KISZÖV elnöke a szocialista munkaversenyről beszélt. Eredményeinkben döntő szerepe volt a szövetkezetek közötti szocialista munkaversenynek és az ipari szövetkezetek brigádmozgalmának. szocialista Évente öt—hat kiváló szövetkezet volt az utóbbi években megyénkben és e címek megszerzésében a szocialista brigádok végezték a legeredményesebb munkát. Tovább kell folytatnunk és a „Dolgozz hibátlanul” mozgalommal együtt olyan elismerési rendszert kell kialakítani, hogy a címet nyert brigádtagok büszkén viselhessék jelvényüket. Csak rájuk támaszkodva tudjuk mennyiségileg és minőségileg megnövekedett feladatainkat teljesíteni. Az eddigiektől még konkrétabb, meghatározottabb követelményeket kell a brigádtagok elé állítani és figyelembe venni — az eddigiektől jobban — azokat a javaslatokat, melyeket a társadalmi és mozgalmi munka javítására tesznek, de azokat a kezdeményezéseket is, melyek a munka- és üzemszervezést, a gyártásszervezést szolgálják. Külön figyelmet kell fordítsunk a szolgáltatásban dolgozó szocialista brigádokra, hiszen a következő ötéves tervben a leggyorsabb fejlődést ezen a területen kell elérnünk. Azok a szocialista szolgáltatóbrigádok, melyek közvetlen a lakosság felé dolgoznak, kapjanak megfelelő elismerést ha udvariasan, kifogástalan minőségben és határidőben végzik munkájukat. Az ilyen brigádokat szövetkezeti és az OKISZ-kitüntetések odaítélésénél is kiemelten kell kezelni. Tisztelt küldöttközgyűlés, kedves elvtársak, elvtársnők! Megnövekedtek feladataink az y. ötéves tervben. Ezért kiemelkedő jelentősége van annak, hogy hogyan kezdjük az 1976-os évet. Jelenthetem a küldöttközgyűlésnek, hogy a párt XI. kongresszusa, megyei pártértekezlet és megyei pártbizottsági határozatok alapján nagy figyelmet fordítottunk az 1976-os gazdasági év politikai és gazdasági előkészítésére. A megyei tanácskozásokon kívül megtárgyalták e tervet a szövetkezetek munkahelyi kollektívái, üzemek, brigádok, a szocialista brigádok, a szövetkezetekben működő pártalapszervezetek, az összevont termelési tanácskozások és a közgyűlések. 1975 első öt hónapjában a megye ipari szövetkezetei 525 millió 555 forintot termeltek. Most, az első öt hónap alatt 104 millióval többet, 629 millió 301 ezer forintot. Ez azt bizonyítja, hogy a termelés 19,7 százalékkal nőtt. Közvetlenül a lakosság felé történő szolgáltatás 4 százalékkal emelkedett. A termelés növekedésében kiemelkedő eredményt ért el a Nyíregyházi Vasipari, a Nagykállói Vasipari, a Kisvárdai Vasipari, a Nyírbátori Faipari, a Fehérgyarmati Ruházati, a Gávavencsellői Vegyesipari, a Tiszalöki Vegyesipari Szövetkezet. Igen gyenge eredményt ért el a Nyíregyházi ELEKTERFÉM, a Fehérgyarmati Asztalos, a Kisvárdai, a Mátészalkai Építő, a Demecseri Építő, a Tarpai Vegyesipari Szövetkezet. A külkereskedelem felé történő értékesítésünk 13,7 százalékkal nőtt. Az export teljesítésében élenjárnak: a Fehérgyarmati Ruházati, a Kisvárdai Ruházati, a Nagykállói Ruházati, a Rakamazi Cipész, a Nyírbátori Ruházati Szövetkezet. A KISZÖV elnöke befejezésül a következőket mondotta: “ Kérem, fogadják el az V. ötéves terv irányszámait, benne a KFA-ügyrendet és fejlesztési célkitűzéseket. Fogadják el a szövetség 1975. évi költségvetési felhasználását, vitassák meg az OKISZ VII. kongresszusára kiadott irányelveket. A választott szerveknek lejárt a mandátuma. Legfontosabbnak most azt tartom, hogy olyan elvtársakat válasszunk különböző tisztségekbe, akik magukénak érzik a párt politikáját és azt maradéktalanul végre is hajtják. Akik a bizalommal élni tudnak és eredményesen dolgoznak majd a 14 ezer főt foglalkoztató ipari szövetkezetek, megyénk és az egész népgazdaság érdekében. A KISZÖV elnökének szóbeli kiegészítője után Csutkás László, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke tett jelentést a küldöttközgyűlésnek, majd vitára került sor. SZŰCS FERENC, az Újfehértói Építő és Faipari Szövetkezet elnöke felszólalásában az építőipar problémáival, szövetkezetük elért fejlődésével foglalkozott. Elmondotta többek között, hogy a IV. ötéves tervben dinamikusan fejlődött szövetkezetük. Míg 1971-ben 28 milliót termeltek, 1975-ben már 49 milliót. Ez évi tervük pedig 68 millió forint. Az eredmények a szövetkezet egész kollektívájának az érdeme, de külön is dicséret illeti a szocialista brigádokat nagyszerű helytállásukért. A felszólaló a továbbiakban az anyagellátásról beszélt. Elmondotta, hogy a faipari részlegüket nem egyszer érzékenyen érinti a fenyőfaellátásban mutatkozó hiány. Szólt a munkavédelemről, és végül a szolgáltatásokról. SZÁRAZ ISTVÁNNÉ, a Nagykállói Építőipari Szövetkezet főkönyvelője, a megyei nőbizottság elnöke a párt nőpolitikai határozatának végrehajtásával foglalkozott. Elmondotta többek között, hogy megyénk ipari szövetkezeteiben dicséretes a végrehajtás. Növekedett a foglalkoztatott nők aránya, a szolgáltatóházak hálózatának bővülésével jelentősen javult a nők helyzete, a bérezéseknél és a jutalmazásoknál is egyenlő partnerként kezelik őket. Elmondotta, hogy az újjáválasztó közgyűlések alkalmával a korábbi 33 helyett 150 nő került be a szövetkezetek vezetőségeibe. Figyelemreméltóak az eredmények a tanulásban és a továbbképzésben is. Nőtt a kitüntetettek száma is. A szocialista brigádmozgalomban is élenjárnak a nődolgozók. A felszólaló befejezésül azokról a feladatokról beszélt, melyek megvalósítása az V. ötéves tervben a szövetkezetek vezetőire és tagjaira, a nődolgozókra várnak. Tanácskozik a küldöttközgyűlés. (Elek Emil felv.) KASSAI ANDRÁSNÉ, a Nyírség Ruházati Szövetkezet párttitkára szövetkezetük munkájával foglalkoz Folytatás a 4. oldalon) 1976. július Vita a beszámoló felett KRASZNAI BÉLA, a Mátészalkai Építő- és Szerelőipari Szövetkezet elnöke felszólalásában a szövetkezeti építőipar helyzetével foglalkozott. Hangsúlyozta: évről évre növekszik az elvárás a többszintes családi társasházak kivitelezése iránt. Ez megköveteli a fokozott gépesítést, a technológia korszerűsítését, a középblokkos építési mód bevezetését. A továbbiakban elmondotta, hogy szövetkezetük az V. ötéves tervben 382 többszintes családi ház kivitelezését vállalta. Sajnos, alacsony gépesítéssel, hagyományos technológiával kezdtünk hozzá a munkához. Kaptunk már bizonyos anyagi támogatást az OKISZ és a KISZÖV vezetőségétől gépesítési problémáink megoldására, de ez még nem kielégítő. Úgy gondolom, az erők koncentrálásával lehetne segíteni a problémán. Ezután a szakember-ellátottságról, majd az anyagellátásról beszélt. A szakipari munkák elvégzését jelentősen befolyásolja egyes anyagféleségek hiánya. Elmondotta, hogy egy 48 lakásos társasház átadását hónapokig akadályozta a villanybojlerek hiánya. Ez többletköltséget jelent a szövetkezetnek, s a határidő be nem tartása bosszúságot az építtetőnek. SISKA JÓZSEFNÉ, a Nyíregyházi Fodrász Szövetkezet elnöke a hálózatfejlesztés fontosságáról szólt. Beszélt a szakmunkásképzés fontosságáról, majd a szövetkezetük munkájáról adott tájékoztatást. Egyetértett az írásos előterjesztésekkel és azok elfogadását javasolta a küldöttközgyűlésnek.