Szabolcs-Szatmári Szövetkezetek, 1976 (1. évfolyam, 1-5. szám)

1976-07-15 / 1. szám

(Folytatás az 1. oldalról) 80%-kal, az építőipar mérsé­kelten 34%-kal nőtt a IV. öt­éves tervben. A termelésen belül közvet­lenül a lakosság felé végzett tevékenység a következőkép­­pen alakult: 1970-ben a szö­vetkezetek 57 millió 800 ezer forint értékű közvetlen la­kossági szolgáltatást végez­tek, 1975-ben már 85 milliót. Ezen belül a gépkocsi-, mo­torkerékpár-javítás 263, háztartásigép-ja­vítás 155, az a elektroakusztikai javítások 163, az építőipari javítás 194 százalék. Építőiparunkat fémjelzi több mint 2000 új la­kás, amit átadott a beszámo­lás időszakában. Ezzel egy­­időben pedig a hagyományos ipari javítások egy része, ci­pőjavítás, textilruházati ja­vítás, cipő­méretes tevékeny­ség 74 százalékra esett vis­­­sza. Az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték 91 ezer­ről 133 ezer 900 forintra emelkedett, ami 57 százalé­kos termelékenységnöveke­désnek felel meg. Az ipari szövetkezetek állóeszközei­nek bruttó értéke a beszámo­lási időszakban több duplájára, 170 millióról mint 429 millióra nőtt. A szövetkeze­tek nyeresége 1970-ben 95 millió­ volt. Az 1975-ben 223 millió összes beruházás meghaladta a 300 milliót, termeléssel együtt nőtt a szö­­­vetkezetek jövedelme is. 1971. május 18-i küldöttközgyűlés anyagában 1970-ben az egy fő­re eső átlagkereset 18 ezer 724 forintban volt meghatározva. 1975-ben egy foglalkoztatott­ra jutó átlagbér meghaladta a 29 ezer 538 forintot. A KISZÖV elnöke beszédé­ben ezután termelési, beru­házási eredményekkel fog­lalkozott. Megemlítette, hogy több mint 300 ezer forint be­ruházást hajtottak végre. En­nek a megoszlása a követke­ző: 80 millió KFA és KTA, amit a szövetkezeti mozga­lom bocsátott a szövetkeze­tek rendelkezésére. Több mint 70 millió a köz­vetlen állami támogatás, iparfejlesztési, szolgáltatás­fejlesztési alap, a tanácsnak az építőipari szövetkezetek részére nyújtott támogatása, és a KPM autószervizre kü­lön nyújtott támogatása. Te­hát a teljes beruházásnak több mint 50 százaléka jutta­tásból valósult meg. A szo­ciális létesítményekkel ja­vultak a munkakörülmények. Eredményeinkkel lénye­gében együtt nőtt a szövetke­zetek bizonylati fegyelmé­nek, tehát az egész számvi­teli munkájának a színvona­la is. Sajnos azonban, ezt még nem mondhatjuk minden hozzánk tartozó szö­­l­vetkezetről. Nem éri el még a kívánt szintet a szövetke­zetek egy részénél, főleg az építőipari szövetkezeteknél az árképzés sok kívánnivalót hagy maga után. A szövetkezetek vagyona a szövetkezeti mozgalom oszt­hatatlan vagyona és ennek megőrzésére valamennyi­ünknek nagyobb gondot kell fordítani, és többet kell ten­ni. Két szövetkezetünk ka­pott a beszámolási időszak­ban gazdasági bírságot. A másik problémás terüle­tünk a munkavédelem. Ha csupán a számokat nézzük — és az OKISZ értékelése is ezt mutatja —, akkor nem rossz. Hiszen 1970-ben 400, 1975-ben 406 baleset történt, s lé­nyegében szinten maradt az ezer főre jutó balesetek szá­ma is. De ha azt nézzük, hogy 1970-ben 7 ezer 483, 1975- ben már több mint 10 ezer kiesett munkanap volt. A szövetkezeti vezetőknek na­gyobb felelősséggel kell dolgozók egészségére vigyáz­a­ni, áldozni kell a védőberen­dezésekre és szigorúan bün­tetni azokat, akik védőberen­dezés nélkül és ittasan dol­goznak. Megyénk ipari szövetkeze­teinél állandóan évi ezeröt­száz-ezerhatszáz szakmun­kástanulót képeznek. Mégis, el kell mondani, hogy sajnos egy pár szakmából nem bír­juk a szükségleteket fedezni, amire a megye lakosságának igénye alapján szüksége len­ne. Például kőműves, ács és egyéb építőipari ágazatnál a szakmunkástanulók száma kevés, és az a véleményünk, hogy a szakmunkás-utánpót­láshoz a megyei tanácstól és a szakmunkásképző intézetek­től az eddigiektől nagyobb támogatásra van szükség. A feladatok végrehajtásá­ból részt vállalt a kádermun­ka, a káderképzés is. Az el­múlt évben a megyei pártbi­zottság tárgyalta a szövetség káder- és személyzeti mun­káját és határozatot hozott. E határozatok, valamint az OKISZ irányelvei alapján káderfejlesztési tervet dol­goztunk ki, ahol a szövetke­zetek magasabb, vezető állá­sú dolgozóinak is javasoltunk bizonyos iskolák elvégzését. Esetenként olyan javaslatot tettünk, hogy egyes vezető beosztásokba magasabb po­litikai és szakmai végzettség­gel rendelkező kádereket ál­lítsanak be. A szövetség káderfejleszté­si tervét megküldtük a szö­vetkezeteknek és kértük, hogy annak alapján készít­sék el a saját káderfejleszté­si és oktatási tervüket. En­nek már megvannak az ered­ményei. A szövetkezeti elnö­kök közül már nagy többség végzi a marxista esti egye­temet és többen tanulnak ál­lami vonalon is. Erőfeszítéseink ellenére is igen kevés a közgazdász és mérnök a szövetkezetekben és ez gátlójává válik a to­vábbi fejlődésünknek. A szö­vetkezeti műszaki vezetők között csak három főiskolai végzettségű műszaki vezető és főiskolát végzett főköny­velő is csak kilenc van. Ez ma már nagyon kevés. Igaz, hogy vannak gyakorlattal rendelkező középvezetők, akik képesek nagyobb fel­adatok ellátására, de az elkö­vetkezendő öt évben középve­zetőinknek 20 százaléka megy nyugdíjba. Tovább kell tehát javítanunk a szövetke­zeti személyzeti és káder­munkát. Tisztelt küldöttközgyűlés, kedves elvtársak! Mai küldöttközgyűlésünk tárgyalja az Ipari Szövetke­zetek Országos Tanácsának, az ipari szövetkezetek VII. kongresszusának irányelve­it. Mi az V. ötéves terv fel­adatainak végrehajtásánál figyelembe vettük a megyei pártértekezlet határozatát, a kongresszusi irányelveket. Az elmondottak alapján a IV. ötéves tervidőszak alatt szövetkezeteink 6 milliárd fo­rint termelési értéket állítot­tak elő. Az V. ötéves terv­ben 9 milliárd 655 millió fo­rint termelést akarunk meg­valósítani, ami 60 százalékkal lesz magasabb. 1976-ban az 1975-ös 1 milliárd 600 millió­val szemben, 1 milliárd 750 millió teljes termelést valósí­tunk meg és 1980-ban már 2 milliárd 250 milliót. Ezen be­lül a lakossági szolgáltatást 50, a belkereskedelmi érté­kesítést 35, a külkereskedel­mi értékesítést 50 százalékkal kívánjuk növelni. 1500 lakást kívánunk az ötéves terv fo­lyamán átadni, melyből ezer többszintes lesz. A feladatok megvalósításá­hoz 8 százalékos létszámfej­lesztést tervezünk, az egy foglalkoztatottra jutó átlag­bért pedig 20 százalékkal kí­vánjuk növelni. Feladataink megvalósításának megoldá­sához 360 millió forintos fej­lesztést tervezünk, valamivel többet, mint a IV. ötéves tervben. Szerényebbé teszi beruhá­zásainkat, hogy a szövetke­zetek által befizetett KFA- hozzáj­árulások 40 százaléka az OKISZ-on keresztül vis­­­szakerül a költségvetéshez. A beruházások megvalósításá­nál a KFA-juttatásokat első­sorban a legfontosabb nép­­gazdasági célokra biztosítjuk. Például a szolgáltatás fej­lesztésére 27 milliót, a tőkés­­export növelésére 26 milliót, a lakásépítésre, -karbantartó tevékenység fejlesztésére 33 milliót biztosítunk. De tar­talmazza a KFA-felosztásra tett javaslatunk a szociális létesítmények fejlesztését is. Czimbalmos István beszé­dében a továbbiakban mozgalmi feladatokról szólt. „ Nagyon fontosnak tartjuk —, mondotta — a szövetkezetpo­litikai munka további javítá­sát. Ezen belül elsősorban a választott szervek, vezetőség, szövetkezeti bizottság, nőbi­­zottság­ munkáját kell tovább javítanunk. A szövetkezeti pártszervezetek segítségével biztosítanunk kell, hogy va­lamennyi szövetkezeti tag érezze a társadalmi érdekek elsődlegességét. Gyorsabb ütemben kell megvalósítanunk a szociális létesítményeket­. Éppen ezért a kiadott írásbeli anyag tar­talmazza is, hogy üzemi kö­rülmények fejlesztésére millió KFA-támogatást kívá­­­nunk adni a szövetkezetek­nek. A fiataloktól és nőktől nem várhatják el, hogy mun­karuhában járjanak be dol­gozni és ne legyen meg tisztálkodási lehetőség. Meg­­ kívánják, hogy olyan körül­mények között dolgozzanak, amely jellemző a szocialista üzemekre. Az új szabályzó rendszer a termelési költsé­gek terhére az eddigiektől jobban étkeztetés biztosítja az üzemi lehetőségeinek megteremtését. Többet kell a kulturális, a tömegsport- és a nevelési cé­lokra fordítani. Szélesíteni és tartalmilag erősíteni kell — a most­­ már elég jól működő — klubháló­zatunkat. Ezekkel az emberi oldalakkal, ha többet fogunk foglalkozni, akkor jobban kötődnek hozzánk a szövet­kezeti dolgozók. Javulni fog a munka színvonala és való­ban otthonnak fogják érezni a munkahelyüket is. Ezután a KISZÖV elnöke a szocialista munkaversenyről beszélt. Eredményeinkben döntő szerepe volt a szövet­kezetek közötti szocialista munkaversenynek és az ipa­ri szövetkezetek brigádmozgalmának. szocialista Éven­te öt—hat kiváló szövetkezet volt az utóbbi években me­gyénkben és e címek meg­szerzésében a szocialista bri­gádok végezték a legeredmé­nyesebb munkát. Tovább kell folytatnunk és a „Dolgozz hibátlanul” moz­galommal együtt olyan elis­merési rendszert kell kiala­kítani, hogy a címet nyert brigádtagok büszkén visel­hessék jelvényüket. Csak rájuk támaszkodva tudjuk mennyiségileg és minőségileg megnövekedett feladatainkat teljesíteni. Az eddigiektől még konkrétabb, meghatáro­­zottabb követelményeket kell a brigádtagok elé állíta­ni és figyelembe venni — az eddigiektől jobban — azokat a javaslatokat, melyeket a társadalmi és mozgalmi munka javítására tesznek, de azokat a kezdeményezéseket is, melyek a munka- és üzemszervezést, a gyártás­­szervezést szolgálják. Külön figyelmet kell for­dítsunk a szolgáltatásban dol­gozó szocialista brigádokra, hiszen a következő ötéves tervben a leggyorsabb fejlő­dést ezen a területen kell elérnünk. Azok a szocialista szolgáltatóbrigádok, melyek közvetlen a lakosság felé dol­goznak, kapjanak megfelelő elismerést ha udvariasan, ki­fogástalan minőségben és ha­táridőben végzik munkáju­kat. Az ilyen brigádokat szö­vetkezeti és az OKISZ-kitün­­­tetések odaítélésénél is ki­emelten kell kezelni. Tisztelt küldöttközgyűlés, kedves elvtársak, elvtársnők! Megnövekedtek feladata­ink az y. ötéves tervben. Ezért kiemelkedő jelentősége van annak, hogy hogyan kezdjük az 1976-os évet. Jelenthetem a küldöttközgyűlésnek, hogy a párt XI. kongresszusa, megyei pártértekezlet és me­­­gyei pártbizottsági határo­zatok alapján nagy figyelmet fordítottunk az 1976-os gaz­dasági év politikai és gazda­sági előkészítésére. A megyei tanácskozásokon kívül megtárgyalták e tervet a szövetkezetek munkahelyi kollektívái, üzemek, brigá­dok, a szocialista brigádok, a szövetkezetekben működő pártalapszervezetek, az ös­­­szevont termelési tanácsko­zások és a közgyűlések. 1975 első öt hónapjában a megye ipari szövetkezetei 525 millió 555 forintot ter­meltek. Most, az első öt hó­nap alatt 104 millióval töb­bet, 629 millió 301 ezer fo­rintot. Ez azt bizonyítja, hogy a termelés 19,7 százalékkal nőtt. Közvetlenül a lakosság felé történő szolgáltatás 4 százalékkal emelkedett. A termelés növekedésében ki­emelkedő eredményt ért el a Nyíregyházi Vasipari, a Nagykállói Vasipari, a Kis­­várdai Vasipari, a Nyírbátori Faipari, a Fehérgyarmati Ru­házati, a Gávavencsellői Ve­gyesipari, a Tiszalöki Ve­gyesipari Szövetkezet. Igen gyenge eredményt ért el a Nyíregyházi ELEKTERFÉM, a Fehérgyarmati Asztalos, a Kisvárdai, a Mátészalkai Építő, a Demecseri Építő, a Tarpai Vegyesipari Szövet­kezet. A külkereskedelem felé történő értékesítésünk 13,7 százalékkal nőtt. Az export teljesítésében élenjárnak: a Fehérgyarmati Ruházati, a Kisvárdai Ruházati, a Nagy­kállói Ruházati, a Rakamazi Cipész, a Nyírbátori Ruháza­ti Szövetkezet. A KISZÖV elnöke befeje­zésül a következőket mon­dotta: “ Kérem, fogadják el az V. ötéves terv irányszámait, benne a KFA-ügyrendet és fejlesztési célkitűzéseket. Fogadják el a szövetség 1975. évi költségvetési felhasználá­sát, vitassák meg az OKISZ VII. kongresszusára kiadott irányelveket. A választott szerveknek le­járt a mandátuma. Legfon­tosabbnak most azt tartom, hogy olyan elvtársakat vá­lasszunk különböző tisztsé­gekbe, akik magukénak érzik a párt politikáját és azt ma­radéktalanul végre is hajt­ják. Akik a bizalommal élni tudnak és eredményesen dol­­­goznak majd a 14 ezer főt foglalkoztató ipari szövetke­zetek, megyénk és az egész népgazdaság érdekében. A KISZÖV elnökének szó­beli kiegészítője után Csut­kás László, a mandátumvizs­gáló bizottság elnöke tett je­lentést a küldöttközgyűlés­nek, majd vitára került sor. SZŰCS FERENC, az Újfe­­hértói Építő és Faipari Szö­vetkezet elnöke felszólalásá­ban az építőipar problémái­val, szövetkezetük elért fej­­­lődésével foglalkozott. El­mondotta többek között, hogy a IV. ötéves tervben dinami­kusan fejlődött szövetkeze­tük. Míg 1971-ben 28 milliót termeltek, 1975-ben már 49 milliót. Ez évi tervük pedig 68 millió forint. Az eredmé­nyek a szövetkezet egész kol­lektívájának az érdeme, de külön is dicséret illeti a szo­cialista brigádokat nagyszerű helytállásukért. A felszólaló a továbbiak­ban az anyagellátásról be­szélt. Elmondotta, hogy a fa­ipari részlegüket nem egyszer érzékenyen érinti a fenyőfa­ellátásban mutatkozó hiány. Szólt a munkavédelemről, és végül a szolgáltatásokról. SZÁRAZ ISTVÁNNÉ, a Nagykállói Építőipari Szö­vetkezet főkönyvelője, a me­gyei nőbizottság elnöke a párt nőpolitikai határozatá­nak végrehajtásával foglal­kozott. Elmondotta többek között, hogy megyénk ipari szövetkezeteiben dicséretes a végrehajtás. Növekedett a foglalkoztatott nők aránya, a szolgáltatóházak hálózatá­nak bővülésével jelentősen javult a nők helyzete, a bé­rezéseknél és a jutalmazá­soknál is egyenlő partner­ként kezelik őket. Elmondotta, hogy az újjá­választó közgyűlések alkal­mával a korábbi 33 helyett 150 nő került be a szövetke­zetek vezetőségeibe. Figye­lemreméltóak az eredmények a tanulásban és a továbbkép­zésben is. Nőtt a kitüntetet­tek száma is. A szocialista brigádmozgalomban is élen­járnak a nődolgozók. A fel­szólaló befejezésül azokról a feladatokról beszélt, melyek megvalósítása az V. ötéves tervben a szövetkezetek ve­zetőire és tagjaira, a nődol­gozókra várnak. Tanácskozik a küldöttközgyűlés. (Elek Emil felv.) KASSAI ANDRÁSNÉ, a Nyírség Ruházati Szövet­kezet párttitkára szövetkeze­tük munkájával foglalko­z Folytatás a 4. oldalon) 1976. július Vita a beszámoló felett KRASZNAI BÉLA, a Má­tészalkai Építő- és Szerelő­­ipari Szövetkezet elnöke fel­szólalásában a szövetkezeti építőipar helyzetével foglal­kozott. Hangsúlyozta: évről évre növekszik az elvárás a többszintes családi társashá­zak kivitelezése iránt. Ez megköveteli a fokozott gépe­sítést, a technológia korsze­rűsítését, a középblokkos épí­tési mód bevezetését. A továbbiakban elmondot­ta, hogy szövetkezetük az V. ötéves tervben 382 többszin­tes családi ház kivitelezését vállalta. Sajnos, alacsony gé­pesítéssel, hagyományos technológiával kezdtünk hoz­zá a munkához. Kaptunk már bizonyos anyagi támoga­tást az OKISZ és a KISZÖV vezetőségétől gépesítési problémáink megoldására, de ez még nem kielégítő. Úgy gondolom, az erők koncent­rálásával lehetne segíteni a problémán. Ezután a szakember-ellá­tottságról, majd az anyagel­látásról beszélt. A szakipari munkák elvégzését jelentő­sen befolyásolja egyes anyag­­féleségek hiánya. Elmondot­ta, hogy egy 48 lakásos tár­sasház átadását hónapokig akadályozta a villanybojle­­rek hiánya. Ez többletköltsé­get jelent a szövetkezetnek, s a határidő be nem tartása bosszúságot az építtetőnek. SISKA JÓZSEFNÉ, a Nyír­egyházi Fodrász Szövetkezet elnöke a hálózatfejlesztés fontosságáról szólt. Beszélt a szakmunkásképzés fontossá­gáról, majd a szövetkezetük munkájáról adott tájékozta­tást. Egyetértett az írásos előterjesztésekkel és azok el­fogadását javasolta a kül­döttközgyűlésnek.

Next