Szabolcs-Szatmári Szövetkezetek, 1977 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1977-01-13 / 1. szám
(Folytatás az 1. oldalról) A munkásosztály teljes joggal várja el a termelőszövetkezeti parasztságtól, hogy éljen minden olyan lehetőséggel, amely az élelmiszer-ellátás színvonalát emeli és javítja a dolgozók életkörülményeit. Tudjuk, hogy nagyok a feladataink és nagy a felelősségünk. Munkánk kihat a termelőszövetkezeti mozgalom társadalmi megítélésére. Azt Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársnők! Kedves elvtársak! Szabolcs-Szatmár megye az ország összes mezőgazdasági területének 7,1 százalékán a mezőgazdasági ágazatban dolgozók 7,6 százalékát foglalkoztatja. A megye mezőgazdasága néhány ágazatban az országos helyzetnek is jelentős meghatározója. Évről évre Szabolcs-Szatmár megye adja az ország összes gyümölcstermésének 43 százalékát. A télialmaexport 55 százalékát, a dohánytermelés mennyiségének 51 százalékát és a burgonyatermelés 21 százalékát. Az ágazat megyei helyzete alapvetően megegyezik az országossal, de attól több eltérő sajátossággal is rendelkezik: — a gazdaságok többsége kedvezőtlen termőhelyi és közgazdasági adottságú; — országosan a szövetkezetek szántóterületének átlag aranykorona-értéke 21, a megyében 14; — a kedvezőtlen adottság miatt a megye mezőgazdaságában az átszervezés után az országosnál lényegesen nagyobb arányban maradt meg a többszektorúság; — a megye mezőgazdasági üzemei területileg, de gazdaságszerkezetileg is lényegesen heterogénebbek az országos átlagnál. A mezőgazdasági terület közel egyharmada dombhátakkal tarkított homok, aminek jövedelmező hasznosítása igen nagy gondot jelent. Termelőszövetkezetünk, a nyírbogáti „Rákóczi” Tsz a nyírségi tájra jellemző homokterületen gazdálkodik. A homokterületek jövedelmezőbb hasznosítása érdekében — a tájegységi szövetkezetekhez hasonlóan — szakítanunk kell a hagyományos szántóföldi növénytermesztéssel, s helyette a homokterületek egy részét erdő- és gyeptelepítéssel tervezzük hasznosítani. ten Az erdőtelepítés közismerc élcsoportos beruházás, aminek határt szab a megye rendelkezésére álló szűkös támogatási keret. A gyeptelepítéshez a vonatkozó rendelet értelmében termelési támogatás adható ugyan, de a rendelkezésre álló keret igen lassú ütemű előrelépést tesz lehetővé. Mind az erdőgazdálkodás, mind a homoki intenzív gyepgazdálkodás igen fontos népgazdasági igényt elégít ki. Az erdőgazdálkodás fejlesztése a Jugoszláviával kötött szerződés miatt bír nagy jelentőséggel. A homoki intenzív gyepen megtermelt takarmány pedig a szarvasmarha- és juhágazat fejlesztését teszi lehetővé úgy, hogy a homokon előállított takarmányból konvertálható termés állítható elő. Több éves üzemi eredmények bizonyítják, hogy homokon öntözetlen körülmények között 80—100 mázsa széna állítható elő hektáronként üzemi biztonsággal, aminek eredményeként — az eddig takarmánytermesztéssel hasznosított — jobb minőségű szántóterületek szabadulnak fel és hasznosíthatók is tudjuk, hogy a tsz-ek fontos bázisai a munkás-paraszt szövetségnek. A munkásosztály és a termelőszövetkezeti parasztság kapcsolatában az érdekazonosság a meghatározó, de az osztályszövetséget a mindennapok gyakorlatában is erősíteni kell. Bízunk abban, hogy munkánk nyomán a két osztályt szorosan összefogó kötelék, a kölcsönös megbecsülés alapján tovább erősödik, népgazdaságilag fontos árunövények termesztésével (dohány, burgonya). Az intenzív gyep mellékhatásként a homokterületek eredményes meliorátorának bizonyult. A tájegység ez irányú törekvését kívánja segíteni a szövekezetünk koordinálásával 1975-ben megalakult Nyírségi Gyepgazdálkodási Társulás. A társulásnak 10 termelőszövetkezet tagja. Az együttműködés alapvető célja, a homoki gyepre alapozott juhtenyésztés fejlesztése. A tagszövetkezetek a társulás keretében az ötéves tervidőszak alatt 1929 hektár gyeptelepítést és -felújítást terveznek megvalósítani. Az anyajuhlétszámot 10 000- ről 21 000-re fejlesztik. Megyénkben hasonló profillal 4 társulás működik. A termelőszövetkezeti erdőgazdálkodás megyei koordinálása és egységes fejlesztése céljából alakulóban van egy megyei erdőgazdálkodási társulás is. A termelésfejlesztés komplex megoldása a mai technikai, biológiai színvonalon egyre nagyobb fejlesztési pénzeszközöket igényel. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek fejlesztési forrásai ennek üzemenkénti megvalósítását a szövetkezetek többségében nem teszik lehetővé. Ez a helyzet teszi szükségessé elsősorban a szövetkezetek egymás közötti, és esetenként állami vállalatokkal való együttműködését. Az utóbbi időszakban az együttműködéseknek sokféle formája, változata alakult ki. Ezek között igen jelentős a különböző termelési rendszerek és az önálló jogi személyként működő vállalkozások. A társulások eddigi működésének több pozitív tapasztalata van: — fontos szerepet töltöttek be a belső tartalékok hatékony feltárásában; — a alakult termelésfejlesztésre társulások már a működésük első évében jelentős hozamnövekedést eredményeztek. Burgonyából pl. 30—40 százalékkal magasabb termést értek el a korszerű technológia eredményeként; — kedvező hatást fejtettek ki más ágazatok üzem- és munkaszervezésére is. Vannak negatív tapasztalatok is: a társulások alakulására és működésére vonatkozó jogi szabályozás elavult hiányos volt és rendszerében még nem kialakult a társulások működésének segítése, ellenőrzése és érdekképviselete. A kongresszusi határozattól a helyzet nagymérvű javulását reméljük. Megyénkben az elmúlt évben két gyümölcstermelési rendszer alakult, egyiknek szövetkezetünk is tagja, rendszer keretében 180 hektár korszerű gyümölcsöst kívánunk telepíteni, és a meglévő 200 hektárral együtt a rendszerben előírt korszerű technológiát kívánjuk alkalmazni. A gyümölcstelepítés támogatása megoldott, de a megyénkben is egyre inkább jelentkező munkaerőgondok miatt vizsgálat tárgyává kellene tenni, hogy a gyümölcsbetakarítás gépesítését hazai és szocialista relációjú gépekkel hogyan lehetne a tervidőszak alatt megoldani. Ez évben is gondot okozott a megtermelt alma folyamatos értékesítése. Az évről évre növekvő termésmennyiséSzabó István beszéde után Hovodzák István, a TOT ellenőrző bizottságának elnöke fűzött szóbeli kiegészítést az ellenőrző bizottság jelentéséhez, majd megnyitották a vitát a beszámoló felett. A kongresszus első napján felszólalt Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. (Kádár János beszédét lapunk 3. oldalán közöljük.) Szót kapott a vitában Meglécz János Szabolcs-Szatmár megyei küldött is.get csak úgy tudjuk veszteségmentesen értékesíteni, ha az érdekelt vállalatok, szervek az átvételt jobban megszervezik és a göngyölegellátást szervezetten biztosítják. Szövetkezetünk 100 hektár területen termel dohányt. A dohánytermelést munkaerőhiány miatt korszerűsíteni tervezzük. E célból a megyében működő Nyírségi Dohánytermesztési Társuláshoz kívánunk csatlakozni. Ez a társulás 1975 tavaszán jött létre, a máriapócsi „Rákóczi” Tsz koordinálásával. A dohányipar nem tudta eddig kellő hatékonysággal segíteni a korszerű termesztéstechnológia elterjesztését, az új módszerek bevezetését és a nagyobb termést biztosító fajták termesztéséhez szükséges vetőmagot. A szárítókapacitás hiánya megyénkben — az almabetakarítás idejével való egybeesés miatt — az átvételi nehézségeken túl üzemszervezési, munkaerő-gazdálkodási gondot is jelent. Mivel az ipar a szárítókapacitás bővítését tröszti keret hiányában már évek óta nem tudja megoldani, a szövetkezetek kénytelenek üzemi dohányszárítókat létesíteni. Mivel a dohánytermesztés korszerűsítésének eredméA kétnapos vitában 27 felszólalás hangzott el, közte dr. Romány Pál miniszter beszéde is. Az elhangzottakra Szabó István, a TOT elnöke válaszolt. Ezután a kongresszus egyhangúlag elfogadta az országos tanács és az ellenőrző bizottság jelentését, a határozattervezetet, a TOT alapszabályának és a területi szövetségek alapszabály-mintájának módosítására előterjesztett javaslatot, a szövetkezeti jogi szabályozás továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatokat és irányelveket. nyeként a fajtaváltás, a hevesi zölddohány javára történik és a nagy levelű dohányfajták szárításánál is a mesterséges szárítás kerül előtérbe, a mesterséges szárítóberendezések iránti igény fokozódik. Szeretnénk garanciát kapni az ipartól arra vonatkozóan, hogy a szükséges berendezéseket legyártatja és az igényeket kielégíti. A szárítókapacitás hiánya az utóbbi években komoly gondot és kiesést okozott. A két nagy termelési rendszer (KITE, IKR) megyénkben is egyre nagyobb területre terjeszti ki tevékenységét. A kedvezőtlen adottságú szövetkezetek azonban fejlesztési forrás hiányában kisebb mértékben tudnak csatlakozni e rendszerekhez, mint ahogy az indokolt lenne. A rendszerek szolgáltatási díjai rendkívül differenciáltak, azok mértéke esetenként vitatható. Kérjük a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát, hogy tekintse át a különböző termelési rendszerek szolgáltatási díjait és kezdeményezze azok egységes szabályozását. Az együttműködések sajátos formája a szövetség mellett önköltséges alapon működő melyek szolgáltatócsoportok, speciális igényeket elégítenek ki. Megyénkben a szövetkezetek megelégedésére több éve működik négy speciális területre kiterjedő szolgáltatócsoport. Mint az erdőgazdálkodási csoport; energiagazdálkodási és érintésvédelmi csoport; műszaki iroda; revizori iroda. Helyesnek tartjuk, hogy a kongresszusi irányelvek között is szerepel ezen tevékenységek bővítésének szükségessége. Megyénk ötéves terve 35 százalékos rést irányzott termelésnövekeelő, aminek megvalósítása nem kis feladat, de szövetkezeteink mindent elkövetnek e nemes cél megvalósítása érdekében. A kongresszusi beszámolóval és a kiadott dokumentumok tartalmával egyetértek, elfogadásra javaslom. Végül a kongresszus a 18 TOT-tag megválasztásával kiegészítette a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát. Ezt követően a TOT megtartotta első ülését, amelyen megválasztotta testületi szerveit és tisztségviselőit. Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnökévé ismét Szabó Istvánt választották, alelnökké dr. Berta Jenőt, főtitkárrá: dr. Czimbalmos Bélát, főtitkárhelyettessé pedig dr. Nyíri Bélát és Lehóczki Mihályt választották. Meglécz János szabolcsi küldött felszólalása Dr. Czimbalmos Bélát választották a TOT főtitkárának 1977. január 13. kongresszus határozata A határozat bevezető részében számba veszi az 1972 óta,a II. kongresszus óta megtett utat, az eredményeket és a gondokat. Majd megállapítja, hogy a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom újabb nagy feladatok előtt áll. A legfontosabb a tervszerűség és a gazdasági hatékonyság növelése, a szocialista vonások további erősítése, a törvényesség szilárdítása, a szövetkezeti demokráciának, a termelőszövetkezeti parasztság gondolkodásának és életmódjának szocialista fejlesztése. Ezek elérése végett a határozat a következőkben összegezi a teendőket: A gazdasági munka alapvető feladata az ötödik ötéves terv feladatainak hiánytalan teljesítése. Ennek kulcskérdése napjainkban az, hogy milyen ütemben és mértékben javul a hatékonyság. Szükséges, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek minél teljesebben kihasználják eszközeiket, elkerüljék a párhuzamos és a nem gazdaságos fejlesztéseket, fokozzák a munka szervezettségét. Javítsák a szakmai felkészültséget, gyorsítsák a legkiválóbbak tapasztalatainak átadását, hogy mérséklődjék a termelési színvonal indokolatlan differenciáltsága. A mezőgazdasági szövetkezetek fejlődésének nagy tartalékai rejlenek a gazdaságok szervezett együttműködésében. A mezőgazdasági szövetkezeti mozgalomban még kicsiny szerepe van a kölcsönös támogatásnak. A társadalmi érdekképviseleti szervek segítsenek abban, hogy a kölcsönös támogatási alapok továbbfejlesztésének akadályai elháruljanak. Segítsék következetesen a mezőgazdasági szövetkezetek a háztáji gazdaságoknak és a vonzáskörükbe tartozó kisegítő gazdaságoknak a tevékenységét. Valósítsák meg a kötzi és háztáji gazdaság szerves egységét, üzemági szervezését, könnyítsék meg a háztáji és más kistermelők munkáját, a korszerű életforma és a háztáji tevékenység összehangolását. A következő időszakban a mezőgazdasági szövetkezetekben is tervszerűvé, szakszerűvé kell tenni a munkaerő-gazdálkodást. Törekedni kell arra, hogy a szövetkezetek kialakíthassák a fiatal nemzedékek igényeihez igazodó munkafeltételeket és munkakörülményeket. Szilárdítani kell a törvényességet a mezőgazdasági szövetkezetek működésében és a velük foglalkozó állami szervek tevékenységében. A társadalmi érdekképviseleti szervek szervezzék és segítsék a szövetkezeti ellenőrzés valamennyi formájának eredményesebb működését. Lépjenek fel a túlszabályozás, az illetéktelen jogértelmezés, az ellentmondó állásfoglalások, továbbá a szubjektív döntések ellen. A szövetkezeti demokrácia a szocialista demokrácia része. A mezőgazdasági szövetkezetek megnövekedett taglétszáma és területe miatt célszerű, ha növekszik a kis kollektívák, a munkaszervezeti egységek, valamint a küldöttgyűlés szerepe, a hatásköröket úgy kell rendezni, hogy a vezetői szervek és a vezetők tevékenysége hatékonyabbá váljék. Javítani kell a tagok tájékoztatását. A mezőgazdasági szövetkezetekben következetesebbé kell tenni a párt káderpolitikai elveinek alkalmazását. Javítani kell a személyzeti munka színvonalát. A tagok, az alkalmazottak általános szakmai művelődése, politikai tájékozottságának fokozása, formálása elengedhetetlen a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom céljai, feladatai teljesítéséhez. A társadalmi érdekképviseleti szervek segítsék a mezőgazdasági szövetkezetek közművelődési tevékenységét. Tovább kell szélesíteni a szocialista brigádműzogalmat és emelni kell tartalmi színvonalát. A határozat részletesen foglalkozik a fiatal nemzedék helyzetével, problémáival, igényeivel. A tsz-ek vegyék ezeket figyelembe és tegyék lehetővé, hogy a fiatalok jól beilleszkedjenek a szövetkezetekbe. A mezőgazdasági szövetkezetekben a dolgozóknak csaknem a fele nő. Továbbra is kiemelt feladat a nők helyzetének javítása, a párt- és az állami szervek határozatai, az érdekképviseleti szervek ajánlásai szerint. A továbbiakban a határozat megállapítja, hogy a mezőgazdasági szövetkezeteknek is fontos érdekük az állami irányítás hatékonyságának növekedése, szervezetének egyszerűsítése, munkamódszereinek letisztulása. A kongresszus hangoztatta a társadalmi érdekképviseleti szervek, a TOT és a területi szövetségek munkájának szükséges továbbfejlesztését. Kitér a határozat a mezőgazdasági szövetkezetek nemzetközi kapcsolatainak az ápolására. Végül a határozat megállapítja, hogy a szövetkezeti törvény módosításánál, valamint a TOT és a területi szövetségek alapszabály-módosításánál nincs szükség lényeges változásokra. A kongresszus döntése szerint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa kezdeményezi a Minisztertanácsnál a szükséges módosítások megtételét, a Népköztársaság Elnöki Tanácsánál pedig szövetkezeti és termelőszövetkezeti törvényerejű rendelet megalkotását. Település- és szövetkezetpolitikai alakult Dr. Molnár Frigyes SZÖVOSZ-elnök nyilatkozata A Hazafias Népfront Országos Tanácsának település- és szövetkezetpolitikai munkabizottsága a közelmúltban tartotta alakuló ülését a HNF Országos Tanácsának székházában. A munkabizottság a Hazafias Népfront VI. kongresszusának iránymutatása alapján négy fő területen fejt majd ki tevékenységet. A településpolitikai albizottság rendszeresen feldolgozza majd a város, a falu, a szórt települések legfontosabb kérdéseit, társadalmi, gazdasági, szociális, kulturális fejlesztésének tennivalóit. Az agrárpolitikai albizottság tevékenysége felöleli a mezőgazdasági fejlesztés kérdései közül mindazokat, amelyek a nagyüzemekre, a háztáji és kisegítő gazdaságok helyzetének alakulására vonatkoznak. A szövetkezetpolitikai albizottság az egyes szövetkezeti ágazatok és a Hazafias Népfront között kialakított gyümölcsöző együttműködésnek megfelelően napirenden tartja a szövetkezetpolitika általános elvi kérdéseinek ápolását, az ezzel összefüggő átfogó szabályozások érvényesülését. A kertbarát mozgalom és a kisállattenyésztés kérdéseivel foglalkozó albizottság működteti a kertbarátok központi klubját, és irányítja a Kertbarátok Országos Társadalmi Szövetségét. Amint dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke, a település- és szövetkezetpolitikai munkabizottság elnöke elmondta: a munkabizottság tevékenységét az albizottságok által előkészített tanácskozások, kerekasztal-beszélgetések, és helyszíni tapasztalatcserék útján végzi. A munkabizottság tagjai ezt követően előadást hallgattak meg a szövetkezeti törvény módosításával összefüggő javaslatokról. E kérdésről jelenleg kilenc megyében folynak a társadalmi viták. Műszakonként 110 darab női ruhát készít nyugatnémet bérmunkában a Fehérgyarmati Szolgáltató és Ruhaipari reskó Szövetkezetben And- Éva munkaszalagja. (Gaál Béla felvétele)