Szabolcs-Szatmári Szövetkezetek, 1979 (4. évfolyam, 2-12. szám)

1979-02-10 / 2. szám

I 0 AZ ÁLTALÁNOS FOGYASZTÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTŐ IPARI, ÉS MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETEK LAPJA A TESZÖV, a MÉSZÖV és a KISZÖV küldöttközgyűlése Nyíregyházán Jövedelmezőbb termelést a termelőszövetkezetekben A Szabolcs-Szatmár me­gyei Mezőgazdasági Szövet­kezetek 1979. január 24-én tartották küldöttközgyűlésü­ket a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban. Az el­nökségben foglalt helyet dr. Pénzes János, a párt me­gyei végrehajtó bizottságá­nak tagja, a megyei tanács elnöke, Cs. Nagy István, megyei pártbizottság osztály­­a vezetője, Gulyás Emilné dr., a — Küldöttközgyűlésünk 1977. májusában munkaprog­ramot fogadott el a gazdasági szövetkezetek mező- III. kongresszusának határozatai­ból adódó, gazdasági és szö­vetkezetpolitikai feladatok végrehajtására. A kongresszusi határozatok végrehajtásának állásáról írásbeli beszámolót készítet­tünk, amit minden küldött­nek megküldtünk. A követ­kezőkben szóbeli kiegészítést kívánok tenni az 1978. évben elért gazdasági eredmények­ről, ehhez kapcsolódóan a kongresszusi határozatok végrehajtásáról, valamint a megyei pártbizottság 1978. december 19-i határozatából a mezőgazdasági szövetkeze­tekre vonatkozó 1979. évi fel­adatokról. A III. tsz-kongresszus ha­tározatában kiemelkedő he­lyet kapott a gazdasági mun­ka hatékonyságának fokozá­sa, a tervszerűség növelése, a fejlett szocialista társadalom építésében való hosszútávú részvétel feltételeinek telje­sítése. Megyénk mezőgazda­­sági szövetkezetei és a szö­vetség különböző fórumokon megtárgyalta a határozatok­ból adódó feladatokat és meghozta a végrehajtáshoz szükséges döntéseket A megyei párthatározatok­ban előírt termelésnöveke­dést a szövetkezetek üzemi terveikben előirányozták és azt időarányosan lényegében teljesítették. A szövetkezeti vezetők és a dolgozók jobb munkájának, a tervszerűség növelésének, a termelő kapa­citások jobb kihasználásának és a belső tartalékok fokozot­tabb feltárása eredménye­ként mind a növénytermelés­ben, mind az állattenyész­tésben nőtt a termelés volt­ Hazafias Népfront megyei titkára, és dr. Sárai György, a TOT főosztályvezetője. Az ülést levezető Paszter­nák József máriapócsi téesz­­elnök bevezetőjében megem­lékezett a termelőszövetkeze­ti mozgalom 30. évfordulójá­ról, majd Faggyas Jenőt, szövetség elnökét kérte fel a a TESZÖV elnökségének be­számolója megtartására. mene, fokozódott a szakoso­dás és a koncentráció. — Sokat korszerűsödött a termelést biztosító műszaki háttér, növekedett a gépi eszközök száma és teljesít­ménye. — Az 1976-os átmeneti visszaesés után nőtt a mű­trágya-felhasználás, amely mind nagyobb mértékben ta­lajvizsgálatokon alapul. — A szövetkezetek szere­pe tovább erősödött, a kis­üzemi termelés szintentartá­­sában, illetve növelésében. — A közös gazdaságokban kialakított termelési szerke­zet általában megfelelő. — A búza termelése jelen­tősen növekedett. 1978. év­ben a megye egyik legjobb termését takarították be szövetkezeti gazdaságok, 32,3 a mázsás átlaghozammal. Ez azonban még mindig 42,8 mázsa/ha-os országos átlag alatt van. A Kukoricának nem ked­vezett a hűvös időjárás, míg a rövid tenyészidejű kukori­cák sem értek be időben. Az összes termést magas nedves­ségtartalommal kellett beta­karítani. Ezért felülvizsgálat­ra szorul fajtapolitikánk és néhány gazdaságban a vetés­­terület mértéke­­ is. Az átlag­termés az 1977. évihez ké­pest 2,8 mázsa/hektárral nö­vekedve elérte a 35,3 má­­zsa/hektárt, amely még min­dig az országos 51,6 má­­zsa/­hektáros átlag alatt van. A megyénkben viszonylag nagy területen termesztett burgonya terméshozama az utóbbi években jelentősen növekedett, közel megkétsze­reződött és így megközelítet­te a 200 mázsa/hektárt. — Másik fontos növé­nyünkről a dohányról. 1977. évben a szövetkezetek nagy termést takarítottak be, ez­­évben a terméseredményben visszaesés volt tapasztalható, aminek oka egyértelműen a kedvezőtlen időjárás. — Nincs haladás a napra­forgó-termelésben, az átlag­termés nem emelkedik, ala­csony szinten ingadozik. — A szálas és tömegtakar­mány termelése növekedett, lehetővé tette az állatlét­szám, valamint ebből adódó­an az állati termék termelés növekedését. — A szarvasmarha-állo­mány 14 százalékkal, a te­hénlétszám 16 százalékkal gyarapodott, az V. ötéves terv időszakában. Ennél jelentősebb a tejtermelés nö­v­­vekedése: az átlagtejhozam (Folytatás a 2. oldalon) Faggyas Jenő beszéde A TESZÖV küldöttközgyűlésének az elnöksége. Faggyas Jenő beszédét mondja. Jó minőségű terméket az ipari szövetkezetektő­l Január 17-én Nyíregyházán tartotta meg ülését az ipari szövetkezetek megyei szövet­ségének küldöttközgyűlése. A tanácskozás munkájában részt vett dr. Kónya Lajos, az OKISZ elnökhelyettese, dr. P. Szabó Gyula, a megyei ta­nács elnökhelyettese, Szént­ján Tibor, a nyíregyházi vá­rosi pártbizottság titkára és Pál Zoltán, a megyei pártbi­zottság munkatársa. A küldöttközgyűlés napi­rendjén szerepelt: az ipari szövetkezetek gazdasági fej­lődése és mozgalmi tevékeny­sége, az 1979. évi feladatok; az 1978. évi KFA bevételek alakulása és odaítélése; be­számoló a választott bizott­ságok elmúlt évi munkájáról és az ez évi célkitűzések; a megyei szövetség és az iro­dák 1979. évi költségvetése. Az írásos beszámolókhoz Czimbalmos István, a KI­SZÖV elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Bevezetőben arról beszélt, hogy a szövetkezetek igen nagy gonddal készültek fel az 1978. évi feladatok végrehaj­tására. Terveik az OKISZ irányelveire, a megyei párt­­bizottság határozataira épül­tek fel. A reális tervezés és a végrehajtás eredményezte, hogy az elmúlt évben me­gyénk ipari szövetkezetei di­namikusan fejlődtek, eleget tettek a párt és a kormány által támasztott követelmé­nyeknek. Ezután arról szólt a KI­SZÖV elnöke, hogy a dina­mikus fejlődés eredménye: a szövetkezeti ipar 1980-ra meghatározott több tevé­kenységét már 1978-ban tel­jesítette. Az V. ötéves terv­­feladatok végrehajtása tehát sikeresnek mondható. A tel­jes termelést 1980-ra 2 mil­liárd 290 millió forintra ter­vezték, ezzel szemben már az elmúlt évben elérték a 2 mil­liárd 428 milliós termelést. Tehát az V. ötéves terv elő­írását 138 millió forinttal teljesítették túl az ipari szö­vetkezetek. Czimbalmos István elmon­dotta, hogy igen figyelemre méltó az exporttervek telje­sítése. 1980-ra 800 millió ex­portot terveztek, ezzel szem­ben már az 1978. évi teljesí­tés elérte a 790 milliót. A tő­kés export az elmúlt évben 65 millióval haladta meg a tervezetet. A belkereskede­lem felé történő értékesítés is túlteljesítést mutat. Megem­lítette, hogy a termeléssel párhuzamosan nőtt a dolgo­zók keresete is. 1980-ra 33 ezer 590 forint átlagbért ter­veztek, s már az elmúlt év­ben elérték a 34 ezer forintos átlagbérszintet. Az előadó a továbbiakban részletesen foglalkozott az 1978. évi termelés értékelésé­vel, a felmerült hiányossá­ (Folytatás a 3. oldalon) Czimbalmos István beszéde A KISZÖV küldöttközgyűlésének résztvevői. Az ÁFÉSZ-ek célja: Az ÁFÉSZ-ek, a takarék- és a lakásszövetkezetek V. ötéves tervének időarányos teljesítéséről, az 1979. évi fel­adattervről, valamint a MÉ­SZÖV idei költségvetéséről tanácskozott január 19-én, Nyíregyházán a fogyasztási szövetkezetek megyei kül­döttközgyűlése. A küldötte­ket, valamint a párt- és KISZ-alapszervezetek titká­rait, illetve a tanácskozás munkájában részt vevő dr. Szilvasán Pált, a SZÖVOSZ főosztályvezetőjét, Cs. Nagy Istvánt, a megyei pártbizott­ság gazdaságpolitikai osztá­lyának vezetőjét, dr. Hagy­­mási Józsefet, a megyei ta­nács vb. kereskedelmi osztá­lyának vezetőjét és Lászlót, a KPVDSZ Buzsáki bizottságának titkárát megyei Nagy Miklós, a MÉSZÖV elnöksé­gének tagja, a Tiszalöki ÁFÉSZ elnöke köszöntötte. A kiadott írásos beszámolókhoz Nagy Béla, a MÉSZÖV el­nökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést. Megyénk ÁFÉSZ-ei, taka­rék- és lakásszövetkezetei az V. ötéves terv első három esztendejében sikeresen telje­sítették terveiket. Az általá­nos fogyasztási és értékesítő szövetkezetek bolti kiskeres­kedelmi forgalma az országos átlagtól jobban, 38,1 száza­lékkal emelkedett. Tovább javult az alapellátás színvo­nala. A hálózatfejlesztés tervszerűsége nagyban hoz­zájárult a falvak és a váro­sok közötti szintkülönbség napicikkellátási csökkentésé­hez, különösen a kisközsé­gekben javult számottevően a kínálat. Az élelmiszer-forgalom a tervezettől nagyobb mérték­ben, 47,2 százalékkal növe­kedett. A kereskedelempoli­tikai célok megvalósításának eredményeként nőtt a tej, tejtermékek, a zöldség-gyü­­mölcs, a vágott baromfi, a konzerv, a hús és húskészít­mények forgalma. Megte­remtődtek a feltételek a mi­relittermékek kínálatára is. A ruházati forgalom az or­szágos átlagtól kedvezőbben alakult, így a tervidőszak vé­gére megközelíti a kívánt szintet. Lényegesen javult a gyermekruházati cikkek kí­nálata, bővült a divatáru­választék, de a gyermekci­pőkből és télikabátokból még mindig csak egy-két félét tudnak ajánlani az üzletek. A vegyesiparcikknél szintén áruhiány gátolta a még na­gyobb bevételt. Mezőgazda­­sági szerszámokból, kisgé­pekből, elektromos és hír­adástechnikai cikkekből hiá­­nyos volt az ellátás. A MÉSZÖV elnökhelyette­se beszédében szólt arról, hogy az árualapokat a kisha­­tármenti árucsere-forgalom­ból, 52 millió forint értékű (Folytatás a 4. oldalon) Szervezettebb áruellátás, szolgáltatás Nagy Béla, a MÉSZÖV elnökhelyettese szóbeli kiegé­szítőjét tartja.

Next