Szabolcs-Szatmári Szövetkezetek, 1981 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-15 / 1. szám
I VI.ÉVFOLYAM, 1. SZ. ARA: 3,60 Ft 1981. JANUÁR 15. I SZATMAR AZ ÁLTALÁNOS FOGYASZTÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTŐ,IPARI ÉS MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETEK LAPJA 36 hozamok — nagy költséggel Ülést tartott a TESZÖV küldöttközgyűlése a Decemberben tartotta meg Szabolcs-Szatmár megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége küldöttközgyűlését Nyíregyházán. A tanácskozás levezető elnöki tisztét Major József, a jármű tsz elnöke látta el. A küldöttközgyűlés napirendjén szerepelt többek között: a XII. pártkongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtásából adódó feladatok. Az írásos beszámolóhoz Faggyas Jenő, a szövetség elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. A küldöttközgyűlés elnöksége. Faggyas Jenő előterjeszti az elnökség beszámolóját. A MI IMFEMOIK I lKSBT, A SZOCIALIZMUSÉRT CSELESTD HAZAFISAG" műm/ FAGGYAS JENŐ: A tsz-ek túlteljesítették az V. ötéves tervet aminek hatásaként különösen A XII. pártkongresszus és a megyei pártértekezlet értékelte népgazdaságunk, ezen belül a mezőgazdasági ágazat helyzetét — kezdte beszédét Faggyas Jenő. — A megyei pártértekezlet a következő évek feladatmeghatározásait a mezőgazdaság eddig elért eredményeire épülően szabta meg. Megállapította, hogy a megye mezőgazdasági termelésének növekedése meghaladta az országos ütemet, de a termelés gazdaságossága elmaradt az országos szinttől. Fejlődött a vállalatszerű gazdálkodás, a mezőgazdasági termelés tervszerűsége, korszerűsödött a mezőgazdasági irányítás és a vezetés rendszere. A kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére is javultak a terméshozamok, ennek eredményeként az V. ötéves terv négy éve alatt a termelésnőnövekedés meghaladta a tervezettet, elérte a 21 százalékot. Az értékelés reálisan mutatott rá, hogy a mezőgazdasági termelés növekedési ütemét meghaladja a költségnövekedés aránya. Emiatt mérsékeltebb volt az eredményesség, a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemeink egy részénél tartósan veszteséges állapot alakult ki. Megyénk mezőgazdasági szövetkezeteiben a termelési szerkezet meghatározásakor — az éves üzemtervek és középtávú tervek elkészítése alkalmával — fontos a helyi lehetőségek és erőforrások számbavétele, valamint a piaci igények kielégítése. Közismert, hogy a mezőgazdasági termelésnek mennyiségben, minőségben és választékban ki kell elégíteni a lakosság élelmiszer-, a feldolgozóipar nyersanyag- és a külgazdaság exportszükségletét. Továbbra is szükséges, hogy a megye mezőgazdasági termelésének növekedési üteme nagyobb mértékű legyen, mint az országos átlag. Ezért lehetőségeinket számba véve helyesen határozta meg a megyei pártértekezlet a termelés növelésének mértékét akkor, amikor a termelőszövetkezetek részére öt év alatt 25—30 százalékos fejlődést irányzott elő. Növénytermesztésünk jelentős tartaléka rejlik a racionális földhasználatban, a belterjesség fokozásában, a specializáció szélesítésében, a termőterületek tömbösítésében és a termőföld korszerű védelmében. Meg kell akadályozni a mezőgazdasági területek indokolatlan csökkenését, a talaj termőképességének leromlását. A VI. ötéves terv időszakában növekvő mértékű pénzügyi forrás lesz biztosítva a komplex tájegységű melioráció beindításához. Mivel az állattenyésztési ágazatok fejlesztése számottevő eszközlekötéssel jár, igen fontos a meglevő férőhelyek teljes kihasználása és rekonstrukciós jellegű bővítése. A szarvasmarhalétszám fejlesztésének nagy lehetősége rejlik a háztáji férőhelyek közös tulajdonú állatok elhelyezésével történő kihasználásával. A mezőgazdasági szövetkezetek alaptevékenységében fokozódó jelentőséggel bír az erdő- és fagazdaság. Az erdőterületek növelése fontos feladat és a vágásra érett fakészletek letermelése, osztályozása, feldolgozása számottevő jövedelemnövelő tényező a következő tervciklus időszakában. A szövetkezeti fafeldolgozó üzemek hatékonysága fokozható integrációs szervezeti keretek között. A mezőgazdasági termelés fejlesztése feltételezi a korszerű gépesítést. A gépi beruházás a jövőben is első helyen kell hogy szerepeljen, a szövetkezetek fejlesztési alapjainak lekötésében. Az alkatrész-, üzem- és kenőanyagárak emelkedése folytán a szervezett és hatékony gépkihasználás, a karbantartás, a szervizellátás és az energiatakarékos gépüzemeltetés meghatározó lesz az üzemi gazdálkodásban. A mezőgazdasági szövetkezetek politikai, erkölcsi és anyagi felelősséggel tartoznak működési területükön levő háztáji és kisegítő gazdaságok fejlesztése terén. A népgazdasági szükségletek kielégítésén túl a közös gazdaság is számottevő anyagi előnyökhöz juthat jól szervezett háztáji integrálással. A XII. pártkongresszus és a megyei pártértekezlet határozataiból adódóan további fontos feladatok vannak, a szövetkezeti demokrácia és a kollektív vezetés erősítése, a szövetkezeti tagokról és a dolgozókról való gondoskodás, valamint az élet- és munkakörülmények folyamatos javítása terén. Hatékonyabbá kell tenni a testületi szervek munkáját, különösen a munkahelyi közösségek, a küldöttközgyűlés, a szövetkezeti döntő- és nőbizottságok munkáját. Az utóbbi években sokat javult a termelőszövetkezetek szociális ellátottsága, a tagok élet- és munkakörülménye. A szövetkezetek 80 százaléka foglalkozik szervezett üdültetéssel, ami a szövetkezeti tagok és dolgozók 6 százalékát érinti évenként. Úgy ítéljük meg, hogy a termelőszövetkezeti tagok szervezett üdültetése terén további intézkedések megtétele szükséges. Kedvező visszhangra talált, hogy szövetségünk megszervezte a termelőszövetkezeti elnökök rendszeres orvosegészségügyi vizsgálatát. A szükséges rendelőintézeti háttér biztosításának lehetőségével az orvosegészségügyi vizsgálatokat a termelőszövetkezetek egyéb vezetőire és a munkaártalomnak különösen kitett dolgozóira is kiterjeszteni kívánjuk. A szocialista brigádmozgalom kibontakozása, színvonala megfelelő. Jelentősen hozzájárul a termelőszövetkezetek társadalompolitikai és gazdasági célkitűzéseinek megvalósításához. Fejleszteni kell azonban az üzemen belüli erkölcsi és anyagi elismeréseket. (Folytatás a 2. oldalon) • Növekvő export • Javuló szolgáltatás• Több lakás épül a VI. ötéves tervben Ülést tartott a KISZÖV elnöksége Czimbalmos István elnökletével az elmúlt év decemberében ülést tartott a Kiszöv elnöksége. Napirenden szerepelt: előterjesztés a VI. ötéves terv koncepciójáról és az 1981. évre való felkészülésről; a tőkés export továbbfejlesztésének lehetőségei; a Kiszövküldöttközgyűlés anyagának megtárgyalása. Az MSZMP Központi Bizottsága és a megyei pártbizottság határozatainak megfelelően készült el az ipari szövetkezetek VI. ötéves tervének irányelve. Az elnökség felhívta a figyelmet: — az export növelésére (ezen belül különösen a nem rubel elszámolású export növelésére), igényeinek a belkereskedelem kielégítésére, az ipari nagyvállalatokkal való kooperációs kapcsolatok bővítésére, a lakossági javítószolgáltató tevékenység, a lakásépítés és -karbantartás fontosságára. Ezeket a célkitűzéseket úgy kell megvalósítani, hogy biztosítva legyen a tervszerű önköltségcsökkentés (anyag- és energiatakarékosság), hogy az ösztönző bérek kialakítására is sor kerüljön, hogy növekedjék a teljesítménybérben dolgozók aránya. Hangsúlyozták: a beruházások VI. ötéves tervben előirányzott tervezésénél a szövetkezetek a saját erőforrásaikat vegyék figyelembe. A VI. ötéves tervben a várható növekedés (csak kiinduló alapul szolgálnak), teljes termelés 22—24, építés-szerelés 15—18, értékesítés 22—24, nem rubel elszámolású export 50—55, rubel elszámolású export 8—10, belkereskedelemnek 20—22, az összes foglalkoztatott szinten tartása, a nyereség 35—40, bérszínvonal 20, „F’’-alapok 7—10, lakossági szolgáltatás 40—42 százalék, átadott lakások száma 1100. Az 1981. évi, tervelőirányzatok is fegyelmezett munkát igényelnek majd. Íme néhány fontosabb mutató: teljes termelés 5—6, építés-szerelés 2, lakossági szolgáltatás értékesítés nem rubel elszámolású exportban, textilruházat 5, cipőipar 8—10, fa- és gépipar 10, bérszínvonal 4—5, nyereség 8—10, árbevétel 4—6 százalék. Az átadott lakások száma 230. Foglalkozott az elnökség az ipari szövetkezetek 1981. évi kapacitáslekötésével is. Megállapították többek között: ebben az évben nagyobb ütemben történt a kapacitás lekötése, így a szövetkezetek 1981. évi várható árbevétele mintegy 2,7 milliárd forint lesz, mely 6 százalékkal haladja meg az elmúlt évit. A gépiparhoz tartozó szövetkezetek jelentős része már le van kötve egész évre. A Kisvárdai Vas- és Gépipari Szövetkezetnél az eddigi kooperációs termékek mellett az idén megkezdik saját termékük, a síkzsaluk üzemszerű gyártását. A Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezetnél a belföldi értékesítés eléri a 238 milliót. A Nagykállói Vasipari Szövetkezet megkezdi egy mezőgazdasági gép sorozatgyártását, illetve továbbfejleszti az anyagmozgatás berendezéseit. A cipőiparban lényeges változást az értékesítési arányoknál terveznek. A ruhaipari szövetkezetek egész évi kapacitása lekötött, de az egyéb iparágakba tartozó szövetkezeteknél is hasonló a helyzet. Kedvező a helyzet az építőiparban is. A várható árbevételüket 589 millióra tervezik. A szövetkezetek ebben az évben várhatóan 143 millió forint értékű javító szolgáltatást végeznek a lakosságnak. (d. gy.) A Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezetben szovjet exportra gyártanak férfi mokasszineket. (Jávor László felvétele)