Szabolcs-Szatmári Szövetkezetek, 1982 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1982-01-10 / 1. szám
Váljon korszerűbbé, élőbbé az önkormányzati szervek munkája a Szamos mentiben (Folytatás az 1. oldalról) kötelezettségeiket Jellemző, hogy a döntőbizottságok az elmúlt évben 735 esetben üléseztek, 1171 ügyet tárgyaltak, s a hozott határozatok ellen mindössze 197-en fellebbeztek. A beszámoló befejezéseként hangsúlyozta az előadó, az önkormányzati szervek jó, vagy rossz munkája kihat a munkahelyi közérzetre, téesz egész tevékenységére. Ezért is szükséges az önkormányzati szervek munkájának javítása, a tisztségviselők tevékenységének segítése. Első ízben került közgyűlés elé a szövetkezeti tagok, vezetők és szakemberek erkölcsi megbecsüléséről, elismeréséről szóló előterjesztés. Makrai László a szövetség titkára hangsúlyozta: az erkölcsi elismerés legfontosabb intézményrendszerének a különböző szintű kitüntetéseket tartjuk, de mindezek mellett lényeges az egyéb elismerési formáknak alkalmazása, amelyek a kiemelkedő munkát az átlagon felüli teljesítményt méltányolják. Erkölcsi elismerés a különböző társadalmi és tömegszervezetek vezető testületeibe történő beválasztás, csakúgy, mint a jutalomüdülés, a külföldi tapasztalatcsere és számos munkabéren felüli juttatás. A kitüntetések adományozásának módját, formáját rendeletileg és irányelvekben szabályozzák. A továbbiakban Makrai László arról szólt, hogy felmérést készítettek, szövetkezeti vezetők és szövetkezeti tagok mit tartanak a legfontosabbnak. Négy alapvető kérdéscsoporton belül, amely a munkaidőre, a fizetésre, a bizottsági munkára vonatkozott, a legtöbben az erkölcsi elismerésnek tulajdoníthattak nagy jelentőséget. Hibaként említette az előadó, hogy nagyon sok termelőszövetkezet nem él azzal a lehetőséggel, hogy a jó munkát kiváló termelőszövetkezeti tag kitüntetéssel ismerje el. 1976-tól 1981-ig mindössze 4625 kiváló termelőszövetkezeti tag kitüntetést adtak. Van olyan termelőszövetkezet a megyében, ahol kiváló termelőszövetkezeti tag kitüntetést még egyetlenegy alkalommal sem ítéltek oda senkinek! Megkülönböztetetten szólt az előterjesztés a szocialista brigádmozgalomról, a szocialista brigádok munkájának elismeréséről. brigádmozgalom A szocialista megyénk termelőszövetkezeteiben erőteljesen fejlődött, s ma már 18 571 brigádtag munkáját értékelik rendszeresen. Eredmény, hogy a megyében két kollektíva már elnyerte Magyar Népköztársaság Ki váló Brigádja címet, öt kollektíva a Szakma Kiváló Brigádja címet. Ma még kevés azoknak a termelőszövetkezeteknek száma, ahol a több éves, vagy a évtizedes hűséget a munkához, a mozgalomhoz törzsgárdatagsággal járó anyagi, erkölcsi elismeréssel illetik. A megyében mintegy 25 tsz-ben vezették be a törzsgárda-elismerést, van olyan szövetkezet, ahol a pénzjutalom mellett művészi plakettel is jutalmazzák a törzsgárdatag tsz-tagokat. Hibaként említette az előterjesztés, hogy a megye termelőszövetkezeteiben még nem általános az üdültetés. A küldöttközgyűlésen a beszámoló feletti vitában szót kért Hosszú László, a megyei pártbizottság titkára is. Elöljáróban hangsúlyozta: ahol nem veszik figyelembe az önkormányzati szervek munkáját, ott a gazdasági vezetéssel is bajok vannak. Jogos követelmény a gazdasági vezetőkkel szemben, a magasfokú politikai, gazdasági képzettség, de nem hiányozhat az erkölcsi morál, a példamutatás sem. Az erkölcsi megbecsülés része a jó gazdálkodásnak, és mert a közgyűlés vagy a küldöttgyűlés hivatott arra, hogy e dolgokban határozzon, jó, ha a különböző erkölcsi elismeréseknek is fóruma lesz. A továbbiakban a pártbizottság titkára értékelte a termelőszövetkezetek 1981. évi gazdálkodását, szólt az 1982. évi feladatokról. Az 1981-es év gazdálkodási céljai teljesültek. A megye mezőgazdaságának termelési értéke 6 és fél százalékkal növekszik, ettől jóval nagyobb, mintegy 18—20 százalékos lesz a nagyüzemek teljesítése. Tiszteletre méltó eredmény ez, tükrözi a termelőszövetkezeti tagok és vezetők áldozatkész munkáját, a szövetkezeti mozgalom erejét. A feladatokról szólva Hosszu László hangsúlyozta: pártbizottság határozata 1982 a termelés fejlesztését, a mezőgazdaságban 2—3 százalékban irányozta elő. Azért csak ilyen mértékben, mert óriási báziseredménnyel indulunk, másrészt nehezebbek lesznek a gazdálkodás körülményei. Keményebben kell majd dolgozni azért, hogy az 1981. évivel azonos termelésfejlesztést vagy attól nagyobb eredményt érjünk el. Legfőbb feladat, a termésszerkezet további korszerűsítése, az anyag- és energiatakarékosság fokozása. A küldöttközgyűlés a beszámolókat és a vízagárat elfogadta, jóváhagyja” 1982. január 10. Félezernyi leány és asszony nagy örömére elkészült Fehérgyarmaton a Szamos menti Ruhaipari Szövetkezet új ebédlője. Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy a reggelit, uzsonnát, vacsorát — amit otthonról hoznak — is korszerű körülmények között fogyaszthassák el a dolgozók. Az Alföldi Vendéglátó Vállalat konyhájáról pedig ebédet is hordanak. A Szolgáltatóházban dolgozó Asztalos és Vasipari Szövetkezet dolgozói ugyancsak igénybe veszik az ebédelési lehetőséget. (Molnár Károly) Melegkonyhás bisztró Milotán Az elképzeléstől a megvalósulásig egy év sem telt el, s november 21-én megnyílhatott Milotán a melegkonyhás bisztró. A 200 négyzetméter hasznos alapterületű, korszerű vendéglátóipari egység szép példája az összefogás erejének. A milotai Tsz saját alapjából adott 200 ezer forintot, s biztosította építőbrigádja aktív közreműködését. Ott volt a segítők között MEKOFÉM, melynek milotái a gyárában,dolgoznak ■ a Tiszaiját „munkásai".—gyírovör. t. Konyha, húselőkészítő, zöldség-előkészítő, tálaló, szociális helyiségek, külön terem teszi korszerűvé az új létesítményt. Saját fúrott kút szolgáltatja a vizet, amit villanymotor (hidrofor) el a kívánt helyre. Az juttat első ebéd elfogyasztóit Szegedi Zsigmond, a Fehérgyarmat és és Vidéke Áfész kereskedelmi főosztálya vezetője és Kocsis Bálint, a helyi tsz elnöke köszöntötte. Ugyanis az építők voltak az első vendégek. Molnár Károly Fehérgyarmat yerekkoromban sokat megfordultam a szalonban — emlékszik vissza Som Tünde. — Édesanyám ugyanis fodrász és gyakran bementem hozzá. Nagyon megtetszett a csillogás-ragyogás az üzletben. Már gyerekként észrevettem, milyen szép „fejet” varázsolnak a fodrászok, a kozmetikusok egy nőnek. Talán túlzás, hogy akkor határoztam el, mindenesetre megfordult a fejemben, hogy én is ezt a szakmát válasszam. Som Tündének később az okozott gondot, hogy a gyerekekkel is szívesen foglalkozna. Elhelyezkedett egy bölcsődében az érettségi után, egy évig gyermekgondozó volt. A szépség varázsa azonban hatalmába kerítette, nem szabadult a gondolattól, neki kozmetikusnak kell tanulnia. Jelentkezett, felvették. — Hetente eleinte kétszer, majd a második évtől már csak egyszer jártunk iskolába, át Debrecenbe. Hihetetlen szerencsém volt az iskolával, mert dr. Tóth Irén, aki az új tankönyvünket írta, minket is beavatott a kozmetikus szakma rejtelmeibe. Gyakran kerestük közösen a leghasznosabb megoldásokat, szinte kollektív alkotásnak éreztük, ha elsajátítottunk egy új eljárást. Örömmel tanultam ki ezt a mesterséget, alig vártam, hogy végleges helyre kerüljek. Már tanulókoromban részt vettem a termelőmunkában, s örömmel próbáltam ki az iskolában tanultakat a gyakorlatban. A Vécsey úti szalonban kezdte, majd körülbelül egy éve, hogy a nyíregyházi Felszabadulás úti szalonban szépíti a lányokat, asszonyokat. Fél éve tagja a fodrászszövetkezetnek és nemrégiben a fodrász-kozmetikus kongresszus gáláján is részt vett. A Béke szocialista brigádba szeretne kerülni — velük dolgozik egy műszakban — ennek azonban még sok feltétele van. — Az természetes, hogy ha társadalmi munkát vagy kommunista műszakot szerveznek, velük tartok. Tavaly például az állami gondozott gyerekek haját vágták le, teljesen ingyen. Mindezt a gyermekév tiszteletére vállalták. Aztán elmegyek azokra programokra is, amelyeket a a szocialista brigád szervez, munkaidő után. Nemrégiben például Tiszalökön jártunk, az egyik kolléganőnknek van ott hétvégi háza, lapcsánkát sütöttünk, eltelt kellemesen a szombat—vasárnap. A legközelebbi brigádgyűlésen bizonyára szóba kerül a tagfelvétel, szeretnék én is a Béke szocialista brigád tagja lenni. Som Tünde az eltelt egykét év alatt lassan alakítja a vendégkörét is. Visszatérnek hozzá a törzsvendégek, örül, ha egy arcon észreveszi a jótékony változást. Hiába, a a szépséget nem adják könnyen, rendszeresen karban kell tartani az arcot, hogy mutasson. Mert nem elég a legjobban felrakott smink, ha alatta ápolatlan az arcbőr. Az ilyen kezelést legalább havonta egyszer kozmetikussal kell elvégeztetni, a masszírozást pedig hetenként alkalmazza a vendég — legalábbis ezt vallja a fiatal kozmetikus. Ő személy szerint soha nem sminkeli magát napközben, úgy gondolja, akkor mutat jobban az arcfestés, a kihúzott szempilla, ha nem mindennap így szokják meg az ismerősei. Enyhe alapozást használ. Éjszakára azt ajánlja a nőknek, hogy ne mindig kenjék be az arcukat zsíros krémmel, mert így nem lélegzik a bőr. Még télen is a leghatásosabb szépítőszerek közé tartozik a hideg nagyszerűen regenerálja víz, az arcbőrt. — Szeretném, ha a munkánkat mi is azokkal a korszerű gépekkel végezhetnénk, mint a budapesti kozmetikusok. Kvarclámpánk van, de viz és fontoforézis nincs. Márpedig a modern eljárások alkalmazása legalább annyira kötelező a mi szakmánkban, mint a gyógyászatban az új orvosság adagolása. Szeretnék szakmai tanfolyamokon részt venni, mert a munka, a magasabb követelemény nagyobb tudást igényel. Én nemcsak szeretem a szépséget, hanem igyekszem a vendégeket megfiatalítani, újjá varázsolni. Tóth Kornélia Tünde, a kizmerikus Elkötelezettség, ügyszeretet, tenniakarás Belső ellenőrzés a Tiszavasvári JÁFÉSZ-nél A szövetkezeti demokrácia egyik fontos, nélkülözhetetlen része az ellenőrzés. A szövetkezeti belső ellenőrzés rendszerének kialakulásában és működésében az utóbbi években jelentős előrehaladás történt. Ennek jogi feltételeit a Minisztertanács 1977-ben hozott rendelete teremtette meg, amely meghatározta a belső ellenőrzés rendszerét, feladatait és szakmai irányítási rendjét. Hálózat-ellenőrzés, leltárfelvétel A Tiszavasvári ÁFÉSZ-nél arra kerestünk választ, hogy a szövetkezet hogyan hajtotta végre az ellenőrzés továbbfejlesztésére, színvonalának emelésére hozott minisztertanácsi intézkedéseket, milyen változás történt az ellenőrzés rendszerében, tervszerűségében, hatékonyságában. 1967- ben az ellenőrzési osztály öt fővel alakult. Tevékenységük döntően az áruk, anyagok, készletek ellenőrzésére, azokkal való elszámoltatásra, közérthetőbben a hálózatellenőrzésre és leltárfelvételekre terjedt ki. Az osztály létszáma jelenleg 14 fő, ami a szövetkezet adottságaival, a feladatokkal arányban álló ellenőrzési szervezetnek tekinthető. A Tiszavasvári ÁFÉSZ közelmúltban egyesült a Tiszalök és Vidéke ÁFÉSZ-szel, fokozott igény tehát, hogy a két szövetkezet integrálása feltárja azokat a rejtett tartalékokat is a gazdálkodásban, amelyeket külön-külön nem tudtak kihasználni. Ez a körülmény az ellenőrzési osztály munkaterve összeállításánál meghatározó tényező volt. Újszerű és az Országos Tanács ellenőrzési irányelveinek megfelel az a gyakorlat a szövetkezetnél, hogy a belső ellenőrzési munkaterv komplex módon egyesíti, koordinálja a szövetkezetnél funkcionáló valamennyi ellenőrzési formát. Döntések előkészítése Ellenőrzési munkájuk egyik lényeges ismérve, hogy a korábban jellemző passzív hibafeltárási munka mellett növekszik az aktív tevékenységük, amelyben a folyamatokhoz való hozzájárulás igénye dominál. A vezetőket ma a hatékonyság, a jövedelmezőség, a munkatermelékenység foglalkoztatja, elsősorban is ezek megoldásához, a döntések előkészítéséhez keresik az ellenőrzési háttért. Az ellenőrzés vezetője állandó résztvevője az igazgatósági üléseknek, a megfelelő információ részére adott, tervezett vizsgálatokon kívül — sokszor még a tartalékidőt meghaladó mértékben is — számos, beavatkozást igénylő kérdésben folytattak le célvizsgálatot, amikor szövetkezet gazdálkodásában a felszínre került jelenségek azt indokolták, illetve a megfelelő döntés kialakításához arra szükség volt. (Pl. készletgazdálkodási célvizsgálatok, vendéglátóipari forgalom összetételváltozás elemzése, árréscsökkenés okainak feltárása, stb.) Nemegyszer „megkeresték a napszámukat” is, amikor önrevíziós bevallással jelentős adóbírságtól mentették meg a szövetkezetet. Az ellenőrzéssel szemben támasztott igény, hogy a megállapítások dokumentáltak, alátámaszthatók és megvédhetők legyenek, a szövetkezetnél érvényesül. Ez megkönnyíti a realizálás munkáját is. A szövetkezet vezetése a vizsgálatok tapasztalatait jól hasznosítja, s a legkényelmetlenebb feladat: a személyi felelősség megállapítása és a felelősségrevonásban is van előrelépés. Ez növeli az ellenőrzés hatékonyságát, elősegíti a munka- és gazdálkodási fegyelmet. E téren jelentős segítséget adott a szövetkezetnek az OT ellenőrzéssel kapcsolatos irányelve, amely a realizálás folyamatát kényszerpályára tereli, s megvalósítása gyakorlatilag nem teszi lehetővé, hogy ellenőrzési anyag intézkedés nélkül irattárba kerüljön. Tulajdonosi szemlélet A szövetkezeti ellenőrzési rendszeren belül jelentős szerep hárul a tulajdonosi ellenőrzést megtestesítő felügyelő bizottságokra, intézőellenőrző bizottságokra is. Segítenek a programok kidolgozásában, egyes ellenőrzési módszerek gyakorlati bemutatásában, de közös vizsgálatokat is végeznek. Az ellenőrzési osztály vezetője a felügyelő bizottság ülésein rendszeresen részt vesz és saját munkájához is igen sok hasznos javaslatot kap. Az ÁFÉSZ ellenőrzési osztályvezetője Oláh Lászlóné 21 éve a szövetkezet dolgozója. Munkába lépésétől 1967-ig — amikor ellenőrzési osztáyvezetőnek kievezték — alkalma volt számos munkaterület megismerésére. Szakmai ismeretei mellett ez plusz sokat segít abban, hogy a a dolgokat belső összefüggéseiben lássa, kezdeményezője, szervezője, tevékeny résztvevője legyen az ellenőrzésnek és realizálásnak. Ahogy munkájáról beszél, érzem, hogy számára ez a kenyérkeresettől jóval többet jelent, sok munkaidőn túli töprengést, önvizsgálatot, de a fejlődéssel együtt járó állandó továbbképzést is. De beszéljen erről inkább ő maga. — Az ellenőrzési munkában az a vonzó, hogy nagyon sokoldalú. Úgy érzem, nem tudnék megmaradni egy egysíkú munkánál, s a változtatás igénye sarkallt, hogy továbblépés elméleti alapjait a megteremtsem. Anyagi, erkölcsi elismerés — A legnehezebb talán a munkában az emberekkel bánni. Sok emberismeretet, tapintatot, de határozottságot is igényel, hogy a hibát is közöljem, de úgy, hogy ezzel az illetőt a jobb munkához is hozzásegítsem. Úgy érzem sikerült ezt a hangot megtalálni. Nem kevesebb energiát igényel a munkatársakkal való foglalkozás sem. Sok ellenőr úgy került ide, hogy teljesen járatlan volt, s nemegyszer mire hasznosítható lett volna, más munkaterületre került. — Persze sok tényező van, ami segíti is munkámat. A legjelentősebb, hogy szeretem ezt a munkakört, érzem a vezetés részéről a munkánk iránti igényt. Emellett a társosztályoktól is megkapom azt a segítséget, ami nélkül egy-egy vizsgálat sokkal több időt igényelne, vagy felszínesebb lenne. Anyagi, erkölcsi elismerésünk a szövetkezet lehetőségeihez képest megvan, jó munkatársaim vannak, s igen gyakran együtt érezzük a munka örömét, hát kell ennél több ? ... Valóban, mi kell még a jó munkához? „Csak” az az elkötelezettség, ügyszeretet, tenniakarás és munkabírás a szövetkezetért, ami Oláh Lászlónét az elmúlt 21 évben jellemezte. Tóth Károlyné MÉSZÖV OLÁH LÁSZLÓNÉ