Szabolcs-Szatmári Szövetkezetek, 1984 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-15 / 1. szám
A TESZÖV decemberi küldöttgyűlése igazodni a változó körülményekhez A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa IV. kongresszusa óta eltelt időszak gazdasági és szövetkezetpolitikai munkájáról tanácskoztak december 16-án a Szabolcs-Szatmár megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének küldöttgyűlésén. Az ülést Héri László, a TESZÖV elnöke nyitotta meg. Részt vett a tanácskozáson Eleki János, a TOT főtitkára, Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára és Tisza László, a megyei tanács elnöke. AZ ÉRTÉKESÍTÉSI FELTÉTELEK NEGATÍV VÁLTOZÁSA Makrai László, a TESZÖV titkára bevezetőjében elmondta: még két év sem telt el a TOT-kongresszus óta, de ezen rövid idő alatt már annyi változás történt, amely indokolja a tapasztalatok időközi összegzését. A változások következménye nagyrészt negatív, ezért részben megyénk termelési szerkezetét lehet okolni. Jelentősebb növényeink az alma, a dohány és burgonya értékesítési feltételei sokat romlottak és más tényezőkkel együtt ez okozza, hogy az idén a termelőszövetkezetek vesztesége összességében több lesz, mint a nyereség. A piaci viszonyok kedvezőtlen alakulása mellett megyénkben is nagy kárt okozott az aszály, bár nem soroltak bennünket a hat legsúlyosabban érintett megye közé, a 600 milliós kár mégis igen jelentős. A gabona területe követi az országos programot, és lassan már nem is nagyon sok tartalék van az átlagok emelésében. Burgonyából évről évre kevesebbet ültetnek, 1981-hez viszonyítva 12 százalékkal csökkentt a terület. A dohánytermelés színvonala jelentősen növekedett. A megismétlődött értékesítési nehézségek miatt erőteljesen megindult az olyan almások selejtezése, amelyek arra már megértek. Az év végéig csaknem 3800 hektár ültetvény került kivágásra. A húsprogram hatására szövetkezeteinkben 1982-ben és 83-ban nőtt a hízómarha- és sertésértékesítés. A juhágazatban értékesítési gondok miatt kisebb veszteség tapasztalható. ÚJ SZERVEZETI FORMÁK A gazdálkodás jövedelmezésének elemzésekor megállapítható, hogy amíg országos szinten a mezőgazdaság terhelése a tűrőképesség határához érkezett, megyénkben már meg is haladta. Különösen vonatkozik ez az almaágazatra, de mégsem tehetünk mást, mint tovább keressük az alkalmazkodás lehetőségeit. Igazodnunk kell a piaci igényekhez és törekednünk a költségek csökkentésére. A kiegészítő különösen gyenge tevékenység adottságú termelőszövetkezeteinkben nagyon jó eszköze a jövedelemkiegészítésnek a teljes körű foglalkoztatásnak. Még mindig van azonban olyan termelőszövetkezet, ahol nem élnek ezzel a lehetőséggel. A TESZÖV vizsgálja annak lehetőségét, hogy milyen új szervezeti formákban lehet megoldani a termelésfejlesztést a közös és a háztáji együttes érdekeltségével. Eszköze lehet ennek az eddigi sikerrel szerepelt szakcsoporti forma, de más együttműködési lehetőséget is keresnek. Felszólalt a tanácskozáson Varga Gyula, az MSZMP megyei bizottságának első titkára. Elmondta, hogy megyénk termelőszövetkezeteinek jelentős részében az egyszeri újratermeléshez sem tudnak nyereséget termelni. Az alma, amely nem is olyan rég még biztos jövedelmet hozott, a legnagyobb veszteséget okozó ágazattá lett. Nemcsak itt találják azonban objektív nehézségekkel szembe magukat a gazdaságok. MEG KELL TANULNI KERESKEDNI Az egész közgazdasági környezet olyan, hogy azt lehet ugyan dicsérni is, szidni is, de a legajánlatosabb megértően elfogadni, megismerni és alkalmazkodni hozzá. Eljárt az idő az olyan szemlélet fölött, amely azt mondja: én megtermeltem, a kereskedelem meg adja el. Meg kell tanulni kereskedni is, és a piacot állandóan szemmel kell tartani. Az a kérdés felvetődik, hogy vajon telismelni megtanultunk-e egyáltalán. Bizonyítja e kérdés jogosságát a máriapócsi Rákóczi Tsz kimagasló termelése és a mellette dolgozó, ugyanolyan feltételek között lévő gazdaságok elmaradása. A szemléletváltás másik jelszava a „mennyiért mennyit?” — lehet. Az alma esetében például 18 tonnától felfelé már rohamosan csökkennek a költségek. Bizonyítja ezt az újfehértói nemesítő intézet példája. A szubjektív feltételeket első pillantásra megnyugtatónak tekintjük, hiszen tizenkét év alatt a felsőfokú végzettségűek száma megduplázódott a megyében. A termelőszövetkezetek most már belátják, hogy a jó szakember beállítása az egyik legolcsóbb befektetés. Ez azonban kevés, hiszen több speciális képzettségű szakemberre lenne szükség. Eltérő a tsz-ek körében az ott dolgozó vezetők munkája. Sajnos, sok helyen munka közben is arra gondolnak a szakemberek, hogy otthon miként folytatják nagyobb jövedelmet adó háztáji gazdálkodásukat. Ezért többségében az érdekeltségi rendszer hibáztatható és nemcsak a vezetésben. Elenyészően kevés, pusztán a tsz-ek nyolc százaléka alkalmazza az rendszert, amely önelszámoló pedig a legfejlettebbnek Valamennyi többi tekinthető. eltakarja az eredménytelenséget, egyenlősdihez vezet és ami a legrosszabb, visszafogja legjobb teljesítményt nyújtóakat. Korszerűtlen a szerződéses kapcsolataink rendszere. A kapcsolatok egyoldalúak, megállapodásokat nem tartaják be. És a piaci harc legtöbbször az erőviszonyok alapján dől el. REALITÁSOKON ALAPULÓ ZÁRSZÁMADÁST Napjainknak az a feladata, hogy reális zárszámadást készítsenek elő a termelőszövetkezetek, a szakemberek gondosan tanulmányozzák az új szabályozókat, a tervezők mindenkit vonjanak be a jövő évi elképzelések megalkotásába. Beszámoltak a küldöttközgyűlésen a TESZÖV bizottságainak munkájáról is. Görög Istvánná, a sóstóhegyi Vörös Csillag Termelőszövetkezetből a nőbizottság, Lengyel György, a csengeri Lenin Tsz-ből a szövetkezetpolitikai és munkaügyi bizottság munkájáról adott számot. Hozzászólt Urr Lászlóné, a fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád Termelőszövetkezetből és Zentai Gyula, vásárosnaményi Vörös Csillag Termelőszövetkezetből. Jóváhagyták a szövetség és a szolgáltató csoport 1984. évi költségvetését is. Felszólalt a vitában János, a TÖT főtitkára. Eleki ismertette az ország gazdaságainak gondjait. Elmondta, hogy milyen mértékben sújtja termelőszövetkezeteinket az évek során bekövetkezett külkereskedelmi cserearányromlás, és hogy a hatékonyság, valamint a minőségi munka mennyire lehet eszköze ezen rontó tényezők kivédésének. Mint mondotta: a küldöttgyűlésen hosszú felszólalások foglalkoztak almatermesztésünk jelenéről és jövőjéről, ez utóbbit meglehetősen borúlátóan ítélte meg a küldöttek többsége. Alapos elemzések hangzottak el azoktól, akiknek rálátásuk van az ágazatra és érdekes helyzetfeltárás azoktól, akik az első vonalból jöttek és mondták el tapasztalataikat. A VESZTESÉGFORRÁS AZ ALMA örvendetes, hogy nem közvetlen felelősséget kutattak, akik hozzászóltak, hiszen ha voltak is ilyenek, olyan nagy számban nem lehettek, hogy az elmúlt és a mostani év eredménytelensége bekövetkezzék. A felszólalásra jelentkezők csaknem kizárólagosan szabolcs-szatmáriak voltak, ez adódott a tanácskozás jellegéből. Nagyon rokonszenves volt hallgatni, hogy még most is, amikor a gazdaságokban kevés kivételtől eltekintve veszteségforrás volt az alma, mennyi rokonszenvvel beszéltek róla. Teljesen új aspektusból világított rá a helyzetre Eleki János, a TÖT főtitkára. Feltételezhető, hogy szándékosan várta és hallgatta végig az itthoniak gondolatait, hiszen bármennyire tájékozott is a megyénkben TESZÖV jelentései alapján az „almahelyzetről”, bizonyára hallani akarta első kézből is a mieink véleményét. Nem vállalhatják egyedül a bajt az itt élők — mondotta. És ez érthető is, mert egy (Folytatás a 3. oldalon) Tanácskozik a küldöttgyűlés, Makrai László beszámolóját mondja. (Jávor László (elv.) 1984. január 15. MEGYEI ISKOLASZÖVETKEZETI TANÁCSKOZÁS Szélesíteni a tevékenységi körüket, nyereségesebb gazdálkodást A MÉSZÖV tanácskozótermében került sor december 3-án az első megyei iskolaszövetkezeti tanácskozásra, melyet a MÉSZÖV, a megyei tanács művelődési osztálya, a KISZ megyei bizottsága, a megyei úttörőszövetség elnöksége és a megyei állami ifjúsági bizottság közösen rendezett. A tanácskozáson részt vettek az iskolaszövetkezeti csoportok intéző- és ellenőrzőbizottságok tanár- és diákelnökei, az áfészek szövetkezetpolitikai vezetői, iskolaszövetkezeti csoportok ból dolgozó csoportok Vitaindítójában Király Lajos, a SZÖVOSZ munkatársa az iskolaszövetkezetek helyéről, szerepéről, fejlődésük lehetőségeiről beszélt. Buzsáki Lászlóné, a MÉSZÖV osztályvezetője tájékoztatást adott a megyében működő iskolaszövetkezeti csoportok tevékenységéről. A megyében 15 áfész működési területén 27 iskolaszövetkezeti csoport működik több mint kétezres taglétszámmal. Az iskolaszövetkezeti csoportok közül 17 általános iskolában, 10 pedig középiskolában működik. A csoportok 21 iskolaboltot és 6 büfét működtetnek. Ezekkel a kereskedelmi egységekkel otthonosabbá teszik az iskolát, biztosítják a napi cikkel való ellátást a tanulók és a pedagógusok számára. A gyakorlati munkavégzés során megtanulnak tervezni, az igényeknek megfelelően árut rendelni, beszerezni és az értékek felett felelősséget vállalni. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy az árusító tanulók a felnőttek számára is figyelmet érdemlő udvariassággal szolgálják ki a vevőkörüket. A forgalom után járó 4,5 százalékos árrésből keletkező nyereségüket, az áfészektől kapott támogatást a közösség által meghatározott célokra, kulturális, sportrendezvények szervezésére, megtartására, kirándulások fedezésére és jutalmazásra használják fel. A MÉSZÖV elnöksége nagy figyelmet fordít az iskolaszövetkezeti mozgalomra, ezt bizonyítja az a tény is, hogy 1975 óta három ízben tárgyalt a testületi ülésén, legutóbb május hónap folyamán. Ezen a testületi ülésen született az az állásfoglalás, hogy reális alapja van annak, hogy 1985 végére megyénkben működő áfészek mindegyike rendelkezzék iskolaszövetkezeti csoporttal, és ezzel megyénk is „iskolaszövetkezeti megyévé” váljon. Felkészülés és pályaorientáció A vitában felszólaló tanárok mondták el, hogy a kereskedelmi munkára való felkészítés és a pályaorientáció mellett az oktatás-nevelés egyik nagyon fontos feltételét látják biztosítottnak a csoportok működésében. Több hasznos felvetés elhangzott a tanácskozás sorsán, ebből is kitűnik, hogy mennyire szívügyüknek tekintik az iskolaszövetkezeti mozgalmat. Ezek közül néhány: az iskolaszövetkezeti tagdiákok közül eddig is sokan jelentkeztek kereskedelmi pályára, eddig azonban a felvételin ezt a tényt nem vették figyelembe. A jövőben szeretnék, ha ez azonos pontszám elérése esetén az elbírálás tárgyát képezné. Többen javasolták, hogy ahol reális alapja van, az iskolaszövetkezeti csoportok szélesítsék a tevékenységi körüket, foglalkozzanak mezőgazdasági, ipari tevékenységgel, gyógynövénygyűjtéssel, kisállattenyésztéssel, hiszen ezzel a csoportok növelni tudnák a nyereségüket. Jónak ítélték meg a megyei szintű sport- és kulturális rendezvények szervezését, lebonyolítását, de a növekvő költségek miatt ezért a jövőben célszerű lenne gondolkodni a körzeti-területi szintű versenyek megrendezésén. Versenyelbírálás több kategóriában 1982 óta meghirdetésre kerül a „Legjobb iskolaszövetkezeti csoport” címért folyó pályázat, ezzel kapcsolatban az a javaslat hangzott el, hogy a jövőben az elbírálás több kategóriában történjék. Kérték, hogy megyei szinten is képezzenek jutalmazási alapot azok részére, akik az országos pályázatból kimaradnak, de megyei szinten elismerést érdemlő módon dolgoznak. Felvetették, hogy a fogyasztási szövetkezetek kongresszusa előtt célszerű lenne az országos iskolaszövetkezeti kongresszus összehívását tervezni. A tanácskozást időszerűnek és hasznosnak tartották az illetékesek, hiszen igen értékes és hasznosítható információkhoz jutottak, melyet a gyakorlati munka során kamatoztatni tudnak. Harsányi Béla MÉSZÖV • Kiemelkedő karácsonyi forgalma volt a Tiszavasvári Áfész helyi könyvesboltjának. Kultúrált környezetben gazdag áruválaszték várta ugyanis a vásárlókat. Kihelyezett munkaülés Nyírbátorban TESZÖV-bizottságok: munkaprogramok 1984-re A TESZÖV Nő-, Szövetkezetpolitikai és Munkaügyi, valamint Ifjúsági Bizottsága a nyírbátori Új Barázda Termelőszövetkezetben december 2-án tartotta munkaterv szerinti záróülését. A testületek megismerkedtek az alkalmazott anyagi érdekeltségi rendszer és a szociális génvitatta és jóváhagyta az 1984. évre szóló munkaprogram tervezetét. A nőbizottság 1984. éviban szerepel munkaprogramjatöbbek között „A nők a vezetésben, a közéletben és az ezzel kapcsolatos szövetségi és nőbizottsági feladatok megvitatása a megyei párt-vb 1983. 1. 25-i doskodás, valamint a munka határozata alapján." A három erő-gazdálkodás összehangol szövetkezeti ágazat nőbizottságának módszereivel és sága együttes ülésén tárgyaleredményeivel. Petis Mihály, a termelőszövetkezet elnöke részletesen ismertette ilyen irányú tapasztalataikat, az így kialakított munkaszervezés és munkadíjazás üzemi szintű pozitív eredményei). A nyírbátori módszert, mint egyfajta újítást tervezi közreadni a TESZÖV, hogy a többi mezőgazdasági szövetkezetnek lehetővé tegye annak alkallmazását. A tájékoztatót és tapasztalatcserét követően a bizottságok külön-külön folytatták ülésüket, összegezték és értékelték az 1983. évben végzett testületi munkát, annak eredményeit, s azt, hogy hogyan szervezték meg a testületek által hozott határozatokból adódó feladatok termelőszövetkezeti végrehajtását. Mennyire volt hatékony a IV. kongresszus határozataiból adódó társadalompolitikai feladatok végzéséhez nyújtott segítség. Mindhárom bizottság megja meg a napirendet. Megvitatja a megye termelőszövetkezeteiben folyó közművelődési és sporttevékenység tapasztalatait, különös tekintettel a nők részvételére. A szövetkezetpolitikai és munkaügyi bizottság a szocialista munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom irányítása mellett tervezi „A csökkent munkaképességű dolgozók helyzetének hatási és foglalkoztatási támalehetőségének elemzését a termelőszövetkezetekben”. Ezt a napirendet a nőbizottsággal együttes ülésen vitatja meg, megjelölve a további tennivalókat. A IV. negyedévi ülésén megtárgyalják a termelőszövetkezetekben dolgozó jogászok helyzetét, értékelik az általuk végzett munkát is. Az ifjúsági bizottság az első negyedévi ülésén a megyei Vöröskereszt ifjúsági bizottságával együttesen tervezi az egészségügyi és családi életre való nevelőmunka lehetőségeinek elemzését a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok körébe. A második negyedévi ülésére napirendjére tűzte a mezőgazdasági szövetkezetekben létesített ifjúsági klubok helyzetének elemzését, tevékenységének értékelését. A harmadik negyedévi ülésen összegezi a termelőszövetkezeti fiatalok közéleti tevékenységének tapasztalatait és kialakítja a nyújtandó segítség módozatait. Áttekintik az ifjúsági parlamentek előkészítésével kapcsolatos tapasztalatokat, és megjelölik a további fontosabb tennivalókat. Az 1984. évre szóló munkaprogram összeállítása során mindhárom testület arra törekedett, hogy tevékenységével hatékonyan segítse elő a termelőszövetkezetek előtt álló társadalompolitikai feladatok végrehajtását. Szűcs András TESZÖV főmunkatárs