Szabolcs-Szatmári Gépjavító, 1970 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1970-07-01 / 7. szám
Tervteljesítés, anyagi érdekeltség, pénzügyi helyzet, IV. 5 éves terv Az ifjúsági a nők és a nagycsaládosok helyzetéről hallott beszámolót a VSZT. Négy beszámoló jelentés volt a napirendje a június 26-i VSZT-ülésnek. Nagy Sándor, a vállalat igazgatója az időarányos tervteljesítésről, az anyagi érdekeltség érvényesüléséről és a további feladatokról mondott előadást. Ezt követően tájékoztató jellegű jelentés hangzott el a vállalat pénzügyi helyzetéről, majd Győri József üzemgazdasági főosztályvezető a negyedik ötéves terv főbb irányszámait ismertette. Marinka Ferenc VSZT—szb-titkár, az árvízkárosultak megsegítéséről, az ifjúság, a nők és a sokgyermekes dolgozók helyzetéről mondott beszámolót. Időarányos tervteljesítés Az időarányos tervteljesítéssel kapcsolatban többek között arról számolt be vállalatunk igazgatója, hogy 1970. első öt hónapjában minden vonatkozásban eredményesebben gazdálkodtunk, mint 1969-ben január 1-től május végéig. Az árbevétel 18,5 százalékkal, a gyáregységi eredmény 96 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az egyéb mutatók is megfelelően alakultak. Az állomásonkénti értékeléskor a vállalat vezetője a kiemelkedően jól gazdálkodók közé sorolta: Baktalórántházát, Fehérgyarmatot, Tiszaszalkát és Tiszavasvárit. Mátészalkát, Nyírbátort és Nyírteleket viszont úgy jellemezte, mint a leggyengébb állomásokat, olyanokat, ahol második félév során erősen meg kell küzdeni azért, hogy felzárkózzanak a többi gyáregység mellé. Részletesen foglalkozott az igazgatói beszámoló a vállalat árukibocsátásával. A dekádonkénti számlázások bizonyítják, hogy a készárutermelés és késztermékátadás nem megfelelő. A hónap első és második dekádjaiban együttesen sem adnak át annyi árut, mint a hónap utolsó tíz napjában. Ugyanez vonatA vállalatnál alkalmazott anyagi érdekeltség betölti szerepét — mondotta bevezetőjében Nagy Sándor igazgató elvtárs. Az elért bérszínvonal növekedését a felügyeleti szervek által meghatározott bázis bérszínvonalhoz kell viszonyítani, amely 3 év alatt mintegy 4 százalékos növekedésnek felel meg. A bázis 22 200 forintban lett megállapítva, s ehhez viszonyítva a 4 százalék azt jelenti, hogy az egy főre eső átlagbérnek 1970. december 31-ig vállalati szinten 888 forintra kell növekedni. A vállalati szintű eredménytúlteljesítés — annak ellenére, hogy a tervben 22 888 forint átlagbérszínvonal szerepel — biztosíték lehet a 23 088 forintos bérszínvonal realizálására. A bérarányok alakulását vállalati szinten gyáregységenként és állománycsoportonként állandóan figyelemmel kísérik, elsősorban azért, hogy azt — a dolgozók érdekeit képviselve — pozitívan befolyásolják. Lényeges viszont, hogy a bérszínvonalnak és az össz személyi jövedelemnek tükrözni kell a végzett munka mennyiségét, minőségét, társadalmi hasznosságát és nem utolsó sorban vállalati szempontból a jövedelmezőséget. Ezeknek a kitételeknek a figyelembe vétekezik a negyedévi kiszámlázásaikra. A „hóvégi hajrá” szervezetlenségre, a programfegyelem be nem tartására mutat és ha a jövőben jobban kívánunk gazdálkodni, akkor ezen változtatni kell. A termelési feladatokról szólva elsősorban az árbevételi terv túlteljesítését említette Nagy Sándor elvtárs. Hangsúlyozta, éves szinten el kell érni a 102 százalékos teljesítést, elsősorban azért, hogy csatlakozva a kormány felhívásához, mi is hozzájáruljunk a nemzeti jövedelem 1 százalékos növeléséhez, amely az árvízkatasztrófa okozta károk ellensúlyozására szolgál. Szorgalmazni kell gyártmányaink műszaki fejlesztését, szigorítani kell az anyaggazdálkodást. Fontos, hogy megrendelőinket határidőben és jó minőségű munkával szolgáljuk ki. Kiemeltebben kell foglalkozni a dolgozók jövedelmének növelésével. Feladataink sikeres végrehajtásának legyen motorja a versenymozgalom folytatása, amely most szélesedik a párt X. kongresszusára, az árvízkárosultak támogatására tett versenyvállalásokkal be a tervteljesítéssel — fejezte kapcsolatos beszámolóját Nagy elvtárs. lével foglalkozik a vállalat vezetősége a fejlettebb bérformák alkalmazásával. Természetesen figyelembe véve a helyi adottságokat, a munkák jellegét, sorozatnagyságát, valamint a szervezettség fokát. A legutóbbi felmérés szerint (1970. május) vállalatunknál 1041 fizikai dolgozó végzett teljesítménybéres munkát. Az átlagos teljesítmény 105,4 százalék volt. A teljesítménybérben dolgozók aránya mint a számokból is kitűnik, nem megfelelő és el kell érni, hogy a produktív termelők legalább 80 százaléka teljesítménybérben dolgozzék. Ennek szorgalmazása kölcsönös érdek, mert a teljesítménybérezés növeli a dolgozók személyes jövedelmét, másrészt a teljesítményes rendszer alaposabb munkaszervezést követel, s ez hatással van a termelékenység növekedésére, ami végső soron a jövedelmezőség irányába hat. A továbbiakban Nagy Sándor elvtárs az egyéb ösztönzők (prémium, nyereségprémium) felhasználásával foglalkozott. Az év közi jutalmazásokat a részesedési alap terhére folyósítják és az eddigi kifizetések azt bizonyítják, hogy a gyáregységek vezetői éltek a jutalmazási lehetőséggel. Utalt Nagy elvtárs arra is, hogy vállalatunknál egy új versenyforma van kibontakozóban, amely a „vállalat kiváló gyáregysége” cím elnyeréséért folyik. Ez a verseny is ösztönöz az eredményesebb gazdálkodásra, annál is inkább, mert a legjobb eredményt elért gyáregység 25, a második helyezet 20 és a harmadik helyezet 15 ezer forintos jutalmat kap. A díjakat a vállalat vezetősége a VSZT-vel egyetértésben határozta meg, s ennek fedezete a részesedési alap. díjakból elsősorban azok a dolgozók részesülnek, akik nem tartoznak a nyereségprémiumban részesíthetők közé. A beszámoló foglalkozott a közelmúltban végrehajtott bérrendezésekkel, amelyek alapjelentős mértékben növelték személyi jövedelmet. A központaban és azoknál a gyáregységeknél, amelyek az első negyedéves tervüket teljesítették, túlteljesítették, alapbérrendezést hajtottak végre. Egyes gyáregységeknél a bérfeszültségek feloldására növelték a munkás bérszínvonalat. A növelt összeget a gyáregységvezetők az alapbérek rendezésére, másrészt a mozgó bérhányad növelésére fordították. A növelés hatását számokban is érzékeltetni lehet: a munkásállományú dolgozók havi átlagkeresete 805 forintra növekedett, és ha figyelembe vesszük, hogy munkások jórésze nem szakmunkás, akkor a szakmunkások havi keresete meghaladja a 2200 forintos átlagot. Nagy Sándor igazgató elvtárs foglalkozott azokkal a gyáregységekkel, ahol a kifizetett bér nem áll arányban a gyáregységi eredménnyel. Ezek Kisvárda, Mátészalka, Nyírbátor és Nyírtelek. E négy gyáregységnél rövid időn belül el kell érni, hogy a kifizetésre kerülő mozgóbéreknek eredményvonzata is legyen, mert megfelelő évköziévégi részesedést csak akkor kaphatnak, ha az eredményességi mutatóik pozitívan megváltoznak. Befejezésként Nagy elvtárs a feladatok között többek között megemlítette, hogy a gyáregységeknél az anyagi ösztönzés legjobb formáit (Folytatás a 2. oldalon.) Az anyagi érdekeltség érvényesülése Sikerrel teljesítettük az első féléves tervet Vállalatunk dolgozói sikerrel teljesítették 1970. első fél évének tervét. Árbevételben a terv 212 millió 500 ezer forint volt, a teljesítés 210 millió 839 ezer forint. Igaz a tervhez viszonyítva másfél millió forint az árbevételi lemaradás, ezt azonban ellensúlyozza, hogy jelentős túlteljesítést értünk el eredményekben. Nem végleges adatok szerint vállalati eredmény a tervezett 12 a millióval szemben 15 millió forint. Gépjavító állomásaink egy része kimagaslóan jó munkát végzett az első fél évben. Jelentősen túlteljesítette árbevételi tervét 4 állomás: Tiszazsvári 900, Tiszaszalka, 800, Baktalórántháza 300, Fehérgyarmat szintén 300 ezer forinttal. A fehérgyarmatiak árbevételi tervtúlteljesítése azért is kiváló, mert mint tudott, az árvíz őket közvetlenül sújtotta és jelentős munkanapkiesésük volt. A tiszavasváriak tervteljesítése azért érdemel külön méltató szót, mert az első negyedévben igen sok nehézséggel küzdöttek, de a második negyedévben a bajokat sikerrel elhárították. Néhány állomáson nagymértékben lemaradtak az árbevételi terv teljesítésével. Az igazság kedvéért meg kell említeni, hogy a belső szervezetlenségen túl a tervlemaradásokhoz objektív okok is hozzájárultak. A nagykállóiak például eredménytervük teljesítése mellett az árbevétellel szintén lemaradtak, de csakis azért, mert nem kaptak elegendő anyagot. Kisvárdán, Mátészalkán, de a központi telepen is az árbevételi terv teljesítése jobban is alakulhatott volna, ha a szervezettség megfelelő. A Nyírteleki Gépjavító Állomáson a fél éves terv nem teljesítésének oka, az első negyedév nagyfokú lemaradásnak következménye. Nyírteleken az első negyedévhez viszonyítva jelentős eredményt értek el. Az árvízkárosultak megsegítésére 1 millió 200 ezer forint Mint ismeretes, a nagy tavaszi árvíz vállalatunk dolgozóinak egy részét is érzékenyen érintette. A több mint 100 károsultnak több millió forint értékű ingósága pusztult el, több mint 50 ház összedült. Vállalatunk dolgozói az első perctől kezdve vállalták, hogy részben keresetük bizonyos összegével, részben túlmunkával és más forrásokból segítik az árvízkárosultaikat. Az árvízkárosultak megsegítésére azonban a tröszt valamennyi gépjavító vállalata összefogott. Eddig saját vállalatunktól és a testvérvállalatoktól több mint 1 millió 200 ezer forint segély folyt be az árvízkárosultak számlájára. Vállalatunk dolgozói eddig 476 ezer 689 forintot fizettek be. A péjavító tröszttől 105 ezer forint, Felsőzsolcáról 70 ezer, Cserkútról 40 ezer, Székesfehérvárról 18 ezer, Pásztóról 24 ezer, Felsőpagodról 32 ezer, Törökszentmiklósról 30 ezer, Szolnokról 50 ezer forint érkezett be. A kaposváriak 43 ezer, a hódmezővásárhelyiek 95 ezer, az egriek 18 ezer, a szekszárdiak 51 ezer, a miskolciak 22 ezer, a tataiak 23 ezer, a veszprémiek 60 ezer, a békéscsabaiak 86 ezer forintot küldtek az árvízkárosultak megsegítésére. A vállalathoz érkezett több mint 1 millió 200 ezer forintból a fehérgyarmati árvízkárosultaknak 400 ezer, a tiszaszalkaiaknak 47 ezer, a mátészalkaiaknak 31 500 forintot fizettek ki. A nyírteleki dolgozók között is van árvízkárosult, részükre 3000 forintot fizettek ki. A további kifizetésekre később kerül sor, mert még mindig várható segélyek érkezése, s a teljes pénzösszeg rendelkezésre áll, az elosztás módjáról akkor határoznak. A vállalati kifizetéseken kívül a Debreceni Gépjavító Vállalat 181, a gyöngyösi 28 ezer forintot fizetett ki közvetlenül az árvízkárosultaknak Fehérgyarmaton. Ezenkívül a MEDOSZ két alkalommal adott segélyt. A pénzbeni juttatásokon kívül jelentős az a segítség is, amelyet a gépjavító vállalatok, illetve vállalatunk más módon ad. Jelenleg öt tehergépkocsi végez anyagszállítást az árvízkárosultaknak. A felsőzsolcaiak pedig öt olyan garázsépületet küldtek, amelyek 7 családnak járnak ideiglenes lakhelyül. szélszombathelyiek két család részére vikendlakást küldtek, s ezeknek berendezése a saját ház felépítése után is az árvízkárosult tulajdonában marad. 700 komplex Július első hetében fontos tárgyalás színhelye volt vállalatunk központja, öt gépjavító vállalat képviselői — Nyíregyháza, Kecskemét, Felsőzsolca, Törökszentmiklós és Szombathely — arról tanácskoztak, hogy együttesen végzik majd az országban épülő szarvasmarha-kombinátok komplex gépesítését. A társulásban a fővállalkozó Nyíregyháza lesz.Előzetes számítások szerint az országban évi 100 nagy szarvasmarha-kombinát épül majd, s ezeknek komplett gépesítését gyártástól a szerelésig társulás végzi. E nagy horderejű a munkához az előkészületek megkezdődtek. A tárgyaláson résztvevő szakemberek megtekintették az egyik állami gazdaság tehenészeti telepét.