Mezőgép, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1974-01-01 / 1. szám
<60 VI. ÉVFOLYAM: 1. SZÁMÁRA: 1.— Ft 1974. JANUÁR HÓ Feladataink December 22-én került nyilvánosság elé a megyei pártbizottság határozata: Szabolcs- Szatmár negyedik ötéves tervének eddigi teljesítéséről, és 1974 gazdaságpolitikai feladatairól. A határozat többek között megállapítja: a termelőágazatok dési üteme az eltelt három fejsőév alatt dinamikus volt. Javult az ipar ágazati struktúrája, a hatékonyság, a munka termelékenysége, nőtt az iparban foglalkoztatottak száma. A gazdasági eredmények alapján javult a dolgozók élet- és munkakörülménye, a munkások átlagbére 1973 végére elérte a 12 százalékos növekedést. Az 1974. évre főbb követelmények, vonatkozó gazdaságpolitikai célok meghatározásában a megyei pártbizottság határozata az ipari termelés növelését 10—12 százalékban állapította meg. Szükséges, hogy az iparvállalatok hosszútávú fejlesztésükre, a termelési szerkezet javítására továbbra is megkülönböztetett figyelmet fordítsanak. A termelés növeléséhez elengedhetetlen, hogy a termelékenység az eddigieknél gyorsabb ütemben emelkedjen. Gazdálkodásunk alapvető követelményei, hogy javuljon hatékonyság, gyorsabb legyen a a műszaki fejlesztés, fokozódjon az aktivitás, a kezdeményezőkészség. Kulcsfontosságú az új esztendőben is az üzem- és munkaszervezés tökéletesítése, az üzemen belüli munkaerőtartalékok feltárása, a termelőkapacitások jobb kihasználása. Mindezekhez kapcsolódik a vezetés színvonalának további növelése, korszerűsítése, a szervezett továbbképzés fokozása, amely minden dolgozóra vonatkozik. A megyei pártbizottság határozata minden területre, többek között a szolgáltatásra, lakásépítésre, a kereskedelmi hálózat bővítésére, a közigazgatási munkára — megjelölte a feladatokat. Mi, most csak az iparra vonatkozó főbb részeket hangsúlyoztuk, de közvetve vagy közvetlenül minden területen érdekeltek vagyunk. Feladatainkat a pártpolitikai célokból mi leginkább a munkapad, az íróasztal mellett tudjuk teljesíteni. De ez is a legfontosabb. Vállalatunknál mindazok a feltételek adottak, amelyek a termelés növeléséhez szükségesek. Javítható az üzem- és munkaszervezés, fokozható a termelékenység, gyorsítható műszaki fejlesztés, és a kapacitás kihasználásában sem értünk el még mindent. A megyei pártbizottság határozatának következetes hajtása népgazdaságunkat, végremegyénket, vállalatunkat gazdagítja, s ezen keresztül gazdagodunk mi is. Aktív munkával, tettekkel lehet és kell gazdaságpolitikai céljainkat megvalósítani. Havonta 53 millió forintos árbevétel szükséges Eredményesen dolgoztunk 1973-ban 1974. első vezetőségi értekezletet január 7-én tartottak meg a Központban. A tanácskozáson a gyáregységi igazgatókon kívül ott voltak a íomernökok is. jelenlevőket Szabó Lajos, a vállalat íomernöke tájékoztatta az iáid. évi tervfeladatok teljesítéséről, szólt az 1974. évi feladatokról. A gyáregységi vezetők a januári, illetve az első negyedévi termelés előkészítéséről számoltak be. Az 1973. évi tervteljesítéssel kapcsolatban előzetes számok alapján Szabó Lajos elvtárs többek között a következő tájékoztatást adta. A decemberi árbevétel — annak ellenére, hogy Nagykálló, Nyírtelek, Nyírbátor kevesebbet teljesített a várttól — megfelelő volt, összegében több mint 46 millió forint. Így éves szinten a vállalat árbevételi tervét teljesítette, sőt túlteljesítette. A gyáregységek közül jelentős túlteljesítést ért el Mátészalka, Tiszaszalka, Baktalórántháza és Nyáregyháza. Az árbevételi tervteljesítés ismertetése után vállalatunk főmérnöke részletesen szólt arról, hogy az egyes kiemelt tevékenységekben milyen volt az eredmény. Az importpótló pótalkatrészgyártás terve forint értékben 69 és fél millió forint volt, ezt 71 millió 850 ezer forintra teljesítettük. A tételes teljesítés már nem volt ilyen jó, hiszen két tételnél teljes, négy tételnél részleges lemaradás keletkezett. Mezőgazdasági gépgyártási feladatunknak minden vonatkozásban elget tettünk. Szépséghiba, hogy a KD—160-as háztáji kisdarálókból néhány száz nem készült el határidőre, de ez rajtunk kívül álló okok miatt történt. Az elmúlt évben jelentős mértékben növekedett az exporttermelés, meghaladta a 62 millió forintot. Az exporttermelés nagy hányada vasszerkezeti gyártásból tevődött össze, gépeket csak elenyészően kis mértékben exportáltunk. A továbbiakban Szabó elvtárs a balesetek alakulásával a programszerűséggel foglalkozott. A baleseti helyzet 1973-ban jelentősen javult. 1972-höz viszonyítva az ezer főre jutó balesetek száma az elmúlt esztendőben több mint felére csökkent. Csonkulásos baleset egy történt Nyírteleken, módon decemberben, sajnálatos a munkavédelmi hónap idején. A balesetek miatt a kiesett munkanapokszáma 1972-höz viszonyítva 2147 nappal csökkent. A programszerűség sem vállalati, sem gyáregységi szinten nem volt megfelelő. Adódott ez abból, hogy nem mindig a kötelezettségeinknek megfelelően termeltünk. A programszerűség a második félévben az első félévihez viszonyítva romlott, éves szinten az 1972. évitől csak két tized százalékkal értünk el jobb eredményt. Végeredményben 1973-ban a program szerinti termelés 77,4 százalékos volt. Néhány gyáregység mint Mátészalka, Tiszaszalka és Baktalórántháza a programoknak megfelelően dolgozott, elérték a száz százalékot, vagy megközelítették azt. Az 1974. évi feladatokkal kapcsolatban Szabó Lajos elvtárs többek között elmondta, hogy a gyáregységek terveit a gazdasági vezetés jóváhagyta, azok a realitásoknak megfelelnek. A gyáregységi tervekből azonban kitűnik, hogy a kapacitás leterhelés a tényleges kapacitástól eltér. Ezen változtatni kell Hangsúlyozta a főmérnök, hogy a vállalati árbevételi terv teljesítéséhez a gyáregységeknek együttesen havonta 53 millió forintot kell teljesíteni, így 1974-et is sikerrel zárhatjuk. Az éves terv teljesítéséhez a rendelésállomány január elején megfelelő volt, több mint 400 millió forint. A gyáregységek által készített első negyedévi, januári programok általában megfelelőek. Törekedni kell viszont kapacitások teljes leterhelésére, a a gépek, eszközök mind nagyobb fokú hasznosítására. A vállalat főmérnökének beszámolóját követően a gyáregységvezetők mondták el véleményüket az első negyedévi illetve a januári termeléssel kapcsolatban. A gyáregységek a januári munkát megfelelő mennyiségű félkésztermékkel kezdhették, így a munka folyamatosságával nem volt baj. Általánosan problémaként említették az anyag- és alkatrészhiányt, többen arról szóltak, hogy szerszámhiány akadályozza a munkát. Megoldódott a mezőgazdaság gépeinek alkatrészutánpótlása Pesti Lászlónak, a MEZŐGÉP Tröszt vezérigazgatójának sajtótájékoztatója Az élelmiszergazdaság gépgyártásának helyzetéről és fejlesztésének főbb feladatairól sajtótájékoztatót tartott Pesti László, a Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója a MUOSZ székházában. Mint elmondotta, a tröszt legfontosabb tevékenysége, a mezőgazdaság gépparkjának alkatrészellátása. A 24 vállalat 144 gyáregységét összefogó MEZŐGÉP Tröszt évente mintegy 50 ezer féle alkatrészt szállít a gépekhez, 1973- ban a mezőgazdasági főidényben is folyamatosan biztosította az alkatrészutánpótlást, a gépek teljes kapacitással dolgozhattak. A tröszt fejlesztő tevékenységével különösen nagy gondot fordít a kiemelt programokban szereplő ágazatok gépesítésére. Az elmúlt évben megoldódott a cukorrépa termesztés és betakarítás gépesítése. A korszerű gépsorok az össz-cukorrépa vetésterület 65—70 százalékáról takarították be a termést, az idei feladat olyan egysoros önjáró gép kialakítása, amellyel kisebb vetésterületekről lehet betakarítani a cukorrépát. Az idei őszi munkálatoknál várhatóan üzembe is helyezik az első ilyen gépeket. A cukorrépához hasonlóan megoldódott a hagymabetakarítás gépesítése is. A szálastakarmány betakarítása az elmúlt évben a fokozódó gépesítés ellenére gyakran gondot okozott, ezért a MEZŐGÉP Tröszt az idén kooperációiban gyártja a gépeket az NDK- beli partnerekkel. Az NDK az idén a tavalyinál nagyobb mértékben, jövőre pedig teljes egészében ki tudja elégíteni a magyar mezőgazdaság igényét bizonyos fajta szálastakarmány-betakarító gépekből. Ez évben gabonakombájnok közös gyártását is eltervezték az NDK iparral,tás A sertés- és szarvasmarhatajfejlesztését célzó program megvalósításában is részt vállal a MEZŐGÉP Trösztban a szolnoki gyárában 1973- 5509 tonna könnyű acélszerkezetet állítottak elő, a korszerű állattartó telepek építéséhez. Idén egyebek között a hígtrágyaléfeldolgozást elősegítő gépek kialakítása vagy licencek vásárlása a feladat. Fontos a MEZŐGÉP Tröszt szolgáltató tevékenysége is, megfelelő szervezőmunkával az elmúlt évben háromszáz szervizkocsit irányított a mezőgazdasági gépek folyamatos karbantartására. A csúcsidényben a szervizkocsik állandóan szántóföldek körül cirkálva néhány órán belül kijavíthatták a meghibásodott gépeket. Idén a szolgáltató tevékenység kiszélesítésével az élelmiszeripar és a hűtőipar gépeit is folyamatosan „szemmel tartja” a tröszt, s így ezekben az ágazatokban is kevesebb lesz várhatóan az üzemzavar. A kormánynak az elmúlt évben hozott határozata nyomán 1974. január 1-től a mezőgazdasági gépipar a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hatáskörébe került, s a MEZŐGÉP Tröszt keretében tevékenykedik. Ez megteremtette a szervezeti előfeltételét annak, hogy az iparág egységes irányítás mellett az anyagi és szellemi kapacitás koncentrálásával elősegítse az élelmiszergazdaság mindinkább növekvő szükségleteinek kielégítését. Újra az NDK-ban Még emlékezetes, hogy 1973- ban vállalatunk 73 dolgozója tartózkodott több hónapig az NDK-ban tapasztalatcsere munkán testvérvállalatunknál, a Forschritti cégnél. Dolgozóink kintlétük alatt jó munkát végeztek, hasznos szakmai tapasztalatokat szereztek. Most újabb meghívás alapján január elején 26-an utaztak ismét az NDK-ba. A tizenhat nyíregyházi és tíz tiszaszalkai dolgozó hat hónapig lesz testvérvállalatunknál. „A falu a szocializmus útján” 1973. december végén indították útjára megyénkben „A falu a szocializmus útján” című vándorkiállítást. Januárban a nyíregyházi, nagykállói járásokban, februárban a kisvárdai és nyírbátori járásokban, márciusban a vásárosnaményi és fehérgyarmati járásokban, áprilisban Nyírbátor város és mátészalkai járás, májusban Nyíregyházán, Mátészalkán és Kisvárdán tekinthetik meg dolgozóink a kiállítás anyagát. A dokumentumkiállítás, a diavetítés feleleveníti és összefoglalja a felszabadulás utáni közel harmincéves küzdelmes, de eredményes munkát, amelyet falun a párt irányításával, a munkásosztály és a parasztság végzett. Tények, adatok illusztrálják a falu, a mezőgazdaság gyors, sikeres fejlődését, az élet változását. Dolgozóink többsége közvetlenül vagy közvetve részese volt annak a munkának, amely megteremtette a falusi élet mai formáit. Ezért is a kiállítás minden bizonnyal nagy élményt jelent majd számukra.