Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1996 (31. évfolyam, 1-4. szám)
1996 / 1. szám
2 Hajnal Béla A megye különleges helyzetéből adódó előnyöket nemcsak a kormány, hanem a PHARE-program szakértői is felismerték. Az 1992. évi területi PHARE-programban Borsod-Abaúj-Zemplén megye mellett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is javaslatot tettek egy kísérleti programra, amely a területfejlesztés intézmény- és eszközrendszerének kialakítását szorgalmazza. A PHARE Területfejlesztési Program 1,14 milliárd forint felhasználását teszi lehetővé 1996 júniusáig hazánkban. Ez a program összhangban áll a Nyugat-Európában kidolgozott területpolitikával, amelynek fő eleme az, hogy a területfejlesztéssel kapcsolatos döntéseket a megyei és a helyi hatóságok, önkormányzatok hozhassák meg. A célkitűzések között az ipar és mezőgazdaság fejlesztése, a gazdasági élet átalakulásának támogatása is szerepel. A megvalósítást a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium koordinálja. A programhoz kapcsolódó megvalósítási terv három részre bontotta a gyakorlati tennivalókat. Az első rész segítséget nyújt a szakminisztériumnak abban, hogy a célkitűzések alapján kidolgozza az országos területfejlesztési irányelveket. Ehhez kapcsolódik a második rész, az Integrált Kísérleti Program, amelyhez egy évvel ezelőtt a magyar kormány és a brüsszeli központ közösen választotta ki Szabolcs-Szatmár- Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét. Egyértelmű volt a jelölés, hiszen mindkét megyében jelentősen leépült az ipari termelés, Szabolcs-Szatmár-Beregben csökkent a mezőgazdasághoz kapcsolódó élelmiszeripar termelése, és mindkét megyében nőtt a munkanélküliek száma. A harmadik rész támogatást nyújt ahhoz, hogy a területfejlesztés hatékonysága érdekében a helyi önkormányzatok között újfajta együttműködés jöjjön létre. A szakértői javaslat lényege: megyei szinten létre kell hozni egy olyan társadalmi döntéshozó szervezetet, amely meghatározza a megye fejlesztési irányait és prioritásait, területi szinten koordinálva a különböző (helyi, központi, külföldi) források hatékony felhasználását. Ez a szervezet a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei Regionális Fejlesztési Tanács, amely 1993. április 16-án alakult meg. Megyénkben már évtizedes hagyománya van az önkormányzati társulásoknak, melyek — elsősorban infrastrukturális fejlesztésekre — ideiglenesen jöttek létre. Korábban a víz folyékony hulladék- és szennyvízberuházásokra alakult, az elmúlt években pedig gázhálózatok építésére, kommunális hulladék elhelyezésére szerveződtek társulások. Önkormányzataink számára tehát nem idegen a térségi gondolkodás. A térségi fejlesztési társulások, megalakulásával — reményeink szerint — korrekt, alulról építkező regionális fejlesztést lehet majd végrehajtani. A társulások jogi alapját az önkormányzati törvény adja, mely kimondja, hogy az önkormányzatok feladataik hatékonyabb végrehajtására társulásokat hozhatnak létre. A megyei közgyűlés valamennyi megalakult társulás egyik résztvevője. A megye területén évek óta sikeresen működik a PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány, melynek feladata a kis- és közepes vállalkozások támogatása. Az Alapítvány ugyancsak tagja valamennyi megalakult társulásnak. 1994. év elejére megalakultak a kistérségi társulások (összesen 14), amelyek csaknem teljesen behálózzák a megye területét. 1994 augusztusában a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közgyűlés és a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium létrehozta a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közalapítványt. Ennek működtetésére megalakult a Megyei Fejlesztési Ügynökség, amely átfogó, közös megegyezésen alapuló stratégián belül segíti a kép-