Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2020 (55. évfolyam, 1-4. szám)
2020 / 4. szám
Régi korok járványai Nyíregyházán zelebbi jövőben gondoskodnia kell a városnak ilyen épületről, illetve berendezésről.”51 A meglévő 25 ágyas intézmény „koporsószerű” ágyaival, rozoga állagával ugyanis nem felelt meg a város igényeinek. Észszerűnek mutatkozott ezért, hogy a járványkórház ügyét az Erzsébet Közkórház bővítési tervéhez kössék: „ha a város új, a kor kívánalmainak megfelelő járványkórház létesítésére határozná el magát... ez új járványkórházi osztály igazgatását, kezelését az Erzsébet Közkórház igazgatósága elvállalni és ellátni hajlandó” — fogalmazta meg a képviselőtestületi jegyzőkönyv. 1926 márciusában Fábián Gáspár műépítész készített terveket a 70 ágyas, egyemeletes fertőző pavilon kialakítására.52 Sajnos nem épült fel. Spanyolnátha’ A háború végnapjaiban egy új ellenség, a spanyolnátha támadta meg a legyengült, kimerült, gyenge ellenálló képességű embereket. Terjedéséhez nagyban hozzájárult a hiányos táplálkozás, a zsúfolt lakhatási körülmények, az orvosi segítséghez való korlátozott hozzáférés és a háború végi jelentős népmozgás. 1918. szeptember 28-án egy spanyol hírlap rövid tájékoztatást adott olvasóinak az influenzáról. „A fertőzésért felelős kórokozó” - írta a lap, „a Pfeiffer-bacilus, amely rendkívül apró, és kizárólag mikroszkóp alatt látható.”54 A lap tévedése mindössze abban állt, hogy az influenzát nem baktérium, hanem vírus okozza! Az első megbetegedést 1918 márciusában jegyezték fel az Egyesült Államokban egy katonai bázison. Hat hét múlva már elérte Európa nyugati frontját Franciaországban. Ezt a mérsékeltebb járványt 1918 őszén egy rendkívül halálos fertőzési hullám követte, majd 1919 elején szintén erősebb járvány jött. Terjedését elősegítette az erőteljes mobilitás, a katonák és menekültek ide-oda áramlása. Nagyon nehéz volt betartani az évszázados közegészségügyi intézkedéseket: a fertőzöttek izolálását, a tömeges gyülekezések elkerülését. Magyarországon 1918- ban elképzelhetetlen volt a karantén elrendelése, mivel napi több tucat vonat hozta a frontról a katonákat, és a lakhelyükről elüldözött civil menekülteket. Köztük sokan már betegen érkeztek meg országunkba. Nyíregyházán is nagy volt a mozgás ekkortájt. 1918. szeptember 14—19 között távozott el a városunkból az itt üdült 500 osztrák gyermek. A barakk-kórházba pedig nagyszámú hadifogoly érkezett. Szeptember 28-án már az olvasható a helyi sajtóban, hogy egy ideje járványszerűen ütötte fel fejét „A spanyolnátha elnevezésű betegség, amely eleinte inkább divatos, mint veszedelmes volt.”55 Ekkor már két belvárosi halálesetről olvashattak. Az alig elkezdődött tanévben úgy megemelkedett a beteg gyermekek száma, hogy kéthetes kényszerszünet következett. s‘ Uo. 52 Kührner Éva: Kórházbővítési tervek a 20. század elején. Kórházunk, 2006. 3. évf. 2. sz. 20. 53 Influenzavírus okozta betegség. 54 Alapjaiban rengette meg a világot az 1918-ban kitört spanyolnátha-járvány. Múlt-Kor 2020. január 30. https:// mult-kor.hu/ (letöltve: 2020. 08. 22.) 55 Terjed a spanyolnátha Nyíregyházán. Nyírvidék, 1918. 39. évf. 220. sz. 2. II 3