Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2021 (56. évfolyam, 1-4. szám)

2021 / 1. szám

88 IN MEMÓRIÁM Kókai Sándor In memóriám Boros László (1937-2021) Meghalt dr. Boros László földrajztudós, ny. főiskolai tanár, Tokaj-Hegyalja és megyénk geográfus kutatója, az ágazati történeti földrajz jeles művelője. Boros László Tokajban született (1937), az egyete­mi éveit (1957—1962) leszámítva folyamatosan ott élt és alkotott, akkor is, amikor a Nyíregyházi Főiskolán tanított (1975—2002). Fiatalmas életmű áll mögötte. Pályakezdő éveiben és munkásságának első szakaszában (1962—1975) gimnáziumi tanár és megyei szakfelügyelőként dol­gozott, és megkezdte tudományos kutatómunkáját. Pinczés Zoltán (1926—2011) professzor külső mun­katársaként több éven át talajeróziós vizsgálatokat végzett a tokaji Kopasz-hegy szőlőövezetében. Kuta­tási eredményeit tanítómesterével közösen írt tanulmányokban jelentette meg, to­vábbá oktatás-módszertani (tantárgypedagógiai) és földrajzi ismeretterjesztő írásokat is publikált. Ilyen előzmények után, a szakmai berkekben már elismert eredmények­kel, került a Nyíregyházi Főiskola Földrajz Tanszékére, ahol először adjunktusi, majd 1984-től docensi, 1996-tól nyugalomba vonulásáig főiskolai tanári beosztásban taní­tott. 1984-től 2000-ig a tanszékvezető-helyettesi feladatokat is ellátta, és az 1990-es évek második felében meghívott előadóként tanított a Miskolci Nagy Lajos Király Magánegyetemen és a Beregszászi Főiskolán, a nyíregyházi geográfusok által alapított földrajz tanszéken is. Tanári feladatainak magas szintű ellátása mellett — pályafutásá­nak ebben a második szakaszában — kiemelkedő jelentőségű tudományos, terület- és településfejlesztést is szolgáló kutatásokat folytatott és aktív szereplőjévé vált a szak­mai közéletnek. Nyugdíjazása után — már beteg és helyhez kötött emberként — munkáséletének e harmadik, 2002-től 2021-ig terjedő szakaszában töretlenül folytatta tudományos munkásságát, egyes tájegységek, tájegységrészek társadalomföldrajzát vagy történeti tájrajzát dolgozta fel és tudománytörténeti írásokkal gazdagította régiónk szellemtör­ténetét. A Harangod-vidék deráziós völgyeiről írt (1964) első dolgozatától napjainkig,

Next