Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2021 (56. évfolyam, 1-4. szám)
2021 / 1. szám
88 IN MEMÓRIÁM Kókai Sándor In memóriám Boros László (1937-2021) Meghalt dr. Boros László földrajztudós, ny. főiskolai tanár, Tokaj-Hegyalja és megyénk geográfus kutatója, az ágazati történeti földrajz jeles művelője. Boros László Tokajban született (1937), az egyetemi éveit (1957—1962) leszámítva folyamatosan ott élt és alkotott, akkor is, amikor a Nyíregyházi Főiskolán tanított (1975—2002). Fiatalmas életmű áll mögötte. Pályakezdő éveiben és munkásságának első szakaszában (1962—1975) gimnáziumi tanár és megyei szakfelügyelőként dolgozott, és megkezdte tudományos kutatómunkáját. Pinczés Zoltán (1926—2011) professzor külső munkatársaként több éven át talajeróziós vizsgálatokat végzett a tokaji Kopasz-hegy szőlőövezetében. Kutatási eredményeit tanítómesterével közösen írt tanulmányokban jelentette meg, továbbá oktatás-módszertani (tantárgypedagógiai) és földrajzi ismeretterjesztő írásokat is publikált. Ilyen előzmények után, a szakmai berkekben már elismert eredményekkel, került a Nyíregyházi Főiskola Földrajz Tanszékére, ahol először adjunktusi, majd 1984-től docensi, 1996-tól nyugalomba vonulásáig főiskolai tanári beosztásban tanított. 1984-től 2000-ig a tanszékvezető-helyettesi feladatokat is ellátta, és az 1990-es évek második felében meghívott előadóként tanított a Miskolci Nagy Lajos Király Magánegyetemen és a Beregszászi Főiskolán, a nyíregyházi geográfusok által alapított földrajz tanszéken is. Tanári feladatainak magas szintű ellátása mellett — pályafutásának ebben a második szakaszában — kiemelkedő jelentőségű tudományos, terület- és településfejlesztést is szolgáló kutatásokat folytatott és aktív szereplőjévé vált a szakmai közéletnek. Nyugdíjazása után — már beteg és helyhez kötött emberként — munkáséletének e harmadik, 2002-től 2021-ig terjedő szakaszában töretlenül folytatta tudományos munkásságát, egyes tájegységek, tájegységrészek társadalomföldrajzát vagy történeti tájrajzát dolgozta fel és tudománytörténeti írásokkal gazdagította régiónk szellemtörténetét. A Harangod-vidék deráziós völgyeiről írt (1964) első dolgozatától napjainkig,