Szabolcsi Húsipar, 1984 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1984-07-01 / 1. szám
iCsökkenteni a veszteséget Vállalatunknak az 1984. évi gazdálkodási feladatokra, kedvezőtlenebb feltételek mellett kellett felkészülnie, mint az iparág átlagában jellemző volt. A technikai színvonalunk, az egyre növekvő minőségi követelményekkel szemben, korszerűtlen technológiai feltételeket biztosított számunkra. Az iparág fejlesztési forrásainak leterhelése miatt, már több éve sikertelen maradt kezdeményezésünk, ami a gyártás és gyártmányfejlesztés megvalósítására irányult, jóllehet az elmúlt három év átlagában is közel 10 százalékos hatékonyságnövekedés jellemezte a rendelkezésünkre álló erőforrásokkal való gazdálkodásunkat. A termelés feltételeit jelentősen hátráltatta még a bel- és külpiaci feltételek, valamint a közgazdasági környezet további szigorodása. Belföldön továbbra is feladatunk maradt a megye, — sőt Budapest lakosságának is folyamatos ellátása — azzal kiegészítve, hogy a húskészítményeken belül az olcsó 76 Ft/kg termékek 60 százalékos részarányát is biztosítani kell. Az exportnál, különösen a relációváltás miatt számolni kellett a termelési szerkezet átalakításával, mert az új külföldi piacok a már kialakult struktúrával szemben előnyben részesítették a jobb minőségű alapanyagból készült magas feldolgozottságú, munkaigényesebb termékeket. Számolnunk kellett azonban azzal is, hogy a külpiaci árveszteségek egyrészt tovább fogják csökkenteni a vállalati hatékonyságot, másrészt az előírt közel 23 millió dollár árbevétel teljesítéséhez jelentős árualaptöbbletről is gondoskodnunk kell. Gondjainkat nehezítették továbbá még azok az új szabályzó rendelkezések, amelyek a költségek érvényesítését, sem az új termelői, sem az új fogyasztói árakban nem tették lehetővé. Mindezen gazdálkodási feltételeket meghatározó körülmények ismeretében a vállalat vezetése — a párt, a társadalmi szervek és a dolgozók bevonásával — úgy döntött, hogy a jövőben a társvállalati átadások helyett fokozni fogja a megyében megtermeltetett és rendelkezésre álló húsipari alapanyag saját vágóhídon történő feldolgozását, hasznosítását. Bővítette ezért a sertésvágási tevékenységet a II. műszak bevezetésével, és a termelési szerkezetét az új feltételekhez alkalmazkodva átalakította. A 70 ezer darabbal több sertés vágása és feldolgozása már jobb lehetőséget biztosított a tröszt által, vállalatunkra lebontott feladatok — különösen a nem rubelelszámolású export — teljesítésére. A felvásárlási tevékenységünket 108 százalékra, a vágási feladatunkat 106 százalékra teljesítettük, amelynek következtében az élőexportot 13 százalékkal, a húsexportot 27 százalékkal, a deviza árbevételt pedig 3 százalékkal túl tudtuk teljesíteni. Ezzel egyidejűleg közel tervszinten valósítottuk meg a belföldi készítményeink gyártási programját, a kereten kívüli termékek kivételével, ahol is az előirányzatunktól 10 százalékkal lemaradtunk. Sikeres volt azonban olyan termékszerkezetet biztosítani, amelyen belül a kereten kívüli és olcsó termékek együttes részaránya meghaladta a 60 százalékot. A feladataink teljesítése, illetve túlteljesítése ellenére sikertelenek maradtak a hatékonysági célkitűzéseink, mert az első félév időszakára tervezett 1 millió forintos veszteséggel szemben átmenetileg további eredményromlást kell tudomásul vennünk. Az eredménykiesés döntően a termeltetési célú többletköltségek (6 millió forint) sertéstöbblet miatt kifizetett prémiumok (6 millió forint) és az export árveszteségek (5 millió forint), valamint az exportszerkezet változásai (3 millió forint) keletkeztették. Bár a vállalatunk rendelkezik hatékonyságot növelő intézkedési tervvel, — és ezek időarányos teljesítése megtörtént — hatásuk a hivatkozott veszteségforrásokkal szemben még nem érvényesült. Értékelve eddigi tevékenységünk eredményeit és feltételezve, hogy a vállalatunk jövedelemtermelő képessége a külpiaci feltételek romlása miatt tovább nem csökken, számítva a termelésben résztvevő dolgozók aktivitására és a szocialista brigádok vállalásainak teljesítésére megállapítható, hogy az éves szinten tervezett nyereség elérésére, sőt túlteljesítésére reális alapokkal rendelkezünk. SZILÁGYI LÁSZLÓ gazdasági igazgatóhelyettes készül a virsli. Tisza Lászlóné és Gara János gép segítségével tölti a virslit. Húsfeldolgozó épül Nyíregyházán Tamás Imre igazgató nyilatkozata Nem panaszkodhatunk az utóbbi időben Nyíregyházán a húsellátásra. A Szabolcs-Szatmár megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat szaküzleteiben, a húsáruházban, vagy például az ABC-k pultjain szemet, szájat ingerlő választékban sorakoznak szinte nap mint nap a friss tőkehúsok, húskészítmények. Nem kis teljesítmény ez, főleg ha számításba vesszük, hogy ma már nem tartozik a korszerűek közé a nyíregyházi üzem. Hogy milyen gazdálkodással, üzletpolitikával valósítják meg, hogy jó legyen az ellátás — ne csak a megyeszékhelyen, de a vállalat teljes ellátási körzetében — arról Tamás Imre igazgatóval beszélgettünk. Sertésvágás két műszakban — Talán azzal kezdeném, hogy megyénkben több a vágóállat, mint amennyit a feldolgozó kapacitásunk igényel — hallottuk az igazgatótól. — A felvásárolt állatok egy részét így aztán más húsipari vállalatokhoz szállítjuk. Ez évtől az egyik legfontosabb célunk, hogy minél feldolgozottabban értékesítsük az állatokat — vagyis vágóállat helyett inkább húst adjunk el. Ezért bevezettük a két műszakos sertésvágást, így a korábbi 150—160 ezer helyett 230 ezer sertést és évi 10—12 ezer marhát vágunk — ez utóbbit gazdasági munkaközösségben oldják meg dolgozóink. Ezáltal több sertéshús kerül exportra, mintegy 2 ezer tonna többlet tőkehúst pedig a fővárosban értékesítünk. Újabban foglalkozunk birkavágással is, export megrendelésre. — Napjainkban nem mindegy, hogy elegendő olcsó árú húskészítmény kapható-e a boltokban. Mit tesz a vállalat azért, hogy a kiskeresetűek se panaszkodjanak a választékra? Budapesten siker, itthon „ismeretlen" — A lakosság igényeihez igazodva növeltük az olcsóbb húsokból készülő húskészítmények mennyiségét, s ezt azzal igyekszünk ellensúlyozni, hogy a drágább húsokból növeltük az exportot. Készítményeink 62—63 százaléka olcsóbb árfekvésű. A hagyományos áruk mellett részben új termékeket vezettünk be. Ilyen a Nyírségi felvágott, amely a kedvelt fokhagymás szelet továbbfejlesztett változata. Egyszerűbb gyártási folyamattal készül, gép segítségével, módosult az öszetétele is, így olcsóbb lett, s nagy mennyiséget gyártunk belőle. Említhetem egy másik újdonságunkat: a húspástétomot is. Kilója 56 forint. Kellemes fűszerezésű, — kenhető — máj, sertésfej és ipari szalonna hozzáadásával készül. Budapesten már sikert aratott, érthetetlen, hogy Szabolcsban hiába kínáljuk a kereskedelemnek, nem rendelnek belőle. De honnan tudják, hogy nem kell a vásárlóknak, ha lehetőséget sem adnak rá, hogy megkóstolják az emberek? — Évente átlagosan 60—70 féle készítményt gyártunk. Ezek közt sok a szezonális áru, de átlagosan mintegy 35 féle készítmény mindig kapható: a legdrágább sonkafelvágottól (kilója 140 forint) a legolcsóbb hurkafélékig (kilója 26—30 forint). — A húsfélék — köztudomású, hogy — könnyen romló termékek. Hogyan óvják a minőséget? Másoknak bélyegző — Nagyon vigyázunk a minőségre. Az egyik legfontosabb szempont, hogy minden készítményünk megfeleljen a szabványnak, s ugyanakkor ízben, színben is kifogástalan legyen. Nagyon szigorú belső minőségellenőrzési szabályokat léptettünk életbe. A meósok felelősségét azzal is növeltük, hogy valamennyien külön bélyegzőt kaptak, így személy szerint tudjuk, hogy ki adta ki az árukat. — Kevesen tudják, hogy a vállalat nemcsak hazai piacra, de külföldre is szállít. Mely országokkal állnak kereskedelmi kapcsolatban? — A vágás növelésével bővítettük az exportot is. Exportunk jellemzője, hogy minden külföldi partnerünk — beleértve a Szovjetuniót, vagy Lengyelországot is — dollárral fizet a termékeinkért. E két szocialista ország számára sertéshúst küldünk, de a Szovjetunióba marhahúst is szállítunk. Több éves kapcsolatban állunk Libanonnal, ahová szintén marhahúst küldünk: úgynevezett pisztolycombot, vagyis az állatok hátulsó negyedét vásárolják gerinccel együtt. A juh arab piacra kerül. Itt annyi az érdekesség, hogy vevőink csak rituális vágással fogadják el a húst. Vagyis minden alkalommal egy arab szakember vágja le az állatokat: átlagosan hetente ezer birkát. Birka vászonban A nyers húst vászonba csomagolva szállítjuk ki például Algériába, s Libanonba. Libanon közvetítésével pedig más országokba is jut a termékből. Nagy mennyiségben értékesítünk sertészsírt Nyugat-Európában, illetve Kubában. Más húsipari vállalatokkal együttműködve pedig darabolt húsokat küldünk a Közös Piac országaiba. — Már a beszélgetés elején szóba került, hogy nem tartozik a legkorszerűbb üzemek közé a nyíregyházi. Terveznek-e valamilyen fejlesztést a közeljövőben? — A tervek szerint még az idén megkezdjük — mintegy 320 millió forintos költséggel — egy új húsfeldolgozó üzem építését. Nem lesz könnyű dolga a SZÁÉV-nek, mivel az Ér-patak közelsége miatt speciális alapozásra van szükség. Magát az épületet előregyártott elemekből szerelik össze. 1986 végén, de legkésőbb a következő év elején készül el az új üzem, melyben egy tőkés importból származó, speciális gépsor dolgozik majd. Az átadás jelentős változásokat ígér. A jelenlegi húsüzem például raktárrá alakul, mivel a húsfeldolgozás az új szárnyba költözik. A vágócsarnokban csak a vágás történik ezentúl, a jelenleginél korszerűbb, automatizált gépekkel. Megváltozik a termékösszetétel is, mivel olcsóbb szárazáru jellegű illetve hosszabb szavatossági idejű termékekkel szeretnénk jelentkezni a piacon. Ezzel egyrészt javítani akarjuk a kistelepülések ellátását, de egyúttal készülünk az export — főleg a tőkés országokba irányuló kivitel — növelésére — fejezte be nyilatkozatát az igazgató. HÁZI ZSUZSA A múlt év nyarán nyitották meg Nyíregyházán a „dombház” alsó szintjén az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat és a húsipari vállalat közös üzemeltetésű boltját. A húsáruház az ÁHV-tól rendszeresen, szerdánként kapja a sertés-, malac, a marha-, a borjú és a juhhúst. Ezen kívül negyven féle töltelékárut és belsőséget kínál a vásárlóknak. Az eltelt egy év tapasztalata szerint havonta átlagosan több mint egymillió forint értékben forgalmaz húsárut. Bőséges a választék. (Fotó: Gaál Béla)