Szabolcsi Húsipar, 1986 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1986-01-01 / 1. szám
isztelt igazgató elvtárs! Vásárosnamény város a húsipari vállalat igazgatójának és vonzáskörzetében hosszú időn keresztül gondot jelentett a húsellátás. A területünkön működő ÁFÉSZ-ek nem tudták kielégíteni a lakosság igényeit. Szűkösek voltak a keretek és nem volt megfelelő az üzlethálózat, sem a tőkehús, sem a töltelékhús forgalmazására. A VI. ötéves terv során korszerűsödött az üzlethálózat és megfelelő feltételek teremtődtek a forgalmazáshoz. A húsipari vállalat és az ÁFÉSZ-ek jó munkakapcsolatának is köszönhető, hogy a fejlődő városban egyre jobban ki tudjuk elégíteni az igényeket mennyiségileg és a választék is bővült. Javította az ellátást, hogy a városkörzet több településén húsbolt létesült, Vásárosnaményban beüzemelt az új ABC- áruház. A húsipari vállalat érzékelte az igények növekedését, önálló üzletet üzemeltetett, melyet a közelmúltban adott át a varsánygyürei Tisza MgTsz részére. Az igényeket illetően folyamatos az egyeztetés a kereskedelmi szervezetek és a húsipari vállalat között. Ennek is köszönhető, hogy míg 1984. első háromnegyed évében a húsipari vállalat által szállított áruféleségekből 18,3 millió forintot, addig 1985. azonos időszakában 22 millió forintot forgalmazott a vásárosnamányi ÁFÉSZ. A város ellátásában továbbra is a legfőbb partner a húsipari vállalat. Ezt bizonyítja, hogy az említett időszakban 26 millió forintos összes húsforgalomból a vállalat 22 millió forinttal részesedik. A kiskereskedelem és a lakosság további javulásra számít. Bízunk abban, hogy a nyári hónapokban rugalmasabb kereteket tud a vállalat a város számára biztosítani. Ezt indokolja, hogy üdülőszezonban a városban a lakosságon felül 10—15 ezer ember tölti szabadidejét a gergelyiugornyai Tisza-parton, elsősorban hétvégeken. A város húsellátásában történt lényeges előrelépés miatt elismerésünket fejezzük ki a húsipari vállalatnak, s a jövőben is számítunk a segítségükre. ILLÉS ELEMÉR az MSZMP Vásárosnamányi Városi Bizottságának első titkára Partnereink fóruma Grajczárik György: Vállaj községben közel 250 éves hagyománya van az állattenyésztésnek, mely a XX. században tovább szélesedett, elsősorban szarvasmarha- és lótenyésztés vonatkozásában. Az 1960-as tsz-szervezés után ez a hagyomány továbbra is megmaradt és már a kezdeti időszaktól kezdve nagyüzemi keretek között ugyan szerfás épületekben, de egyre erőteljesebben növekedett a szarvasmarha- és sertéstenyésztés. Ezt egészítette ki a baromfitenyésztés és -hizlalás, valamint a juhtartás is. Elsőként a baromfi- és a marhahizlalás növekedett mely a IV. ötéves terv időszakában lényeges szerkezetváltozásra került, így az V. ötéves tervben a baromfitartás teljes mértékben megszűnt, a jövedelmezőség és az árak kedvezőtlen hatása miatt. Az V. ötéves terv időszakában a sertéshizlalás volumene növekedett, ISV-rendszer technológia alkalmazásával közel a jelenlegi mértékre. A szarvasmarhatartás a korábbi szerfás épületekből megfelelő korszerűsítéssel, illetve technológiamódosítással az üzem nagyságának megfelelő méretben fejlődött. A VI. ötéves tervben előirányzott közel 1000 tonna hízómarha- és hasonló nagyságrendű hízósertés értékesítés a jelenlegi értékelés alapján várhatóan maradéktalanul teljesülni fog. A vállaji Rákóczi Termelőszövetkezet közel 75 millió forintot elérő árbevételéből, illetve termelési értékéből 22—2‘ millió forintot tesz ki az állattenyésztés, mely arányában összhangban van az üzem adottságaival. A termelőszövetkezetben nagy hagyománya van a sertés üzemi feldolgozásának, melynek volumene jelen időszakban kooperációban lényeges növekedés előtt áll. A Szabolcs-Szatmár megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalattal a termelőszövetkezetnek megalakulása óta jó a kapcsolata, hiszen az ágazat mintegy 19—20 millió forintos árbevételt bonyolít évente, elsősorban hízósertés- és hízómarha-, kisebb mértékben juhértékesítés útján. Jelentősnek értékelhető a községben meglévő mintegy 250— 300 db anyakocalétszám, melynek szaporulata 4—4 és fél ezer darab malac, aminek egy része a vállalat útján kerül felvásárlásra, kisebb részét a termelőszövetkezet húsüzeme részére a szövetkezet veszi át. A XIII. kongresszus határozatában megfogalmazott húsprogram további célkitűzéseit a szövetkezetünk maradéktalanul igyekszik figyelembe venni és a húsipari vállalattal az eddigi jó kapcsolatot még tovább erősíteni. Megjegyzem, hogy az értékesítés biztonságát még tovább lehet javítani, a határidők jobb betartása útján is. A sertésértékesítésnél az objektív minősítést még tovább lehet javítani a partnergazdaságok érdekeinek szem előtt tartásával is. Az állattenyésztés jövedelmezősége szempontjából szükségesnek látszik a lehetőségekhez mérten az árak kedvező változtatása és a szabályozó rendszer egyéb lehetőségeinek biztosítása. A szövetkezet vezetése részéről elismerjük a vállalat megfelelő partneri kapcsolatát, kérjük a jelentkező kisebb problémák még gyorsabb rendezését. Grajczárik György Gyárépítés gépkocsiról Szokványos hétköznap, néhány perccel reggel nyolc óra után: csendben gyülekeznek a résztvevők a tárgyalóterembe, látni rajtuk, ismerősök, nem először ülnek egymással szemben. Szeptembertől ugyanis kéthetenként koordinációs bizottsági ülést tartanak vállalatunknál, ahol egy félmilliárdos beruházás legapróbb részletei is terítékre kerülnek. Korábban itt tartotta kihelyezett ülését a párt városi végrehajtó bizottsága, akkor született a javaslat: egy ilyen jelentős beruházásnál rendszeresen találkozzék a beruházó, a kivitelező, a Magyar Nemzeti Bank és a városi pártbizottság képviselője, menet közben oldják meg a gondokat, nehogy azok majd később tornyosuljanak. Érkezik az igazgató Tamás Imre és soron kívül egy rendkívül izgalmas dolgot pendít meg, nem titkolván, hogy ezt a Magyar Nemzeti Bank jelenlévő képviselőjének szánja. — Úgy tudom — mondja az igazgató — januártól a felhalmozási adó 23 százalékról 8 százalékra csökken, ha ez nálunk is „bejönne”, akkor 90 millió forintos megtakarítást eredményezhetne. Miután ez a mi nagy reikonsitrurcciáink jövőre is javában tűnt, van-e remény ennek a kedvezménynek az elnyeréséhez? Bacsóka Árpád, az MNB megyei igazgatóság képviselője széttárja a karját, nem tudja, felelőtlenül biztatni sem mer, hiszen akkor több hasonló megvalósítás alatt lévő beruházástól is kérvényeznék ezt a kedvezményt. Ám az bizonyos, hogy a felhalmozási adó jövőbeni csökkentése egyértelműen az exporttermelés fokozását célozza. Népgazdasági érdek — Akkor már helyben is vagyunk — mondja Bacsóka Árpád — hiszen ez a nyíregyházi húsipari beruházás számottevően fokozza majd a húsexportot. Mire elkészül — ez 1986 vége — 3621 tonna többlettermelést kell produkálnia. Egyebek között évenként az új üzem 1073 tonna belföldi húskészítményt állít elő, darabolt sertéshúsból plusz 556 tonna az előírás, exportra. Aztán tovább: 377 tonna marhahúsrészt, 1131 tonna bőrös félsertés, 434 tonna négy részbe vágott marhahús, s további 50 tonna juhhús feldolgozása a követelmény, melynek kihatása 400 millió forintos árbevétel. Hát ez is mutatja, hogy a megye egyik jelenlegi legfontosabb beruházásáról van szó, amihez fontos népgazdasági érdek fűződik. A bank számlája megnyugtató, hogy jól haladnak a munkálatok. Rendkívüli feladatok Seres Antal, a kivitelező SZÁÉV képviselője: — Az 1985-re előirányzott építési munkák megvalósulnak, az elmaradás lényegtelen. Igen fontos, hogy téliesítsük a földszinti részt, ahol január-februárban a belső építészeti munkákat lehet majd folytatni, s megkezdődhet az építőgépészeti szerelés. Az izgalmat az jelenti ennél a munkánál szakmailag, hogy vállalatunk emeletes termelési csarnokot eddig még nem épített, a szerkezetállítás is rendkívüli feladatot adott, hiszen 15 méteres pilléreket kellett beemelni, ráadásul litt minden gépkocsiról épült, mert szűk a terület. Az alapozásnál a talajviszonyok is feladták a leckét, de ezen szerencsére már túlvagyunk és tartjuk a határidőt. Szakemberek a „premierre" Megerősíti mindezt Zilahi László, a vállalat műszaki főmérnöke: " Nincs panaszunk az építőkre, nyugodtan készülhetünk a majdani termelésre. A legmodernebb gépeket választottuk ki, ebből 48 millió értékű külföldről érkezik, de átvesszük a színvonalas hazai megoldásokat is. Jártunk a legmodernebb hazai húsüzemeikben, megtapasztalni, mely gépek mit tudnak, s a legjobbak mellett döntöttünk. Időben gondoskodunk a szakemberellátásról : az új rész, az új technika kezelőit beiskolázzuk, elmennek tapasztalatcserére ők is, tehát a „premierre” nem lesz ilyen gondunk. Nehéz döntés után Tamás Imre igazgató: — Felelősségteljes döntés volt ez a bővítés és rekonstrukció, hiszen akkor kellett igent vagy nemet mondanunk,elállni tőle, vagy nekivágni, amikor a beruházási fronton korlátozó intézkedések jelentek meg. A megyén és a városon belül is nehéz volt elfogadtatni az építést, hiszen többek között meg kellett változtatni a városrendezési tervet, hogy jelenlegi központunk területén i bővíthessük (közbevetőleg: csak a vágást telepítjük ki innen fokozatosan: a VII. ötéves terviben a marhavágást, később pedig a sertésvágásit.) Aztán labilisan indult az építkezés, mivel az eredeti kiszemelt kivitelező, a KEMÉV, előbb vállalta a munkát, aztán visszalépett tőle. A SZÁÉV viszont megértette nehéz helyzetünket és vállalta, hogy üzemelés, termelés közben is megvalósítja ezt a jelentős beruházást. Kezdetben akadtak persze gubancok a kivitelezésnél, de ez ma már nem tapasztalható, megnyugtató az építkezés állapota. Persze ez a rekonstrukció nem csupán technikai, építészeti kérdés, az embereket is nagyon foglalkoztatja. Például a vállalati pártszervezet beszámoló taggyűlésén 11 hozzászóló beszélt róla, hogy a munkások mmilyen rendkívüli várakozással tekintenek az új rész belépése elé. Figyelem az emberi tényezőkre Oláh János, a városi pártbizottság munkatársa: — Természetesen a városi pártbizottság nem a szorosan vett szakmai kérdésekre kíváncsi, hanem arra, megvannak-e a korszerű termelés kialakításának az emberi feltételei. Mi arra figyelünk, hogy a pártvezetőség megtalálja-e a kapcsolatot a tömeg- és társadalmi szervekkel, magyarán az emberekkel, hiszen egy ilyen beruházásnál számtalan konfliktus adódhat. Ahol termelés közben építkeznek, az olyan mintha egy lakást úgy újítanának fel, amikor benne tartózkodik a család: idegesebbek az emberek, ingerlékenyebbek stb. Tehát a pártvezetőségnek tiszta képet kell látnia, hogy majd megfelelő választ tudjon adni mindenkinek, aki kételkedik, vagy aki elbizonytalanodik, netán esetleg fél az újtól. Tehát ezek alkotják együtt a fejlesztés emberi oldalát, ami sokszor bonyolultabb feladatokat ad, mint a tervrajz megvalósítása. Az ilyen problémákhoz nincs tervdokumentáció, itt a tudati tényezők dominálnak. A pártbizottság is megnyugvással tapasztalja, hogy ez a népgazdaságilag is rendkívül fontos létesítmény jó ütemben valósul meg. A. S.