Szabolcsi Húsipar, 1987 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1987-01-01 / 1. szám

Visszatekintés tanulságokkal ESEMÉNYDÚS ÉVET ZÁR­TUNK és új esztendőt köszön­tünk. Jelentős események tör­téntek vállalatunknál 1986-ban. Erre lehetett következtetni már az első munkanap reggelén meg­tartott munkásgyűlésből, amikor a vállalat igazgatója köszöntöt­te a dolgozókat és az 1985. év rövid értékelése után ismertette az 1986. év vállalati feladatait. Nehéz időszakot élt meg válla­latunk. A húskészítmény-forga­lom mélyponton volt. A sertés­kínálat zuhanóban. Nem tudtuk „kiterhelni” nagy tempóhoz szo­kott dolgozóink kapacitását. A vágóüzem 1—2 hétig állt. Az I. negyedévben fogtunk hozzá a nagykarbantartáshoz, hogy a fel­tétlen elvégzendő javítások mi­att ne a sertésfelkínálás felme­nő ágában kelljen leállítani az üzemet. Kényszerhelyzetben­ — kényszermegoldás volt. Ebben az időszakban tisztel­te meg vállalatunk kollektíváját Lakatos Ernő, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága Agitációs és Propaganda Osztályának veze­tője, aki a február 13-án tartott pártnapon átfogó tájékoztatót tartott időszerű kérdésekről. Nyíltan, őszintén. Nem hagyott illúziót afelől, hogy életszínvo­nalunk megtartása csak gazda­sági eredményeink függvényé­ben lehetséges, melynek fedeze­te a jobb, a hatékonyabb mun­ka. SZAKÁGAZATUNKRÓL kü­lönféle hírek érkeztek, válság­­ágazat vagyunk. A válsághely­zetet évek óta éreztük, de most először jelentek meg a megol­dásra vonatkozó elhatározás el­ső jelei. Bizalom a szakágazat­ban : az alapanyag-termeltetés helyzetét a felvásárlási árren­dezés közgazdasági alapon javí­totta. A közvetlen termelésirá­nyítók és a húsipari szakmun­kások körében végrehajtott évi 10 000, illetve 6000 Ft-os évi béremelés pedig a húscsata frontján javította a közérzetet. Presztízsnövekedést is eredmé­nyezett szakmánknak. A válság­­helyzet megszüntetése kormány­zati intézkedésekkel, de a vál­lalati hatékonyság és a jöve­delmezőség javítása mellett tör­ténik. LANKADATLAN VERSENY­BEN voltunk a folyamatban lé­vő rekonstrukció tavalyi befe­jezéséért: a fedezet biztosítása, az 1985-ös költségvetési végös­­­szegnek az évekkel korábban engedélyezett bekerülési összeg­hez történő közelítése igen nagy feladatot jelentett! Április 18-án vállalatunk kol­lektíváját elismerték, amelyet Stiller Ottó, az ÁHT vezérigaz­gató-helyettese tolmácsolt a vál­lalatok közötti verseny első he­lyéért. Az új húsüzem felépítésének reális ígéretével köszöntöttük új húsipari szakmunkásainkat, akik közül a szakmunkásvizs­gák után huszonegyen kezdték vállalatunknál szakmai pályafu­tásukat. Júliusban új húsosztályozási és gazdálkodási rendszert ve­zettünk be, amelynek sikeres al­kalmazásával milliók takarítha­tók meg a termék minőségének megtartása, illetve javítása mel­lett. Az 1986. I. féléves termelési tanácskozáson meg kellett álla­pítani, hogy az országos és me­gyei átlaggal együtt a mi ter­melési, gazdálkodási eredmé­nyünk is elmaradt időarányos célkitűzéseinktől. E tanácskozás megjelölte az okokat és azokat a feladatokat, amelyeket hatás­körünkben meg kell tenni. Az importkorlátozás tavaly nyáron több milliós önköltségnövekedést okozott. A NYÍREGYHÁZI VÁROSI TANÁCS V. B. kihelyezett ülé­sét követően szeptemberben má­sik nagy jelentőségű fórumnak adhattunk helyet. Vállalatunk­nál tartotta ülését az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Vég­rehajtó Bizottsága. A testület Varga Gyula megyei első titkár elnökletével tárgyalta az MSZMP Központi Bizottsága 1986. június 18-i, illetve a me­gyei pártbizottság június 30-i határozatai végrehajtásának ta­pasztalatait. A pártfórum meg­állapította, hogy a Tamás Imre igazgató által előterjesztett be­számoló igényesen önkritikus volt. A végrehajtó bizottság fel­adatokat határozott meg a tes­tület és a vállalat számára. Szeptember 19-én Papócsi László miniszterhelyettes nyúj­totta át a KÁF okleveleit a Nyírségi felvágottért és a virs­liért, így már a teljes vörösáru­­termékcsalád, valamint a Nyír­ségi felvágott is deklarált ki­váló áru. Ebben az időszakban megszülettek a hivatalos doku­mentumok a húsipari vállalatok új, közös vállalata szervezésé­ről. 1987. január elsején meg­kezdte működését a TERIMPEX Húsipari Külkereskedelmi Kö­zös Vállalat, valamint a Buda­pesti Húskereskedelmi Közös Vállalat. MOZGALMAS ÉV VOLT 1986. A részletes és kritikus ér­tékelés majd megmutatja, hogy mit kell tennünk jobban az idén, hogy az önálló vállalati gazdálkodásunk még eredmé­nyesebb legyen. Pekár Lajos termelési igazgatóhelyettes Sajtónapi ünnepség Ünnepi szerkesztőbizottsági ülést tartottunk vállalatunknál december 8-án a Vörös Újság megjelenésének 68., a Magyar Sajtó Napja és Rózsa Ferenc születésének 80. évfordulója al­kalmából. Az eseményt köszön­tőben méltatta Tamás Imre, a Szabolcs-Szatmár megyei Állat­­forgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója, s ebből az alkalom­ból jutalmakat adott át a Sza­bolcsi Húsipar szerkesztő bizott­sága tagjainak, és az újság mun­káját segítőknek. ÉDOSZ-kezdeményezés AZ ÉDOSZ-elnökség Központi Vezetősége és az apparátus tag­jai a közelmúltban beszélgettek a bizalmiakkal és főbizalmiak­kal. A beszélgetés célja az volt, hogy az elnökség megismerje a bizalmiak jogkörének érvénye­sülését és a partneri együttmű­ködés tapasztalatait. A beszélgetés őszinte és nyílt volt, amelyen több olyan gond merült felszínre, amelyek a dol­gozókat foglalkoztatják és meg­oldásuk fontos. A beszélgetésen szóba került a szakszervezeti mozgalom, a főbizalmiak és bi­zalmiak munkamódszere. Dicséretes az ÉDOSZ kezde­ményezése, a bizalmiakkal való személyes találkozás, melynek kapcsán a Központi Vezetőség közvetlenül kapott tájékoztatást a bizalmiak mindennapos mun­kájáról, gondjairól, problémá­ikról, az aktivisták pedig segít­séget kaptak a mozgalmi mun­ka hatékonyabb végzéséhez. Banga Ferenc szb-titkár A korábbi évekhez hasonlóan 1986 őszén is jelentős várakozás előzte meg a tűzvédelmi hét rendezvényeit dolgozóink köré­ben. Az országban tavaly elő­fordult jelentős tűzesetek is in­dokolták dolgozóink tűzvédelmi ismereteinek bővítését, a tűzvé­delmi eszközök megismerésének, szakszerű használatának felfris­sítését. E célok jegyében nyolc alka­lommal tartottunk filmvetítést, a megyei tűzoltó-parancsnokság által rendelkezésünkre bocsátott ismeretterjesztő filmekből. Ugyancsak a tűzoltó-parancs­nokságtól kaptuk meg azt a 30 darab fotótablót, amelyeken megtörtént tűzeseteket, s követ­kezményeit láthatták az érdek­lődők. A vállalat tűzvédelmi eszkö­zeiből, felszereléseiből kiállítást rendeztünk, hogy dolgozóink megismerjék és adott esetben használni is tudják azokat. Volt tűzvédelmi vetélkedő, amelyen a csaknem négyszáz dolgozó vett részt. Ezen I. he­lyezést ért el Büdi Edit, II. lett Barzó István, míg a harmadik helyet Németh Mária szerezte meg. A további három helye­zett Kovács Istvánné, Karsai József és Czirják Andrásné, tárgyjutalomban részesültek. A Bogyó utcai gépkocsijavító­telepen nagy érdeklődés mellett tűzoltási bemutatót tartottunk, melyen az állami tűzoltók si­keresen mutatták be a tűz szak­szerű oltását (felvételünk ezen készült). Köszönetet mondunk a me­gyei és városi tűzoltó-parancs­nokságnak azért a segítségért, melyet a tűzvédelmi hét sike­res megrendezéséhez nyújtottak. Nagy Imre Tibor munkavédelmi vezető Partnereink fóruma A penyigei „Zöld Mező” Tsz évek óta partnere a válla­latnak. Varga Béla főagronó­­mus számokkal igazolja ezt az 1986-os évre: — Termelőszövetkezetünk elő­nyösnek tartja a hízóbika hasz­nosítását. Megfelelő mezőgazda­­sági háttérrel jól tudjuk for­galmazni az állatokat. Esedékes tervünket teljesítettük. Belföldre egy bika Igazolja ezt az a 69 darab bi­ka, amit élőexportként értékesí­tettünk. A 39,6 tonna élőállatért közel kétmillió forintot kapott szövetkezetünk. Belföldre eddig egyetlen bika került, a 0,5 ton­nás állatért 23 ezer forint ju­tott a közös kasszájába. Termé­szetesen arra törekszünk, hogy olyan minőséget­­ állítsunk elő, melynek következében az ÁHV fehérgyarmati telep vezetői is úgy vélekedjenek: exportképes marhát szállítottunk. — A hízóüszőnél már nem tudtunk ilyen eredményt fel­mutatni. Félszáznyi állat felelt meg az exportkövetelmények­nek, s több, mint egymillió fo­rint lett ebből a bevételünk. Az 50 darab export mellett, 6 üszőt csak a belföldi piacra tudtunk értékesíteni. Ez a „csak” magá­ban foglalja az erkölcsi, de az anyagi hátrányt is, hiszen egy­értelmű, hogy a külpiacra ke­rülő állatért jobb árat fizet a partner. A termelőszövetkezet­ben is elöregednek a tehenek, s amikor már nem kifizetődő a tartás, vágóhídra kerül az állat. A 22 darab tehénért kapott 394 ezer forint is hozzájárul a pót­láshoz, hiszen nem szeretnénk csökkenteni a szarvasmarha­­ágazat jelentőségét a szövetke­zet gazdálkodásában. Több, mint három és fél millió forint ár­bevétel — s a szállítástól füg­gően — az év más negyedévé­ben; ez az évi gazdálkodási munkát is segíti. Bevételhez jut a szövetkezet olyan időszakban, amikor a mezőgazdasági termé­kek még nem piacképesek. Segítik a háztájit — Mindig figyelemmel kísér­tük tsz-tagjaink háztáji gazda­ságát is. Nem csak arról van szó, hogy segítünk a tápellátás­ban, a felvásárlásban, szállítás­ban, de menet közben is taná­csot, segítséget adunk. A szövet­kezet megbízottja — Józsa Ist­ván — fő tevékenységben végzi ezt a munkát. Anyagilag is ér­dekelt a minőség javításában, a terv teljesítésében. Szerződéses viszonyban vagyunk az ÁHV- val. Korrekt partnerek a fehér­­gyarmatiak. Még soha nem ke­rült sor „kenyértörésre”. Igaz, ezzel az újfajta minősítéssel nem vagyunk elégedettek. Nem a minősítéssel van a baj. Azzal, amit a minőség függvényében ellenértékként fizetnek. A nép­gazdaságnak szüksége van az ál­lattartó gazdákra, termelőszö­vetkezetekre. Ha ez igaz, úgy kellően meg kell fizetni a ter­méket. A gazdák csak önmaguk korábbi árujához, az azért ka­pott összeghez hasonlítgatnak. S ha az új eljárással ugyanazért az áruért kevesebbet kapnak , másban keresik a hibát. Azt mindenki elhiszi, hogy­­ ha nem is tudja vállalni, hogy Kisvár­­dára, vagy Miskolcra elmenjen a minősítésre kerülő rakomán­­nyal együtt??!) az utóminősítés­nél a hamis adat senkinek sem érdeke, a pénzt akkor is ke­vesli, így van ez nagy méretek­ben a szövetkezetekkel. P betű a szarvasmarhán — A korábbi években is jár­tak „alkalmi” felvásárlók Szat­­márban. Még Győr-Sopron me­gyéből is. A korrektséghez hoz­zátartozik, hogy mi jó előre szerződést kötünk a gazdákkal, s az ÁHV-val, s ezt kölcsönö­sen be is tartjuk, annak min­den előnyével, hátrányával. S nekünk jövőre is szükségünk lesz erre a piacra. Penyige mel­lett Kömörő és Mánd állattartói is velünk szerződtek, szerződ­nek. Az évek során „kitapasz­talja” az állattartó: mit, mikor, hogyan érdemes tartani, érté­kesíteni. A háztájiból 35 tehenet ad­tunk el belföldi piacra, s nyolc darab üsző is erre a sorsra ju­tott. A 72 darab belföldre érté­kesített szarvasmarhából 63 da­rabra került a „P” betű; ez azt jelenti, hogy 90 százalék erejéig „bizonytalanságba” került a ter­melő. Ez nem növeli az állat­­tartási kedvet. A háztájiból szép számmal sikerült sertésre is szerződést kötni. 23,6 tonna disznóhús került így belföldi piacra, illetve 959 ezer forint a három község 211 állattartójá­nak a zsebébe. November végén adósságunk nem volt, de időarányos hátra­lékunkból még leadásra várt 14 darab bika, s 28 üsző. Ezek az állatok is készen vannak, csak az értesítést várjuk, s azonnal szállítunk. A háztáji megbízott már meg­felelően előkészítette az 1987-es évet. A termelőszövetkezet is folytatja a jól gyümölcsöző kap­csolatot. Penyige, Mánd és Kö­mörő állattartóira idén is számít a húsipari vállalat. Molnár Károly Mérlegelés előtt (A szerző felvétele) CIPŐVÁSÁR Az Angela Davis szocialista brigád nagy sikerű kihelyezett engedményes cipőárusítást szer­vezett december 12-én a válla­latnál, a Szabolcs Cipőgyár ter­mékeiből. A sikeres cipővásá­ron 60 ezer forint értékben vá­sároltak lábbelit dolgozóink,

Next