Szabolcsi Húsipar, 1987 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1. szám
Visszatekintés tanulságokkal ESEMÉNYDÚS ÉVET ZÁRTUNK és új esztendőt köszöntünk. Jelentős események történtek vállalatunknál 1986-ban. Erre lehetett következtetni már az első munkanap reggelén megtartott munkásgyűlésből, amikor a vállalat igazgatója köszöntötte a dolgozókat és az 1985. év rövid értékelése után ismertette az 1986. év vállalati feladatait. Nehéz időszakot élt meg vállalatunk. A húskészítmény-forgalom mélyponton volt. A sertéskínálat zuhanóban. Nem tudtuk „kiterhelni” nagy tempóhoz szokott dolgozóink kapacitását. A vágóüzem 1—2 hétig állt. Az I. negyedévben fogtunk hozzá a nagykarbantartáshoz, hogy a feltétlen elvégzendő javítások miatt ne a sertésfelkínálás felmenő ágában kelljen leállítani az üzemet. Kényszerhelyzetben — kényszermegoldás volt. Ebben az időszakban tisztelte meg vállalatunk kollektíváját Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottsága Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője, aki a február 13-án tartott pártnapon átfogó tájékoztatót tartott időszerű kérdésekről. Nyíltan, őszintén. Nem hagyott illúziót afelől, hogy életszínvonalunk megtartása csak gazdasági eredményeink függvényében lehetséges, melynek fedezete a jobb, a hatékonyabb munka. SZAKÁGAZATUNKRÓL különféle hírek érkeztek, válságágazat vagyunk. A válsághelyzetet évek óta éreztük, de most először jelentek meg a megoldásra vonatkozó elhatározás első jelei. Bizalom a szakágazatban : az alapanyag-termeltetés helyzetét a felvásárlási árrendezés közgazdasági alapon javította. A közvetlen termelésirányítók és a húsipari szakmunkások körében végrehajtott évi 10 000, illetve 6000 Ft-os évi béremelés pedig a húscsata frontján javította a közérzetet. Presztízsnövekedést is eredményezett szakmánknak. A válsághelyzet megszüntetése kormányzati intézkedésekkel, de a vállalati hatékonyság és a jövedelmezőség javítása mellett történik. LANKADATLAN VERSENYBEN voltunk a folyamatban lévő rekonstrukció tavalyi befejezéséért: a fedezet biztosítása, az 1985-ös költségvetési végösszegnek az évekkel korábban engedélyezett bekerülési összeghez történő közelítése igen nagy feladatot jelentett! Április 18-án vállalatunk kollektíváját elismerték, amelyet Stiller Ottó, az ÁHT vezérigazgató-helyettese tolmácsolt a vállalatok közötti verseny első helyéért. Az új húsüzem felépítésének reális ígéretével köszöntöttük új húsipari szakmunkásainkat, akik közül a szakmunkásvizsgák után huszonegyen kezdték vállalatunknál szakmai pályafutásukat. Júliusban új húsosztályozási és gazdálkodási rendszert vezettünk be, amelynek sikeres alkalmazásával milliók takaríthatók meg a termék minőségének megtartása, illetve javítása mellett. Az 1986. I. féléves termelési tanácskozáson meg kellett állapítani, hogy az országos és megyei átlaggal együtt a mi termelési, gazdálkodási eredményünk is elmaradt időarányos célkitűzéseinktől. E tanácskozás megjelölte az okokat és azokat a feladatokat, amelyeket hatáskörünkben meg kell tenni. Az importkorlátozás tavaly nyáron több milliós önköltségnövekedést okozott. A NYÍREGYHÁZI VÁROSI TANÁCS V. B. kihelyezett ülését követően szeptemberben másik nagy jelentőségű fórumnak adhattunk helyet. Vállalatunknál tartotta ülését az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Végrehajtó Bizottsága. A testület Varga Gyula megyei első titkár elnökletével tárgyalta az MSZMP Központi Bizottsága 1986. június 18-i, illetve a megyei pártbizottság június 30-i határozatai végrehajtásának tapasztalatait. A pártfórum megállapította, hogy a Tamás Imre igazgató által előterjesztett beszámoló igényesen önkritikus volt. A végrehajtó bizottság feladatokat határozott meg a testület és a vállalat számára. Szeptember 19-én Papócsi László miniszterhelyettes nyújtotta át a KÁF okleveleit a Nyírségi felvágottért és a virsliért, így már a teljes vörösárutermékcsalád, valamint a Nyírségi felvágott is deklarált kiváló áru. Ebben az időszakban megszülettek a hivatalos dokumentumok a húsipari vállalatok új, közös vállalata szervezéséről. 1987. január elsején megkezdte működését a TERIMPEX Húsipari Külkereskedelmi Közös Vállalat, valamint a Budapesti Húskereskedelmi Közös Vállalat. MOZGALMAS ÉV VOLT 1986. A részletes és kritikus értékelés majd megmutatja, hogy mit kell tennünk jobban az idén, hogy az önálló vállalati gazdálkodásunk még eredményesebb legyen. Pekár Lajos termelési igazgatóhelyettes Sajtónapi ünnepség Ünnepi szerkesztőbizottsági ülést tartottunk vállalatunknál december 8-án a Vörös Újság megjelenésének 68., a Magyar Sajtó Napja és Rózsa Ferenc születésének 80. évfordulója alkalmából. Az eseményt köszöntőben méltatta Tamás Imre, a Szabolcs-Szatmár megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója, s ebből az alkalomból jutalmakat adott át a Szabolcsi Húsipar szerkesztő bizottsága tagjainak, és az újság munkáját segítőknek. ÉDOSZ-kezdeményezés AZ ÉDOSZ-elnökség Központi Vezetősége és az apparátus tagjai a közelmúltban beszélgettek a bizalmiakkal és főbizalmiakkal. A beszélgetés célja az volt, hogy az elnökség megismerje a bizalmiak jogkörének érvényesülését és a partneri együttműködés tapasztalatait. A beszélgetés őszinte és nyílt volt, amelyen több olyan gond merült felszínre, amelyek a dolgozókat foglalkoztatják és megoldásuk fontos. A beszélgetésen szóba került a szakszervezeti mozgalom, a főbizalmiak és bizalmiak munkamódszere. Dicséretes az ÉDOSZ kezdeményezése, a bizalmiakkal való személyes találkozás, melynek kapcsán a Központi Vezetőség közvetlenül kapott tájékoztatást a bizalmiak mindennapos munkájáról, gondjairól, problémáikról, az aktivisták pedig segítséget kaptak a mozgalmi munka hatékonyabb végzéséhez. Banga Ferenc szb-titkár A korábbi évekhez hasonlóan 1986 őszén is jelentős várakozás előzte meg a tűzvédelmi hét rendezvényeit dolgozóink körében. Az országban tavaly előfordult jelentős tűzesetek is indokolták dolgozóink tűzvédelmi ismereteinek bővítését, a tűzvédelmi eszközök megismerésének, szakszerű használatának felfrissítését. E célok jegyében nyolc alkalommal tartottunk filmvetítést, a megyei tűzoltó-parancsnokság által rendelkezésünkre bocsátott ismeretterjesztő filmekből. Ugyancsak a tűzoltó-parancsnokságtól kaptuk meg azt a 30 darab fotótablót, amelyeken megtörtént tűzeseteket, s következményeit láthatták az érdeklődők. A vállalat tűzvédelmi eszközeiből, felszereléseiből kiállítást rendeztünk, hogy dolgozóink megismerjék és adott esetben használni is tudják azokat. Volt tűzvédelmi vetélkedő, amelyen a csaknem négyszáz dolgozó vett részt. Ezen I. helyezést ért el Büdi Edit, II. lett Barzó István, míg a harmadik helyet Németh Mária szerezte meg. A további három helyezett Kovács Istvánné, Karsai József és Czirják Andrásné, tárgyjutalomban részesültek. A Bogyó utcai gépkocsijavítótelepen nagy érdeklődés mellett tűzoltási bemutatót tartottunk, melyen az állami tűzoltók sikeresen mutatták be a tűz szakszerű oltását (felvételünk ezen készült). Köszönetet mondunk a megyei és városi tűzoltó-parancsnokságnak azért a segítségért, melyet a tűzvédelmi hét sikeres megrendezéséhez nyújtottak. Nagy Imre Tibor munkavédelmi vezető Partnereink fóruma A penyigei „Zöld Mező” Tsz évek óta partnere a vállalatnak. Varga Béla főagronómus számokkal igazolja ezt az 1986-os évre: — Termelőszövetkezetünk előnyösnek tartja a hízóbika hasznosítását. Megfelelő mezőgazdasági háttérrel jól tudjuk forgalmazni az állatokat. Esedékes tervünket teljesítettük. Belföldre egy bika Igazolja ezt az a 69 darab bika, amit élőexportként értékesítettünk. A 39,6 tonna élőállatért közel kétmillió forintot kapott szövetkezetünk. Belföldre eddig egyetlen bika került, a 0,5 tonnás állatért 23 ezer forint jutott a közös kasszájába. Természetesen arra törekszünk, hogy olyan minőséget állítsunk elő, melynek következében az ÁHV fehérgyarmati telep vezetői is úgy vélekedjenek: exportképes marhát szállítottunk. — A hízóüszőnél már nem tudtunk ilyen eredményt felmutatni. Félszáznyi állat felelt meg az exportkövetelményeknek, s több, mint egymillió forint lett ebből a bevételünk. Az 50 darab export mellett, 6 üszőt csak a belföldi piacra tudtunk értékesíteni. Ez a „csak” magában foglalja az erkölcsi, de az anyagi hátrányt is, hiszen egyértelmű, hogy a külpiacra kerülő állatért jobb árat fizet a partner. A termelőszövetkezetben is elöregednek a tehenek, s amikor már nem kifizetődő a tartás, vágóhídra kerül az állat. A 22 darab tehénért kapott 394 ezer forint is hozzájárul a pótláshoz, hiszen nem szeretnénk csökkenteni a szarvasmarhaágazat jelentőségét a szövetkezet gazdálkodásában. Több, mint három és fél millió forint árbevétel — s a szállítástól függően — az év más negyedévében; ez az évi gazdálkodási munkát is segíti. Bevételhez jut a szövetkezet olyan időszakban, amikor a mezőgazdasági termékek még nem piacképesek. Segítik a háztájit — Mindig figyelemmel kísértük tsz-tagjaink háztáji gazdaságát is. Nem csak arról van szó, hogy segítünk a tápellátásban, a felvásárlásban, szállításban, de menet közben is tanácsot, segítséget adunk. A szövetkezet megbízottja — Józsa István — fő tevékenységben végzi ezt a munkát. Anyagilag is érdekelt a minőség javításában, a terv teljesítésében. Szerződéses viszonyban vagyunk az ÁHV- val. Korrekt partnerek a fehérgyarmatiak. Még soha nem került sor „kenyértörésre”. Igaz, ezzel az újfajta minősítéssel nem vagyunk elégedettek. Nem a minősítéssel van a baj. Azzal, amit a minőség függvényében ellenértékként fizetnek. A népgazdaságnak szüksége van az állattartó gazdákra, termelőszövetkezetekre. Ha ez igaz, úgy kellően meg kell fizetni a terméket. A gazdák csak önmaguk korábbi árujához, az azért kapott összeghez hasonlítgatnak. S ha az új eljárással ugyanazért az áruért kevesebbet kapnak , másban keresik a hibát. Azt mindenki elhiszi, hogy ha nem is tudja vállalni, hogy Kisvárdára, vagy Miskolcra elmenjen a minősítésre kerülő rakománnyal együtt??!) az utóminősítésnél a hamis adat senkinek sem érdeke, a pénzt akkor is kevesli, így van ez nagy méretekben a szövetkezetekkel. P betű a szarvasmarhán — A korábbi években is jártak „alkalmi” felvásárlók Szatmárban. Még Győr-Sopron megyéből is. A korrektséghez hozzátartozik, hogy mi jó előre szerződést kötünk a gazdákkal, s az ÁHV-val, s ezt kölcsönösen be is tartjuk, annak minden előnyével, hátrányával. S nekünk jövőre is szükségünk lesz erre a piacra. Penyige mellett Kömörő és Mánd állattartói is velünk szerződtek, szerződnek. Az évek során „kitapasztalja” az állattartó: mit, mikor, hogyan érdemes tartani, értékesíteni. A háztájiból 35 tehenet adtunk el belföldi piacra, s nyolc darab üsző is erre a sorsra jutott. A 72 darab belföldre értékesített szarvasmarhából 63 darabra került a „P” betű; ez azt jelenti, hogy 90 százalék erejéig „bizonytalanságba” került a termelő. Ez nem növeli az állattartási kedvet. A háztájiból szép számmal sikerült sertésre is szerződést kötni. 23,6 tonna disznóhús került így belföldi piacra, illetve 959 ezer forint a három község 211 állattartójának a zsebébe. November végén adósságunk nem volt, de időarányos hátralékunkból még leadásra várt 14 darab bika, s 28 üsző. Ezek az állatok is készen vannak, csak az értesítést várjuk, s azonnal szállítunk. A háztáji megbízott már megfelelően előkészítette az 1987-es évet. A termelőszövetkezet is folytatja a jól gyümölcsöző kapcsolatot. Penyige, Mánd és Kömörő állattartóira idén is számít a húsipari vállalat. Molnár Károly Mérlegelés előtt (A szerző felvétele) CIPŐVÁSÁR Az Angela Davis szocialista brigád nagy sikerű kihelyezett engedményes cipőárusítást szervezett december 12-én a vállalatnál, a Szabolcs Cipőgyár termékeiből. A sikeres cipővásáron 60 ezer forint értékben vásároltak lábbelit dolgozóink,