Szabolcsi Vízmű, 1975 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1975-01-01 / 1. szám
Pártszervezetünk négyéves munkája Pártunk X. kongresszusa határozott arról, hogy a politikai munka hatékonyságának fokozása érdekében a pártvezetőségek évenként kötelesek beszámolni taggyűléseken a 12 hónap munkájáról. A taggyűlések értékelik a beszámolókban elhangzottakat és meghatározzák a további tennivalókat. Az elmúlt évi beszámoló taggyűléseknél az év végi mérlegeléseken túl a négyéves munkáról is számot kellett adnunk. A négy évre vonatkozó beszámolónak az adott rendkívüli jelentőséget, hogy a X. kongresszus határozatainak végrehajtásáról szólt, jelezve azt, hogy pártunk XI. kongresszusára készülünk. Vállalatunk pártszervezete is elkészítette „mérlegbeszámolóját”, amely kritikusan számba vette az ellentmondásokban nem szűkölködő négyéves fejlődést. Az ellentmondások, problémák a vállalat utóbbi években bekövetkezett robbanásszerű fejlődésével is magyarázhatók. Megállapíthattuk, hogy vállalatunk nem készült fel idejében a megnövekedett gazdasági feladatokra, s ebben közrejátszott az 1970. évi árvíz is. Milyen problémákra gondolunk? Mindenekelőtt felelő színvonalú nem volt mega káderfejlesztés, ennek következtében nem rendelkeztünk elegendő jól képzett szakemberrel a vezető posztok betöltéséhez. Gondot jelentett az is, hogy az utóbbi négy év során megduplázódott vállalati létszámon belül nem kívánatos aránytalanság között a szakmunkások és keretsegédmunkások között. A vállalaton belüli egységek fejlődése, illetve fejlesztése sem volt mindenkor arányos. Az említett problémák vállalatunk szervezetének munkájában pártis megmutatkozott. A pártszervezet munkáját egyre inkább nehezítette, hogy a megyében szétszórtan tevékenykedő párttagságunk tevékenységének megszervezése, az állandó kapcsolattartás nehézségekbe ütközik. Mindezek ismeretében a pártalapszervezet vezetőségének kezdeményezésére a városi pártbizottság úgy döntött, hogy a pártmunka hatékonyságának fokozása érdekében — a munkahelyi sajátosságok figyelembevételével — három alapszervezetet és a munkát koordináló csúcsvezetőséget kell létrehozni. Vállalatunk pártéletében a szervezeti változást követően javulás állt elő, a mozgalmi munka hatékonyabb lett, a pártmunka eredményesebb. Pártszervezetünk feladatát terv szerint végezte. A munkatervek kötelező napirendjeinek meghatározásánál a csúcsvezetőség arra törekedett, hogy a legfőbb feladatokra irányítsuk az alapszervezetek figyelmét, tevékenységét. Munkamódszerünkben igyekeztünk alkalmazni új, de máshol már bevált vonásokat. A felsőbb pártszervek határozatainak végrehajtása érdekében intézkedési terveket készítettünk. Ezek elősegítették a pártmunka hatékonyságának növelését. A demokratikus centralizmus lenini elvének megfelelően egyre jobban érvényesült a kollektív vezetés a feladatok kidolgozásában, a testületi döntésekben, a határozathozatalban, az irányító munkában egyaránt. A vállalat életével összefüggő politikai, gazdaságpolitikai, társadalompolitikai kérdésekben, a megoldásra váró feladatokban a pártvezetőség mindenkor kezdeményezően lépett fel, egyes kérdésekben döntött is. Napirendre tűztük a vállalat tevékenységével, a pártszervezet belső életével kapcsolatos kérdések tárgyalását. Ilyenek voltak többek között a káder- és személyzeti munka fejlesztésének feladatai, a több évre szóló káderutánpótlási terv készítés, a vállalati szervezési intézkedések, valamint a dolgozók munkakörülményének, szociális helyzetének tárgyalása. Intézkedési tervet a közművelődéssel készítettünk kapcsolatos KB-határozat végrehajtására is. A megvitatott témákban megfelelő döntések születtek, és a jövőben is nagy gondot kívánunk fordítani azok széles körű ismertetésére, megértetésére, elfogadtatására. Végeredményben az 1974. decemberi beszámoló taggyűlések során az alapszervezeti vezetőségek munka egészét átfogó jellemzést a adtak. Pártunk politikája következetesen megvalósult, alapszervezeteink sokat fejlődtek és különösen örvendetes a pártszervezet tömegkapcsolatának növekedése. A pártszervezet életében január hónapban szintén jelentős események történtek. Párttagjaink taggyűléseken tárgyalták és elemezték a XI. kongresszus dokumentumait és sor került az új pártvezetőségek megválasztására. A taggyűléseket megelőzően a dokumentumok megismerése és megismertetése széles körben folyt. Az irányelveket, a szervezeti szabályzat módosítását párttagjaink egyénileg és pártcsoportgyűléseken tanulmányozták. Általános vélemény alakult ki azzal kapcsolatban, hogy az irányelvek közzététele nyílt és széles körű megvitatása hasznos volt. A fontos pártdokumentumok reálisan ítélik meg helyzetünket, demonstrálják pártunk politikájának folytatását, megfelelően értékelik eredményeinket. Drenyovszki József pártszervezet titkára Elsősegélynyújtó tanfolyam, tisztasági mozgalom A vállalat vöröskeresztes szervezete elkészítette az ez évre szóló munkatervét. Ebben szerepel többek között, hogy elsősegélynyújtókat képeznek ki, akik a munkahelyeken a dolgozók egészségvédelmével foglalkoznak, esetleges baleseteknél elsősegélyt nyújtanak. További feladat a vöröskeresztes világnap évfordulójára akciószervezés „adj vért, életet mentesz” elnevezéssel. A vöröskeresztes szervezet a vállalat egészére vonatkozó tisztasági mozgalmat kezdeményez. Ennek keretében egészségügyi felvilágosító előadásokat tartanak, elsősorban a dolgozók egészséges életmódjával kapcsolatban. Tervezi a Vöröskereszt, hogy anyagilag támogatja az öregek napközi otthonát és találkozót szervez dolgozóink, valamint az idős emberek között. JEGYZETEK A szakszervezeti munkáról általában A szakszervezeti munka igen sokrétű, sajátos eszközeivel azon munkálkodik, hogy a vállalat előtt álló feladatok teljesítését segítse, maradéktalanul ellássa érdekvédelmi kötelezettségét. Fontos feladat továbbá, hogy a dolgozók élet- és munkakörülménye megfelelően alakuljon, a szociális ellátottság javuljon. Úgy érezzük, a választás óta eltelt időszak munkájában az említett körülmények teljesítése megfelelő volt. Amiről most részletesebben kívánunk szólni, az a dolgozók pihenésével, üdülésével, a politikai, kulturális nevelő munkával és a szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseivel kapcsolatos. Dolgozóink pihenésének, üdültetésének érdekében törekedtünk új formák és keretek biztosítására. Feladatainknak tekintjük e munka folytatását, javítását. Üdültetésre 1975-ben az eddiginél nagyobb lehetőségünk lesz. Együttműködési szocialista szerződést kötöttünk, ami azt jelenti, hogy vállalatunk dolgozói igénybe vehetik majd testvérvállalatok üdülőit is. Ezenkívül arra törekszünk, hogy a kapott SZOT üdülőjegyeket dolgozóink között érdem szerint osszuk szét. A szakszervezet politikai, kulturális nevelő munkája sokrétű. Politikai oktatás széles körben folyik, s ebben általában a szocialista brigádok tagjai vesznek részt. Versenyt indítottunk az olvasómozgalom továbbfejlesztése érdekében, s az ezzel kapcsolatos tapasztalat jó. Az olvasómozgalom hatására növekedett dolgozóink érdeklődése a könyvek iránt. Feladat továbbra is, hogy minden szocialista brigádtag évente 12 könyvet olvasson. A kulturális nevelő munka lényeges része, hogy dolgozóink mind nagyobb számban vegyenek részt állami oktatásban. Széles körű agitációt fejtünk ki azért, hogy azok akik nem rendelkeznek az általános iskola nyolc osztályával, tanuljanak és sikeresen vizsgázzanak. Munkánkban az elkövetkezendő időszakban állandó jelleggel foglalkozni kívánunk az üzemi demokrácia kérdésével, annak kiszélesítésével, hatékonyabbá való tételével. Elsősorban az üzemi demokrácia meglévő fórumait kívánjuk erősíteni. Valamennyi szakszervezeti aktivistának, tisztségviselőnek arra kell törekedni, hogy az üzemi demokrácia gyakorlása élőbb, eredményesebb legyen. Végül meg kell említeni, hogy az elmúlt év utolsó hónapjában szervezeti életünk fontos eseménye zajlott le. Sor került a tagkönyvcserére, a szakszervezeti tagok nyilvántartásba vételére. A tagkönyvcsere, az ezzel kapcsolatos munka eredményes volt, ennek ellenére akadtak akik saját hibájukból tagsági viszonyukat nem rendezték. Számukra megvan a lehetőség, hogy a tagkönyvüket a legrövidebb időn belül juttassák el a szakszervezeti bizottsághoz, tagsági viszonyukat rendezzék. Kovács Antal szb-titkár Fiatalokra jellemző lendülettel Mozgalmas évet zártunk 1974 december végével. Gyakorlatilag az elmúlt esztendő volt az, amikor az ifjúsági törvény végrehajtásában jelentős lépést tettünk előre. A KISZ-munkában az ifjúsági törvény végrehajtásában fontos fórum az ifjúsági parlament. A vállalatnál a második ifjúsági parlament megtartására 1974. április 27- én került sor. Ez nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Legfőbb oka talán az volt, hogy az első parlamenti üléstől nem sok idő telt, s fiataljaink nem készülhettek kellően, a rövid időszak nem tudott újabb problémákat felszínre hozni. Közrejátszott az eredménytelenségben az is, hogy a parlamenten részt vevő fiatalok nem képviselték az egész vállalat ifjúságát. Üzemvezetőségeink KISZ-esei csak kis számban jelentek meg. Harmadik okként lehet említeni egy bizonyos fokú érdektelenséget, olyan szemléletet „minek mondjam el a véleményemet, úgy sem lesz belőle semmi”. Az ifjúsági parlament számunkra azért hasznos, mert feltárja a hibákat, összegezi eredményeinket, megmutatja a tennivalókat. A két parlamenti ülés összességében ilyen vonatkozásban eredményes volt. Ma már túljutottunk az első fejezetben említett hibákon, a jelenlegi időszakra az aktivitás jellemző. KISZ-fiataljaink egyre jobban hallatják hangukat az üzemi demokrácia fórumain. Azt is tapasztalhatjuk, hogy vezetőink figyelembe veszik az ifjúság javaslatait, a munka eredményesebbé tételéhez kellő támogatást adnak. A jövő — 1975 — feladatait tömören úgy határozhatjuk meg, hogy az eddigieknél jobb előkészítő és felvilágosító munkát kell végezni a fiatalok körében minden eseménnyel kapcsolatban. Szükségét látjuk annak is, hogy a parlamenteken túl kötetlenebb formában klubfoglalkozásokon, vitakörök alkalmával, ifjúsági fórumokon vállalatunk vezetői többet találkozzanak a fiatalokkal. Szorosan a KISZ-munkához tartozik, hogy alapszervezeteink már most készítsék el akcióprogramjaikat a KISZ KB áprilisi határozatának szellemében, őszintén mondhatjuk, e feladat teljesítésében „gyermekcipőben” járunk. Érezni lehet, hogy alapszervezeteink nem rendelkeznek azzal az önállósággal, hogy a csúcsvezetőség irányelveit maradéktalanul teljesíteni tudják. Pedig nem szabad ezt az időt tanulóidőnek tekinteni, ehelyett megfelelő felkészültséggel, odaadó munkával fiataljaink járuljanak hozzá céljaink megvalósításához. Tudjuk és ismerjük az alapszervezeti problémákat, azokat a gondokat, hogy nem megfelelő a taggyűléseken való részvétel, baj van a tagdíjfizetéssel, a konkrét és aktív munkavégzéssel. Ezekkel kapcsolatban arra kell felhívni a figyelmet, hogy a KISZ-tagság önkéntes, de aki KISZ- tagnak vallja magát, kötelezettségeket vállal. Az elkövetkezendő feladatoknál fiataljaink, KISZ- tagjaink mind ezt vegyék figyelembe. A KISZ ez évi programja zsúfolt. Közülük jelentősebbek a FIN rendezvényei, kapcsolódva a 30 éves évforduló megünnepléséhez, valamint a választások lebonyolítása. Tennivalóink gerincét azonban az akcióprogram kidolgozása, végrehajtása jelenti. Az új évben jó munkát akarunk végezni, de ehhez az szükséges, hogy alapszervezeteink már most az év elején kidolgozott tervekkel, javaslatokkal rendelkezzenek. Elengedhetetlen alapszervezeteink munkájának jobb összehangolása, s ez elsősorban a csúcsvezetőség feladata. Bízunk abban, hogy fiataljaink nagy része megérti és meg is valósítja a KISZ időszerű feladatait. Reméljük ennek hatásaként növekedik majd a KISZ tömegbefolyása, szervezettsége. Mindemellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy vállalatunknak a jövőben minden eddiginél nagyobb gazdasági feladatokat kell végrehajtani. Ennek a munkavégzésnek mi is részesei akarunk lenni, igyekezzünk fiatalokra jellemző lendülettel a feladatokat végrehajtani. Cseppentő József KISZ-csúcstitkár Gyümölcsöző együttműködés testvérvállalatainkkal A Hajdú-Bihar és Szolnok megyei testvérvállalatainkkal kötött együttműködési szocialista szerződés eddigi teljesítését értékelték az érintett vállalatok vezetői. A vállalatunknál megtartott tanácskozáson jelen volt Zilahi József, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályvezetője, valamint Óvári Zoltán szakszervezetünk megyei bizottságának titkára is. A tanácskozáson részt vett igazgatók ismertették az együttműködés eseményeit, eddigi eredményeit. Elismeréssel szóltak azokról a találkozókról, amelyeken a vállalati szakemberek, szocialista brigádvezetők vettek részt, kicserélték tapasztalataikat. Egyértelmű vélemény alakult ki azzal kapcsolatban, hogy az együttműködést nem csak folytatni, de fokozni kell. Hasonlóan nyilatkozott Zilahi József is, egyben felhívta a tanácskozás résztvevőinek figyelmét arra, hogy a XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. tiszteletére indított évfordulója munkaverseny a vállalatok jó együttműködésében hasznosítható lehetőségeket kínál. Javasolta, hogy szélesítsék a munkások bevonását ebbe a kapcsolatba. Óvári Zoltán felszólalásában arról biztosította a vállalati igazgatókat, hogy a HVDSZ központi vezetősége és az illetékes megye bizottságok támogatják a vállalatok együttműködési törekvéseit. Szólt továbbá a csereüdültetés, az üdülőjegyesőre lehetőségéről, valamint arról, hogy az együttműködő vállalatok biztosítsanak fórumot a munkaverseny-eredmények nagyobb nyilvánosságának. A felszólalásokat vita követte, majd a további együttműködés kérdéseiről tanácskoztak és határoztak. Határozat született azzal kapcsolatban, hogy a vállalatok együttműködnek egy, a kiskörei víztározó mellett létesítendő üdülő építésében. Augusztus hónapban a vállalatok közös újítási és műszaki fejlesztési kiállítást rendeznek.