Szabolcsi Vízmű, 1975 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1975-01-01 / 1. szám

Pá­rtszervezetü­n­k négyéves munkája Pártunk X. kongresszusa határozott arról, hogy a politikai munka hatékonyságának fokozása érdekében a párt­vezetőségek évenként kötelesek beszámolni taggyűléseken a 12 hónap munká­járól. A taggyűlések értékelik a beszámolókban elhangzottakat és meghatározzák a további tennivalókat. Az elmúlt évi beszámoló taggyűléseknél az év végi mérlegeléseken túl a négyéves munká­ról is számot kellett adnunk. A négy évre vonatkozó beszámoló­nak az adott rendkívüli jelentőséget, hogy a X. kongresszus ha­tározatainak végrehajtásáról szólt, jelezve azt, hogy pártunk XI. kongresszusára készülünk. Vállalatunk pártszervezete is elkészítette „mérlegbeszámoló­ját”, amely kritikusan számba vette az ellentmondásokban nem szűkölködő négyéves fej­lődést. Az ellentmondások, prob­lémák a vállalat utóbbi évek­ben bekövetkezett robbanássze­rű fejlődésével is magyarázha­tók. Megállapíthattuk, hogy vál­lalatunk nem készült fel idejé­ben a megnövekedett gazdasági feladatokra, s ebben közreját­szott az 1970. évi árvíz is. Mi­lyen problémákra gondolunk? Mindenekelőtt felelő színvonalú nem volt meg­a káderfej­lesztés, ennek következtében nem rendelkeztünk elegendő jól képzett szakemberrel a vezető posztok betöltéséhez. Gondot je­lentett az is, hogy az utóbbi négy év során megduplázódott vállalati létszámon belül nem kívánatos aránytalanság között a szakmunkások és keret­se­gédmunkások között. A válla­laton belüli egységek fejlődése, illetve fejlesztése sem volt min­denkor arányos. Az említett problémák vállalatunk szervezetének munkájában párt­­is megmutatkozott. A pártszervezet munkáját egyre inkább nehezítette, hogy a megyében szétszórtan tevé­kenykedő párttagságunk tevé­kenységének megszervezése, az állandó kapcsolattartás nehézsé­gekbe ütközik. Mindezek isme­retében a pártalapszervezet ve­zetőségének kezdeményezésére a városi pártbizottság úgy dön­tött, hogy a pártmunka haté­konyságának fokozása érdeké­ben — a munkahelyi sajátossá­gok figyelembevételével — há­rom alapszervezetet és a mun­kát koordináló csúcsvezetőséget kell létrehozni. Vállalatunk pártéletében a szervezeti változást követően javulás állt elő, a mozgalmi munka hatékonyabb lett, a pártmunka eredményesebb. Pártszervezetünk feladatát terv szerint végezte. A munkatervek kötelező napirendjeinek megha­tározásánál a csúcsvezetőség arra törekedett, hogy a legfőbb feladatokra irányítsuk az alap­szervezetek figyelmét, tevékeny­ségét. Munkamódszerünkben igyekeztünk alkalmazni új, de máshol már bevált vonásokat. A felsőbb pártszervek határo­zatainak végrehajtása érdeké­ben intézkedési terveket készí­tettünk. Ezek elősegítették a pártmunka hatékonyságának növelését. A demokratikus centralizmus lenini elvének megfelelően egyre jobban érvényesült a kollektív vezetés a feladatok kidolgozásában, a testületi dön­tésekben, a határozathozatal­ban, az irányító munkában egy­aránt. A vállalat életével ös­­­szefüggő politikai, gazdaságpo­litikai, társadalompolitikai kér­désekben, a megoldásra váró feladatokban a pártvezetőség mindenkor kezdeményezően lé­pett fel, egyes­ kérdésekben döntött is. Napirendre tűztük a vállalat tevékenységével, a pártszervezet belső életével kapcsolatos kérdések tárgyalá­sát. Ilyenek voltak többek között a káder- és személyzeti munka fejlesztésének feladatai, a több évre szóló káderutánpótlási terv készítés, a vállalati szervezési intézkedések, valamint a dol­gozók munkakörülményének, szociális helyzetének tárgyalása. Intézkedési tervet a közművelődéssel készítettünk kapcsolatos KB-határozat végrehajtására is. A megvitatott témákban meg­felelő döntések születtek, és a jövőben is­ nagy gondot kívá­nunk fordítani azok széles körű ismertetésére, megértetésére, el­fogadtatására. Végeredmény­ben az 1974. decemberi beszá­moló taggyűlések során az alapszervezeti vezetőségek munka egészét átfogó jellemzést a adtak. Pártunk politikája kö­vetkezetesen megvalósult, alap­szervezeteink sokat fejlődtek és különösen örvendetes a párt­­szervezet tömegkapcsolatának növekedése. A pártszervezet életében ja­nuár hónapban szintén jelentős események történtek. Párttag­jaink taggyűléseken tárgyalták és elemezték a XI. kongresszus dokumentumait és sor került az új pártvezetőségek megválasz­tására. A taggyűléseket megelő­zően a dokumentumok megis­merése és megismertetése széles körben folyt. Az irányelveket, a szervezeti szabályzat módosítá­sát párttagjaink egyénileg és pártcsoportgyűléseken tanulmá­nyozták. Általános vélemény alakult ki azzal kapcsolatban, hogy az irányelvek közzététele nyílt és széles körű megvitatása hasznos volt. A fontos pártdo­kumentumok reálisan ítélik meg helyzetünket, demonstrál­ják pártunk politikájának foly­tatását, megfelelően értékelik eredményeinket. Drenyovszki József pártszervezet titkára Elsősegélynyújtó tanfolyam, tisztasági mozgalom A vállalat vöröskeresztes szervezete elkészítette az ez év­re szóló munkatervét. Ebben szerepel többek között, hogy el­sősegélynyújtókat képeznek ki, akik a munkahelyeken a dol­gozók egészségvédelmével fog­lalkoznak, esetleges balesetek­nél elsősegélyt nyújtanak. To­vábbi feladat a vöröskeresztes világnap évfordulójára akció­szervezés „adj vért, életet men­tesz” elnevezéssel. A vöröske­resztes szervezet a vállalat egé­szére vonatkozó tisztasági moz­galmat kezdeményez. Ennek ke­retében egészségügyi felvilágo­sító előadásokat tartanak, első­sorban a dolgozók egészséges életmódjával kapcsolatban. Ter­vezi a Vöröskereszt, hogy anya­gilag támogatja az öregek nap­közi otthonát és találkozót szer­vez dolgozóink, valamint az idős emberek között. JEGYZETEK A szakszervezeti munkáról általában A szakszervezeti munka igen sokrétű, sajá­tos eszközeivel azon munkálkodik, hogy a vál­lalat előtt álló feladatok teljesítését segítse, maradéktalanul ellássa érdekvédelmi kötelezett­s­­égét. Fontos feladat továbbá, hogy a dolgozók élet- és munkakörülménye megfelelően alakul­jon, a szociális ellátottság javuljon. Úgy érezzük, a választás óta eltelt időszak munkájában az említett körülmények teljesíté­se megfelelő volt. Amiről most részletesebben kí­vánunk szólni, az a dolgozók pihenésével, üdülé­sével, a politikai, kulturális nevelő munkával és a szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseivel kapcsolatos. Dolgozóink pihenésének, üdültetésének ér­dekében törekedtünk új formák és keretek bizto­sítására. Feladatainknak tekintjük e munka foly­tatását, javítását. Üdültetésre 1975-ben az eddi­ginél nagyobb lehetőségünk lesz. Együttműködési szocialista szerződést kötöttünk, ami azt jelenti, hogy vállalatunk dolgozói igénybe vehetik majd testvérvállalatok üdülőit is. Ezenkívül arra tö­rekszünk, hogy a kapott SZOT üdülőjegyeket dolgozóink között érdem szerint osszuk szét. A szakszervezet politikai, kulturális nevelő munkája sokrétű. Politikai oktatás széles körben folyik, s ebben általában a szocialista brigádok tagjai vesznek részt. Versenyt indítottunk az ol­vasómozgalom továbbfejlesztése érdekében, s az ezzel kapcsolatos tapasztalat jó. Az olvasómoz­galom hatására növekedett dolgozóink érdeklő­dése a könyvek iránt. Feladat továbbra is, hogy minden szocialista brigádtag évente 12 könyvet olvasson. A kulturális nevelő munka lényeges része, hogy dolgozóink mind nagyobb számban vegyenek részt állami oktatásban. Széles körű agitációt fejtünk ki azért, hogy azok akik nem rendelkeznek az általános iskola nyolc osztályá­val, tanuljanak és sikeresen vizsgázzanak. Munkánkban az elkövetkezendő időszakban állandó jelleggel foglalkozni kívánunk az üzemi demokrácia kérdésével, annak kiszélesítésével, hatékonyabbá való tételével. Elsősorban az üze­mi demokrácia meglévő fórumait kívánjuk erő­síteni. Valamennyi szakszervezeti aktivistának, tisztségviselőnek arra kell törekedni, hogy az üzemi demokrácia gyakorlása élőbb, eredménye­sebb legyen. Végül meg kell említeni, hogy az elmúlt év utolsó hónapjában szervezeti életünk fontos ese­ménye zajlott le. Sor került a tagkönyvcserére, a szakszervezeti tagok nyilvántartásba vételére. A tagkönyvcsere, az ezzel kapcsolatos munka eredményes volt, ennek ellenére akadtak akik saját hibájukból tagsági viszonyukat nem ren­dezték. Számukra megvan a lehetőség, hogy a tagkönyvüket a legrövidebb időn belül juttassák el a szakszervezeti bizottsághoz, tagsági viszo­nyukat rendezzék. Kovács Antal szb-titkár Fiatalokra jellemző lendülettel Mozgalmas évet zártunk 1974 december vé­gével. Gyakorlatilag az elmúlt esztendő volt az, amikor az ifjúsági törvény végrehajtásában je­lentős lépést tettünk előre. A KISZ-munkában az ifjúsági törvény végrehajtásában fontos fórum az ifjúsági parlament. A vállalatnál a második ifjúsági parlament megtartására 1974. április 27- én került sor. Ez nem váltotta be a hozzá fűzött­ reményeket. Legfőbb oka talán az volt, hogy az első parlamenti üléstől nem sok idő telt, s fiatal­jaink nem készülhettek kellően, a rövid időszak nem tudott újabb problémákat felszínre hozni. Közrejátszott az eredménytelenségben az is, hogy a parlamenten részt vevő fiatalok nem képvisel­ték az egész vállalat ifjúságát. Üzemvezetősé­geink KISZ-esei csak kis számban jelentek meg. Harmadik okként lehet említeni egy bizonyos fokú érdektelenséget, olyan szemléletet „minek mondjam el a véleményemet, úgy sem lesz be­lőle semmi”. Az ifjúsági parlament számunkra azért hasz­nos, mert feltárja a hibákat, összegezi eredmé­nyeinket, megmutatja a tennivalókat. A két par­lamenti ülés összességében ilyen vonatkozásban eredményes volt. Ma már túljutottunk az első fejezetben említett hibákon, a jelenlegi időszakra az aktivitás jellemző. KISZ-fiataljaink egyre job­ban hallatják hangukat az üzemi demokrácia fó­rumain. Azt is tapasztalhatjuk, hogy vezetőink figyelembe veszik az ifjúság javaslatait, a mun­ka eredményesebbé tételéhez kellő támogatást adnak. A jövő — 1975 — feladatait tömören úgy ha­tározhatjuk meg, hogy az eddigieknél jobb elő­készítő és felvilágosító munkát kell végezni a fiatalok körében minden eseménnyel kapcsolat­ban. Szükségét látjuk annak is, hogy a parla­menteken túl kötetlenebb formában klubfoglal­kozásokon, vitakörök alkalmával, ifjúsági fóru­mokon vállalatunk vezetői többet találkozzanak a fiatalokkal. Szorosan a KISZ-munkához tarto­zik, hogy alapszervezeteink már most készítsék el akcióprogramjaikat a KISZ KB áprilisi hatá­rozatának szellemében, őszintén mondhatjuk, e feladat teljesítésében „gyermekcipőben” járunk. Érezni lehet, hogy alapszervezeteink nem ren­delkeznek azzal az önállósággal, hogy a csúcsve­zetőség irányelveit maradéktalanul teljesíteni tudják. Pedig nem szabad ezt az időt tanulóidő­nek tekinteni, ehelyett megfelelő felkészültség­gel, odaadó munkával fiataljaink járuljanak hoz­zá céljaink megvalósításához. Tudjuk és ismerjük az alapszervezeti prob­lémákat, azokat a gondokat, hogy nem megfelelő a taggyűléseken való részvétel, baj van a tagdíj­­fizetéssel, a konkrét és aktív munkavégzéssel. Ezekkel kapcsolatban arra kell felhívni a figyel­met, hogy a KISZ-tagság önkéntes, de aki KISZ- tagnak vallja magát, kötelezettségeket vállal. Az elkövetkezendő feladatoknál fiataljaink, KISZ- tagjaink mind ezt vegyék figyelembe. A KISZ ez évi programja zsúfolt. Közülük jelentősebbek a FIN rendezvényei, kapcsolódva a 30 éves évforduló megünnepléséhez, valamint a választások lebonyolítása. Tennivalóink gerin­cét azonban az akcióprogram kidolgozása, vég­rehajtása jelenti. Az új évben jó munkát akarunk végezni, de ehhez az szükséges, hogy alapszervezeteink már most az év elején kidolgozott tervekkel, javasla­tokkal rendelkezzenek. Elengedhetetlen alapszer­vezeteink munkájának jobb összehangolása, s ez elsősorban a csúcsvezetőség feladata. Bízunk ab­ban, hogy fiataljaink nagy része megérti és meg is valósítja a KISZ időszerű feladatait. Remél­jük ennek hatásaként növekedik majd a KISZ tömegbefolyása, szervezettsége. Mindemellett ar­ról sem szabad megfeledkezni, hogy vállalatunk­nak a jövőben minden eddiginél nagyobb gaz­dasági feladatokat kell végrehajtani. Ennek a munkavégzésnek mi is részesei akarunk lenni, igyekezzünk fiatalokra jellemző lendülettel a fel­adatokat végrehajtani. Cseppentő József KISZ-csúcstitkár Gyümölcsöző együttműködés testvérvállalatainkkal A Hajdú-Bihar és Szolnok megyei testvérvállalatainkkal kötött együttműködési szocia­lista szerződés eddigi teljesíté­sét értékelték az érintett válla­latok vezetői. A vállalatunknál megtartott tanácskozáson jelen volt Zilahi József, a megyei ta­nács építési, közlekedési és víz­ügyi osztályvezetője, valamint Óvári Zoltán szakszervezetünk megyei bizottságának titkára is. A tanácskozáson részt vett igazgatók ismertették az együtt­működés eseményeit, eddigi eredményeit. Elismeréssel szól­tak azokról a találkozókról, amelyeken a vállalati szakem­berek, szocialista brigádvezetők vettek részt, kicserélték tapasz­talataikat. Egyértelmű véle­mény alakult ki azzal kapcso­latban, hogy az együttműködést nem csak folytatni, de fokozni kell. Hasonlóan nyilatkozott Zi­lahi József is, egyben felhívta a tanácskozás résztvevőinek fi­gyelmét arra, hogy a XI. párt­kongresszus és hazánk felsza­badulásának 30. tiszteletére indított évfordulója munkaver­seny a vállalatok jó együttmű­ködésében hasznosítható lehe­tőségeket kínál. Javasolta, hogy szélesítsék a munkások bevoná­sát ebbe a kapcsolatba. Óvári Zoltán felszólalásában arról biztosította a vállalati igazgatókat, hogy a HVDSZ központi vezetősége és az illeté­kes megye bizottságok támogat­ják a vállalatok együttműködési törekvéseit. Szólt továbbá a csereüdültetés, az üdülőj­egy­esőre lehetőségéről, valamint ar­ról, hogy az együttműködő vál­lalatok biztosítsanak fórumot a munkaverseny-eredmények na­gyobb nyilvánosságának. A felszólalásokat vita követ­te, majd a további együttműkö­dés kérdéseiről tanácskoztak és határoztak. Határozat született azzal kapcsolatban, hogy a vál­lalatok együttműködnek egy, a kiskörei víztározó mellett létesí­tendő üdülő építésében. Augusz­tus hónapban a vállalatok közös újítási és műszaki fejlesztési ki­állítást rendeznek.

Next