Szabolcsi Vízmű, 1977 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1977-01-01 / 1. szám
A közkutak doktora A NYÍREGYHÁZI KÖZPONTI TELEPEN DOLGOZÓK LEGTÖBBSZÖR SEGÉDMOTORKERÉKPÁRJÁN, NAGYKABÁTBAN, SAPKÁBAN ÉS SZEMÜVEGBEN LÁTJÁK OSVÁTH JÓZSEFET NAPONTA TÖBBSZÖR IS KI BE MENNI A KAPUN. A VÁROS ÉS A VÁROS KÖRNYÉKÉNEK LAKOSSÁGA AZONBAN ÚGY ISMERI, MINT A KÖZKIFOLYÓK ÉS KÖZKUTAK ORVOSÁT, LELKIISMERETES KARBANTARTÓJÁT, JAVÍTÓJÁT. TÖBB SZÁZ KUTAT TART RENDSZERESEN ÜZEMBEN FOGYASZTÓINK MEGELÉGEDÉSÉRE. Akik ismerik valamennyien csak Jóska bácsinak hívják, még a városi tanács műszaki osztályán is, ahová mindennap bemegy tájékozódni a lakossági bejelentésekről. A hibákat fontosság szerint osztályozzák és a legsürgetőbb, legtöbb lakost érintő javításokat részesítik előnyben. Osváth Jóska bácsi 57 éves és 1963 óta dolgozik vállalatunknál. Mint lakatos kezdte, dolgozott mint szennyvíztelepi karbantartó, tevékenykedett Nyíregyházán az ivóvízrészlegnél a bekötéseknél, hálózatjavításoknál. Jó néhány éve — 1969-től — gazdája a nyíregyházi kutaknak és lelkiismeretességének hogy e téren nincs köszönhető, is Munkahelyi vezetőjének, panasz. Hernádi Bélának a dolgozók közül a Jóska bácsi foglalkoztatásával van talán a legkevesebb problémája, hiszen ő mindig tudja mit kell tennie, hová kell menni leghamarabb. Jóska bácsi segítője Bellus László, akivel jól tudnak együtt dolgozni, már értik egymás nyelvét, ismerik egymás természetét. A hiba megállapítása után a segítő a helyszínen végzi a megbeszélt teendőket, míg Jóska bácsi motorra kap és kiviszi a központból a szükséges anyagokat. A beszélgetésünk során nagyon meglepett az a tény, hogy nem panaszkodott anyaghiányra, sőt nagyon büszke volt arra, hogy neki a szükséges alkatrészek mindig rendelkezésre állnak, hiszen természetes az, hogy ha új kutat szerel fel, a használt, de még újra beépíthető alkatrészeket nem dobja a selejtbe. Ha nagyon röviden kellene jellemezni Jóska bácsit, úgy mondhatnánk, hogy munkahelyével, munkakörével, vezetőivel, munkatársaival elégedett, munkájának élő ember. Természetesen jobb munkakörülményeket is el tudna képzelni, mondjuk egy UAZ gépkocsit, amit mint régi hivatásos gépkocsivezető — én még a TEFU- nál ismertem meg — el is tudna vezetni és segítségével jóval intenzívebben dolgozhatna, talán még bekötésekre, vagy egyéb javításokra is jutna ideje. Természetesen a fizetése is lehetne több, mondja, de nem ez határozza meg nála a munkavégzés lelkiismeretességét, mennyiségét. Még 3 éve van a nyugdíjig, talán még most kellene gondoskodni az utánpótlásról, hogy olyan dolgozó kerüljön mellé előbb-utóbb, aki újabb 8—10 évig önálló gazdája lenne az üzemvezetőség közkútjainak, kifolyóinak. Sok munkatársunk példát vehet Jóska bácsiról, mennyire a saját gondjának érzi munkáját, mennyire megérti, hogy helyette más munkáját elvégezni nem fogja. Osváth Jóska bácsi munkájához — a megérdemelt nyugdíjig is — erőt és egészséget kívánunk, vállalatunk megbecsüli őt és a hozzá hasonló dolgozóit. Salzmann Tamás A számszaki adatok még nem állnak rendelkezésemre, így a személyes tapasztalatom és a leltározó bizottságok értékelő jelentései alapján értékelem az 1976. évi vagyonmegállapító leltározási munkálatokat. Az anyagilag felelős egységek megértették azt a figyelemfelhívást, hogy a jó leltár alapja az előkészítés. Selejtezésre a vártnál kisebb értékben adtak anyagot a raktárak. Ez egyrészt azt jelenti, hogy korábban vagy leselejteztették, vagy beszállították a központi raktárba, de jelenti azt is, hogy hanyagságból nem törődtek a selejtezéssel. A kótaji vízműtelepen negyedévről negyedévre megtartották a selejtezni való anyagot. Nagy István kútépítő brigádjában sem gondoskodtak a teljesen használhatatlan férfikerékpár leselejtezéséről. A felmérésre kerülő anyagokat rendbe, sorba kellett szedni, hogy könnyen számlálhatók legyenek. Az előkészítő munkához tartozott, hogy a cikkszám, az anyag megnevezése, mérete a leltározandó vagyontárgy mellett papírra, vagy ráírva kellett, hogy legyen. Az üzemvezetőségi és az építési üzem raktárában igen jól előkészítetten találták a leltározók az anyagokat. A vízműtelepeken, az építési munkahelyeken, a sorba, rendbe szedésen kívül, főleg a második feltételnek nem tettek eleget. A kútépítés tizenegy brigádjából négynél volt megfelelő, a hálózatépítésnél Szamosszegen, Marokpapiban Bujon történt gondos előkészítés. Mátészalkán a szennyvíztelepen és a vízműnél nem tudtak a leltározás pontos időpontjáról. Az I. sz. raktárban a gépjárműalkatrészek alapos előkészítéséhez, a víz-, villanyszerelési anyagok ilyen szintű rendezése nem történt meg. A nyíregyházi üzemvezetőség két vízműtelepe készült csak fel lelkiismeretesen a leltározásra: Nyírszőlős és a déli vízmű. A raktárakból kiadott anyagok bizonylataira nem vezetik fel a cikkszámot, az egyeztetések vagy nem voltak meg, vagy erre nem terjedtek ki. Miután ezek a bizonylatok nem kerülnek be a központi könyvelésre, erre a hiányosságra eddig nem derült fény. Ezt a hibát az érintett raktárosok sürgősen ki kell, hogy javítsák! Három üzemvezetőségen, Fehérgyarmaton, Tiszavasváriban és Nyírbátorban ezen a területen nincs tennivaló! Az ügyviteli szabályzatnak megfelelően végzik a bizonylatolást. A vállalati szintű tervfeladatok végrehajtásához kapcsolódott az a tennivaló, hogy a készletek csökkentésében mindenkinek részt kellett vállalni. Még mindig magas az építési üzemanyagkészlete, a mátészalkai üzemvezetőségen és például a csengeri vízműtelepen nem hajtották végre az erre vonatkozó rendelkezést. A húsz leltározó bizottság lelkiismeretes munkát végzett. A korábban megállapított brigádokban kevés számban fordult elő, — akkor is csak betegség miatt, — létszámcsere. A meghatározott ütemterv szerint haladva, határidőben elvégezték a reájuk háruló feladatokat. Munkájukhoz sok helyen kaptak segítséget az üzemvezetőktől, a kijelölt körzeti ellenőröktől. A felvett mennyiségek szúrópróbaszerű is csak a pontos ellenőrzése leltározási munkálatokat segítette elő. A fürdőüzemvezetőség Malom utcai tisztasági fürdőjében leltárellenőrzéskor került elő a takarítókamrából a takarítószerek nagy része. A számszaki értékelés folyik, az adatoktól függetlenül három területet (raktárat) emelek ki, ahol dicséretre méltó munkát végeztek: Fehérgyarmat, Nyírbátor és Tiszavasvári üzemvezetőségek. Szolnoki Lászlóné A leltározómunka tapasztalataiból NÉHÁNY SZÓ A szakszervezeti jogsegélyszolgálatról A Minisztertanács 2003/1976. (I. 8.) számú határozatával elrendelte, hogy a korábban kijelölt vállalatokon és más szerveken túlmenően az ipar, az építőipar, a közlekedés, valamint mezőgazdaság területén a kiemelt, továbbá az „A” és „B” kategóriába sorolt állami vállalatoknál, valamint a legalább 600 főt foglalkoztató ipari szövetkezeteknél fokozatosan 1976 december 31-ig meg kell szervezni a jogsegélyszolgálatot. A szakszervezeti jogsegélyszolgálat megszervezése és működése tárgyában a SZOT 1/1976 (III. 27.) sz. alatt irányelveket adott ki az eddigi tapasztalatok alapján. A jogsegélyszolgálat szervezetileg új intézmény, amelyet kellő tartalommal a szakszervezeteknek és a dolgozói kollektívának kell kitölteni. A szakszervezetnek e szervezetileg új intézménye azonban a munkásmozgalom történetéből ismert szakszervezeti tevékenységet foglal magában. A jogsegélyszolgálat célja dolgozók érdekeinek jogi védelme, a jogi tájékoztatás, tanácsadás, a szükséges mértékű segítségnyújtás, és jogi képviselet ellátása, annak érdekében, hogy a vállalat dolgozói mind a munkahelyen belüli vitákban, mind a különböző állami szervek előtti ügyekben, eljárásokban és pereikben szakszervezeti jogsegélyben részesüljenek. A jogsegélyszolgálatot a vállalat dolgozói vehetik igénybe, függetlenül attól, hogy tagjai-e a szakszervezetnek vagy sem, de igénybe vehetik még a vállalati nyugdíjasok, a szakmunkás-tanulók, valamint a dolgozó elhalálozása esetén annak hozzátartozói is. A jogsegélyszolgálathoz forduló valamennyi dolgozó ügyében, így pl. munkaügyi, munkavédelmi, társadalombiztosítási, államigazgatási, családjogi, polgári jogi ügyekben a felvilágosítás és tanácsadás kötelező. A tanácsadáson túlmenően, a jogsegélyszolgálat egyéb közreműködésére, főleg a munkaügyi, a társadalombiztosítási, a családjogi ügyekben és egyes tanácsi eljárásokban indokolt. Jogi képviseletet a jogsegélyszolgálat csak akkor láthat el, ha az adott ügy támogatása nem ellentétes a szocialista erkölcs követelményeivel és ha a dolgozónak szüksége van a jogsegélyre. Ha munkaviszonyt érintő és társadalombiztosítási ügyekben feltehetően törvénysértés történt, vagy a dolgozót súlyos méltánytalanság érte, illetőleg ha a szocialista erkölcsöt sértő intézkedést sérelmez a dolgozó, vagy a szakszervezet vállalati szerve az adott ügyben kifogást emel, úgy a jogsegélyszolgálat a tanácsadáson túlmenően eljár és ellátja a dolgozó, illetőleg a szakszervezeti szerv vétójogának érvényesítése esetén ez utóbbi jogi képviseletét. Családjogi ügyekben a jogsegélyszolgálat a felvilágosításon és tanácsadáson túl akkor láthat el képviseletet, ha az ügy támogatása a szocialista erkölcs követelményének megfelel. Ilyen ügyek lehetnek: — gyermektartásdíj megállapítása, — gyermek elhelyezése, — szülőtartásra irányuló követelés, — házastársi tartásra irányuló követelés. Csak kivételesen láthat el képviseletet a jogsegélyszolgálat apaság megállapítása, védelmének megdöntése, illetőleg örökbefogadás, illetőleg annak megszüntetése, és házassági bontóperes ügyekben. A polgári ügyek körében képviseletet elsősorban a személyiségi jogok polgári jogi védelme érdekében, rendkívüli indokolt és kivételes esetekben láthat el a jogsegélyszolgálat. Büntető és szabálysértési ügyekben a felvilágosítás adása mellett a sértett képviselete ellátható. Szándékos bűncselekmény miatt indult ügyben az általános felvilágosításon túl egyéb közreműködés nem végezhető. A gondatlanul elkövetett bűncselekmény miatt indult ügyekben, valamint szabálysértési ügyekben kivételesen képviseletet is elláthat a jogsegélyszolgálat. Az államigazgatási eljárások során, különösen lakásügy, építési engedélyezési ügy, gyámhatósági ügy képezheti jogsegélyszolgálat tárgyát. Szerződéskötésnél csak akkor működhet közre a jogsegélyszolgálat, ha a dolgozó személyi körülményei és a szerződés tárgya azt indokolja, (pl. tartási szerződés, lakás bérbeadási, vagy használati szerződés: vállalat által tervezett, vagy támogatott lakásépítés, illetőleg -értékesítés a vállalat dolgozójával, vagy szocialista szervezettel kötendő szerződés esetében). Az irányelvek által körülhatárolt ügyekben a vállalati szakszervezeti tanács részletesebben meghatározhatja a jogsegélyszolgálat milyen ügyekben járjon el. A jogsegélyszolgálat a szakszervezet mozgalmi munkájának szerves része. A jogsegélyszolgálat bizottságban részt vevők a vállalati szakszervezeti tanácstól kapják megbízásukat, a feladatukat társadalmi munkában látják el. A jogsegélyszolgálat a dolgozók számára ingyenes, ez azonban nem érinti az eljárás során felmerülő költségek viselését, és azt, hogy az ellenérdekű fél köteles pervesztesége esetére a perköltséget fizetni. Dr. Vay Miklós