Szabolcsi Vízmű, 1977 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-01 / 1. szám

A közkutak doktora A NYÍREGYHÁZI KÖZPONTI TELEPEN DOLGOZÓK LEG­TÖBBSZÖR SEGÉDMOTORKERÉKPÁRJÁN, NAGYKABÁTBAN, SAPKÁBAN ÉS SZEMÜVEGBEN LÁTJÁK OSVÁTH JÓZSEFET NAPONTA TÖBBSZÖR IS KI BE MENNI A KAPUN. A VÁROS ÉS A VÁROS KÖRNYÉKÉNEK LAKOSSÁGA AZONBAN ÚGY ISME­RI, MINT A KÖZKIFOLYÓK ÉS KÖZKUTAK ORVOSÁT, LELKI­­ISMERETES KARBANTARTÓJÁT, JAVÍTÓJÁT. TÖBB SZÁZ KU­TAT TART RENDSZERESEN ÜZEMBEN FOGYASZTÓINK MEG­ELÉGEDÉSÉRE. Akik ismerik valamennyien csak Jóska bácsinak hívják, még a városi tanács műszaki osztályán is, ahová mindennap bemegy tájékozódni a lakossági bejelentésekről. A hibákat fon­tosság szerint osztályozzák és a legsürgetőbb, legtöbb lakost érintő javításokat részesítik előnyben. Osváth Jóska bácsi 57 éves és 1963 óta dolgozik vállalatunknál. Mint lakatos kezdte, dolgozott mint szennyvíztelepi karbantar­tó, tevékenykedett Nyíregyházán az ivóvízrészlegnél a bekötések­nél, hálózatjavításoknál. Jó né­hány éve — 1969-től — gazdája a nyíregyházi kutaknak és lelki­ismeretességének hogy e téren nincs köszönhető, is Munkahelyi vezetőjének, panasz. Her­nádi Bélának a dolgozók közül a Jóska bácsi foglalkoztatásával van talán a legkevesebb problé­mája, hiszen ő mindig tudja mit kell tennie, hová kell menni leghamarabb. Jóska bácsi segítő­je Bellus László, akivel jól tud­nak együtt dolgozni, már értik egymás nyelvét, ismerik egymás természetét. A hiba megállapítá­sa után a segítő a helyszínen végzi a megbeszélt teendőket, míg Jóska bácsi motorra kap és kiviszi a központból a szükséges anyagokat. A beszélgetésünk so­rán nagyon meglepett az a tény, hogy nem panaszkodott anyag­hiányra, sőt nagyon büszke volt arra, hogy neki a szükséges al­katrészek mindig rendelkezésre állnak, hiszen természetes az, hogy ha új kutat szerel fel, a használt, de még újra beépíthe­tő alkatrészeket nem dobja a selejtbe. Ha nagyon röviden­­ kellene jellemezni Jóska bácsit, úgy mondhatnánk, hogy munkahe­lyével, munkakörével, vezetői­vel, munkatársaival elégedett, munkájának élő ember. Termé­szetesen jobb munkakörülmé­nyeket is el tudna képzelni, mondjuk egy UAZ gépkocsit, amit mint régi hivatásos gép­kocsivezető — én még a TEFU- nál ismertem meg — el is tud­na vezetni és segítségével jóval intenzívebben dolgozhatna, ta­lán még bekötésekre, vagy egyéb javításokra is jutna ideje. Ter­mészetesen a fizetése is lehetne több, mondja, de nem ez hatá­rozza meg nála a munkavégzés lelkiismeretességét, mennyisé­gét. Még 3 éve van a nyugdíjig, talán még most kellene gondos­kodni az utánpótlásról, hogy olyan dolgozó kerüljön mellé előbb-utóbb, aki újabb 8—10 évig önálló gazdája lenne az üzemvezetőség közkútjainak, ki­folyóinak. Sok munkatársunk példát vehet Jóska bácsiról, mennyire a saját gondjának érzi munkáját, mennyire megérti, hogy helyette más munkáját el­végezni nem fogja. Osváth Jóska bácsi munkájá­hoz — a megérdemelt nyugdíjig is — erőt és egészséget kívá­nunk, vállalatunk megbecsüli őt és a hozzá hasonló dolgozóit. Salzmann Tamás A számszaki adatok még nem állnak rendelke­zésemre, így a szemé­lyes tapasztalatom és a lel­tározó bizottságok értékelő jelentései alapján értékelem az 1976. évi vagyonmegálla­pító leltározási munkálato­kat. Az anyagilag felelős egysé­gek megértették azt a figye­lemfelhívást, hogy a jó lel­tár alapja az előkészítés. Selejtezésre a vártnál ki­sebb értékben adtak anyagot a raktárak. Ez egyrészt azt jelenti, hogy korábban vagy leselejtezt­ették, vagy beszál­lították a központi raktárba, de jelenti azt is, hogy ha­nyagságból nem törődtek a selejtezéssel. A kótaji víz­műtelepen negyedévről ne­gyedévre megtartották a se­lejtezni való anyagot. Nagy István kútépítő brigádjában sem gondoskodtak a teljesen használhatatlan férfikerék­pár leselejtezéséről. A felmérésre kerülő anyagokat rendbe, sorba kellett szedni, hogy könnyen számlálhatók legyenek. Az előkészítő munkához tarto­zott, hogy a cikkszám, az anyag megnevezése, mérete a leltározandó vagyontárgy mellett papírra, vagy ráírva kellett, hogy legyen. Az üzemvezetőségi és az építési üzem raktárában igen jól előkészítetten találták a lel­tározók az anyagokat. A víz­műtelepeken, az építési mun­kahelyeken, a sorba, rendbe szedésen kívül, főleg a má­sodik feltételnek nem tettek eleget. A kútépítés tizenegy brigádjából négynél volt megfelelő, a hálózatépítésnél Szamosszegen, Marokpapiban Bujon történt gondos előké­szítés. Mátészalkán a szenny­víztelepen és a vízműnél nem tudtak a leltározás pon­tos időpontjáról. Az I. sz. raktárban a gép­járműalkatrészek alapos elő­készítéséhez, a víz-, villany­­szerelési anyagok ilyen szin­tű rendezése nem történt meg. A nyíregyházi üzemve­zetőség két vízműtelepe ké­szült csak fel lelkiismerete­sen a leltározásra: Nyírsző­lős és a déli vízmű. A raktá­rakból kiadott anyagok bi­zonylataira nem vezetik fel a cikkszámot, az egyeztetések vagy nem voltak meg, vagy erre nem terjedtek ki. Miu­tán ezek a bizonylatok nem kerülnek be a központi könyvelésre, erre a hiányos­ságra eddig nem derült fény. Ezt a hibát az érintett rak­tárosok sürgősen ki kell, hogy javítsák! Három üzemvezetőségen, Fehérgyarmaton, Tiszavas­­váriban és Nyírbátorban ezen a területen nincs tennivaló! Az ügyviteli szabályzatnak megfelelően végzik a bizony­latolást. A vállalati szintű terv­feladatok végrehajtásához kapcsolódott az a tennivaló, hogy a készletek csökkenté­sében mindenkinek részt kel­lett vállalni. Még mindig magas az építési üzem­anyagkészlete, a mátészalkai üzemvezetőségen és például a csengeri vízműtelepen nem hajtották végre az erre vo­natkozó rendelkezést. A húsz leltározó bizottság lelkiismeretes munkát vég­zett. A korábban megállapí­tott brigádokban kevés szám­ban fordult elő, — akkor is csak betegség miatt, — lét­számcsere. A meghatározott ütemterv szerint haladva, ha­táridőben elvégezték a reá­juk háruló feladatokat. Mun­kájukhoz sok helyen kaptak segítséget az üzemvezetők­től, a kijelölt körzeti ellenő­röktől. A felvett mennyiségek szúrópróbaszerű is csak a pontos ellenőrzése leltározási munkálatokat segítette elő. A fürdőüzemvezetőség Malom utcai tisztasági fürdőjében leltárellenőrzéskor került elő a takarítókamrából a takarí­tószerek nagy része. A számszaki értékelés fo­lyik, az adatoktól függetlenül három területet (raktárat) emelek ki, ahol dicséretre méltó munkát végeztek: Fe­hérgyarmat, Nyírbátor és Ti­­szavasvári üzemvezetőségek. Szolnoki Lászlóné A leltározómunka tapasztalataiból NÉHÁNY SZÓ A szakszervezeti jogsegélyszolgálatról A Minisztertanács 2003/1976. (I. 8.) számú határozatával el­rendelte, hogy a korábban kije­lölt vállalatokon és más szerve­ken túlmenően az ipar, az építő­ipar, a közlekedés, valamint mezőgazdaság területén a kie­­­melt, továbbá az „A” és „B” ka­tegóriába sorolt állami vállala­toknál, valamint a legalább 600 főt foglalkoztató ipari szövetke­zeteknél fokozatosan 1976 de­cember 31-ig meg kell szervezni a jogsegélyszolgálatot. A szak­­szervezeti jogsegélyszolgálat megszervezése és működése tár­gyában a SZOT 1/1976 (III. 27.) sz. alatt irányelveket adott ki az eddigi tapasztalatok alapján. A jogsegélyszolgálat szerveze­tileg új intézmény, amelyet kel­lő tartalommal a szakszerveze­teknek és a dolgozói kollektívá­nak kell kitölteni. A szakszerve­zetnek e szervezetileg új intéz­ménye azonban a munkásmoz­galom történetéből ismert szak­­szervezeti tevékenységet foglal magában. A jogsegélyszolgálat célja dolgozók érdekeinek jogi védel­­­me, a jogi tájékoztatás, tanács­adás, a szükséges mértékű se­gítségnyújtás, és jogi képviselet ellátása, annak érdekében, hogy a vállalat dolgozói mind a mun­kahelyen belüli vitákban, mind a különböző állami szervek előtti ügyekben, eljárásokban és pe­reikben szakszervezeti jogse­gélyben részesüljenek. A jogsegélyszolgálatot a válla­lat dolgozói vehetik igénybe, függetlenül attól, hogy tagjai-e a szakszervezetnek vagy sem, de igénybe vehetik még a vállalati nyugdíjasok, a szakmunkás-ta­nulók, valamint a dolgozó elha­lálozása esetén annak hozzátar­tozói is. A jogsegélyszolgálathoz for­duló valamennyi dolgozó ügyé­ben, így pl. munkaügyi, munka­­védelmi, társadalombiztosítási, államigazgatási, családjogi, pol­gári jogi ügyekben a felvilágosí­tás és tanácsadás kötelező. A tanácsadáson túlmenően, a jogsegélyszolgálat egyéb közre­működésére, főleg a munkaügyi, a társadalombiztosítási, a csa­ládjogi ügyekben és egyes taná­csi eljárásokban indokolt. Jogi képviseletet a jogsegélyszolgálat csak akkor láthat el, ha az adott ügy támogatása nem ellentétes a szocialista erkölcs követelmé­nyeivel és ha a dolgozónak szük­sége van a jogsegélyre. Ha munkaviszonyt érintő és társadalombiztosítási ügyekben feltehetően törvénysértés történt, vagy a dolgozót súlyos méltány­talanság érte, illetőleg ha a szo­cialista erkölcsöt sértő intézke­dést sérelmez a dolgozó, vagy a szakszervezet vállalati szerve az adott ügyben kifogást emel, úgy a jogsegélyszolgálat a tanácsadá­son túlmenően eljár és ellátja a dolgozó, illetőleg a szakszer­vezeti szerv vétójogának érvé­nyesítése esetén ez utóbbi jogi képviseletét. Családjogi ügyekben a jogse­gélyszolgálat a felvilágosításon és tanácsadáson túl akkor láthat el képviseletet, ha az ügy támo­gatása a szocialista erkölcs köve­telményének megfelel. Ilyen ügyek lehetnek: — gyermektartásdíj megálla­pítása, — gyermek elhelyezése, — szülőtartásra irányuló kö­vetelés, — házastársi tartásra irányuló követelés. Csak kivételesen láthat el kép­viseletet a jogsegélyszolgálat apaság megállapítása, védelmének megdöntése, illetőleg örök­­befogadás, illetőleg annak meg­szüntetése, és házassági bontó­­peres ügyekben. A polgári ügyek körében kép­viseletet elsősorban a személyi­ségi jogok polgári jogi védelme érdekében, rendkívüli indokolt és kivételes esetekben láthat el a jogsegélyszolgálat. Büntető és szabálysértési ügyekben a felvilágosítás adása mellett a sértett képviselete el­látható. Szándékos bűncselekmény miatt indult ügyben az általános felvilágosításon túl egyéb közre­működés nem végezhető. A gondatlanul elkövetett bűncse­lekmény miatt indult ügyekben, valamint szabálysértési ügyek­­ben kivételesen képviseletet is elláthat a jogsegélyszolgálat. Az államigazgatási eljárások során, különösen lakásügy, épí­tési engedélyezési ügy, gyámha­­­tósági ügy képezheti jogsegély­­szolgálat tárgyát. Szerződéskötésnél csak akkor működhet közre a jogsegély­­szolgálat, ha a dolgozó személyi körülményei és a szerződés tár­gya azt indokolja, (pl. tartási szerződés, lakás bérbeadási, vagy használati szerződés: vállalat ál­tal tervezett, vagy támogatott la­kásépítés, illetőleg -értékesítés a vállalat dolgozójával, vagy szo­cialista szervezettel kötendő szerződés esetében). Az irányelvek által körülhatá­rolt ügyekben a vállalati szak­­szervezeti tanács részletesebben meghatározhatja a jogsegély­­szolgálat milyen ügyekben jár­jon el. A jogsegélyszolgálat a szak­­szervezet mozgalmi munkájá­nak szerves része. A jogsegély­­szolgálat bizottságban részt ve­vők a vállalati szakszervezeti tanácstól kapják megbízásukat, a feladatukat társadalmi munká­ban látják el. A jogsegélyszolgálat a dolgo­zók számára ingyenes, ez azon­ban nem érinti az eljárás során felmerülő költségek viselését, és azt, hogy az ellenérdekű fél kö­teles pervesztesége esetére a perköltséget fizetni. Dr. Vay Miklós

Next