Szabolcsi Vízmű, 1981 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-01 / 1. szám
Díjkiosztó ünnepség Kiállításon mutatták be az „Alkotó ifjúság” pályázatra érkezett munkákat. Ennek keretében osztotta ki a pályázat díjait Szolnoki Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes, Orosz Béla párttitkár köszöntője után. Díjat nyert Halász Mihály — egy első és több második, harmadik —, valamint Mikó Miklós és Pócsik Tibor. Képünkön Pócsik Tibor átveszi a díjat. Express-utak A fiatalok szeretnek utazni, országot-világot látni. Minden belföldi, vagy külföldi útról, a látnivalókról összegyűjtött élményekkel gazdagodva térnek haza. Elhatározzák, hogy jövőre ismét más tájakra kirándulnak olcsó árakon. Ezt az utazási formát csak az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda tudja biztosítani. 1981-ben ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját ez az intézmény. Felvetődik az olvasóban a kérdés: miben különbözik az Express a többi utazási irodától? Abban, hogy nemcsak utaztat, hanem nevelni is próbál. Az ifjúság igényének megfelelően tanulmányi kirándulásokat, baráti találkozókat szervez. Az ifjúsági sportturizmus fejlesztésére különböző akciókat hirdetett meg, mint az Aranyjelvényesek az olimpiára, Aranyjelvényesek ötpróbája,’• Hazai tájakon túraprogram és vetélkedősorozat. A hétvégi szabad idő, a vakáció vagy szabadság hasznos, tartalmas eltöltéséhez, bel-, külföldi kirándulások szervezéséhez ötletet, segítséget nyújtanak a tanulóknak, KISZ- szervezeteknek, vállalatok kollektíváinak éppen úgy, mint az egyéni utazóknak. Ebben az évben kétszáznál is több külföldi utat szervez az Express. A résztvevő utasok felső korhatára 35 év. Ennél idősebbek jelentkezését feltételesen fogadják el. A szocialista országokba irányuló utazások költségeire az OTP szolgáltatási kölcsönt nyújt a fiataloknak. A kölcsön ezer forinton felüli külföldi útra vonatkozik. A megyei kirendeltség ötven külföldi utat kínál az utazást kedvelőknek. Ebből szeretnénk tíz programajánlatot ismertetni. Szovjetunióba barátságvonatot indítanak június 5-én. Kijevbe és környékére 360 KISZ-tag utazhat jutalomként 12 napra. Ára: 5360 forint. Pozíciószáma: SK—4. Július 25-én negyvenöten autóbusszal Ungvárra dulhatnak, egynapos út, kiránára: 650 forint. Pozíciószáma: SP— 337. ötnapos moszkvai tartózkodást ajánlok 40 fiatalnak augusztus 9-től. Utazás repülővel, ára: 3190 forint. A programban városnézés, a Kreml, a székesegyházak, a Leninmauzóleum, múzeumok megtekintése szerepel. Pozíciószáma: LX—18. fiataloknak Az NDK tájait, városait is megismerhetik a turisták. Harminc fiatal vonattal Berlinbe és Drezdába utazhat július 30.—augusztus 5. között. Ára: 2870 forint. Pozíciószáma: NK—305. Szezonon kívüli út szeptember 29-től öt nap Berlinben. Utazás repülővel. A csoport létszáma: 35 fő. Irányára: 2390 forint. Pozíciószáma: NM—482. Csehszlovákiába utazóknak a tavaszi—őszi hegyi túrákat ajánlom. A Magas-Tátrába szervezett 4 napos kiránduláson negyvenöten vehetnek részt autóbusszal. Áprilistól— október végéig a túrák 1490— 1590 forintba kerülnek. Pozíciószáma: CH—19,25 és CHV— 14, 26,33. Akik kíváncsiak az ország fővárosára és híres fürdőhelyére, azok jelentkezhetnek a Prága—Karlovy Vary útra. Utazás vonattal. Időpontja: május 21—29. Létszám 35 fő. Ára: 2560 forint. Pozíciószáma: CF—4. A lengyel programok közül kettőt ismertetek. Negyvenöten április 26—29. között autóbusszal Zakopanéba és környékére ■ kirándulhatnak. Ára: 1390 forint. Pozíciószáma: LZ—20. Krakkóba szintén 45 fiatal utazhat autóbusszal március 1-én. A négynapos út 1400 forintba fog kerülni. Pozíciószáma: LKJ—2. Bulgáriában, a napos tengerparti Rimorszkóban negyvenöten nyaralhatnak június 22- től 29-ig. Utazás repülővel, ára: 4310 forint. Pozíciószáma: BIV—3. A felsorolt külföldi utaknál az elhelyezés ifjúsági szálláshelyeken és szállodákban lesz biztosítva. E rövid programajánlattal szerettem volna felhívni a fiatalok és „idősebbek”, KISZ- szervezetek vezetőinek figyelmét, hogy milyen változatos és kedvezményes utakat szervez az Express. Ha valakinek — az újságolvasók közül — megtetszett valamelyik túraútvonal, vagy más tájakra, országokba kíván utazni, keresse fel a megyei kirendeltség irodáját (Nyíregyháza, Arany János u. 2. Telefon: 11-650), ahol bővebb információkat, tájékoztatásokat kaphatnak. Jó utat az Express-szel utazóknak ! Jármy László tal A Központi Statisztikai Hivaelnöke 2/1980. (VII. 31.) KSH számú rendelkezésében szabályozta az üzemi balesetek és statisztikai nyilvántartások rendjét. A rendelettel kapcsolatban szükségesnek tartjuk annak ismertetését, megértetését a dolgozókkal. A rendelet értelmében az üzemi balesetek statisztikai fogalma: — Baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a dolgozó akaratától függetlenül hirtelen, vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. Statisztikai célból üzemi balesetként kell bejelenteni azt a balesetet, amely a dolgozót a foglalkozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására, szállásra menet közben, továbbá a szervezett társadalmi munka végzése, vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során ér. Statisztikai célból be kell jelenteni és nyilvántartani balesetet akkor is, ha az a dolgozó munkaköri kötelezettségének megszegésével kapcsolatban (például: engedély, vagy bejelentés nélkül végzett munka, engedély nélküli fuvar, munkafegyelem megsértése) következett be. — Az üzemi baleseteket a sérült közvetlen munkatársai kötelesek azonnal bejelenteni a közvetlen munkahelyi vezetőnek és a munkavédelmi vezetőnek. — Azt a balesetet, amely előreláthatólag munkakiesést okoz, azonnal nyilvántartásba kell venni. Az üzemi balesetek esetén minden sérültről legkésőbb 72 órán belül külön-külön üzemi baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni, amit egy példányban sérültnek (halálos baleset esetén a közvetlen hozzátartozójának) át kell adni. Azonnali bejelentési kötelezettség: 1) A gazdálkodó szervezet vezetője köteles statisztikai nyilvántartásba vétel céljából azonnal bejelenteni, ha az üzemi baleset a) a sérült halálát, b) kettőnél több személy egyszerre (egy időben) történő sérülését vagy más egészségkárosodást, c) az orvosi vélemény alapján életveszélyes sérülést vagy egészségkárosodást, d) súlyos csonkulásos (hüvelykujj vagy kéz, illetőleg a láb két vagy több ujja, nagyobb részének elvesztése, továbbá az ennél súlyosabb esetek), e) az érzékszerv (látó-, halló-, beszélőképesség stb.) elvesztését, f) feltűnő eltorzulást, vagy bénulást, illetőleg elmezavart okozott, 2. Az 1. bekezdésben felsorolt üzemi balesetet távbeszélőn, táviratilag vagy telexen kell bejelenteni. Az állami gazdálkodó szervezet, valamint a SZÖVOSZ érdekképviseleti körébe tartozó gazdálkodó szervezet esetében szakszervezetek megyei tanácsáanak és az illetékes ágazati, iparági szakszervezetnek, továbbá a közvetlen felügyeleti szervnek (tröszt, központ, iroda, szolgálat stb.). A területileg illetékes rendőrkapitányságnak, illetőleg — szövetkezet kivételével — az illetékes felügyeleti szervnek (minisztérium, országos hatáskörű szerv, tanács szakigazgatási szerve). A távbeszélőn, táviratilag vagy telexen történt bejelentést 24 órán belül írásban meg kell ismételni. Ha az 1. bekezdésben felsorolt üzemi baleset olyan üzemben, műszaki berendezésnél, vagy tevékenységi körben következett be, amely valamely műszaki felügyeletet gyakorló szerv ellenőrzése alá tartozik (Országos Bányaműszaki Felügyelőség, Országos Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet stb). a balesetet a felügyelet területileg illetékes szervének is haladéktalanul be kell jelenteni. 3. Ha az 1. pontban megjelölt következmény később, de legfeljebb a balesetet követő három hónapon belül következik be, a 2. pontban előírt bejelentést akkor is meg kell tenni. Az üzemi balesetek fogalmának részletes meghatározása: Az a baleset minősül foglalkozás körében végzett munka közben bekövetkezett üzemi balesetnek, amely a dolgozót munkahelyén, a munkáltató telephelyén, munkaterületén (a továbbiakban: munkahelyén), vagy a munkahelyén kívül a munkáltató érdekében végzett tevékenység során érte, mindkét esetben függetlenül attól, hogy a baleset munkaidő alatt vagy azon kívül következett be. Üzemi balesetnek minősül a dolgozónak a foglalkozása körében végzett munkájával összefüggésben (tisztálkodás, étkezés, üzemorvosi és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatások igénybevétele során stb.)bekövetkezett balesete is. Ennek megfelelően a gazdálkodó szervezet által — telephelyén kívül — szervezett étkeztetés igénybevétele során bekövetkezett baleset is üzeminek minősül. A munkásszálláson bekövetkezett baleset akkor minősül üzemi balesetnek, ha az a gazdálkodó szervezetnek felróható munkavédelmi hiányosság következménye. Nem üzemi baleset az a baleset, amely a dolgozót a munkahelyén sport- és kulturális rendezvény közben nem munkájával összefüggésben érte. Nem üzemi baleset az öncsonkítás, öngyilkosság sem. Munkából menet az úti baleset csak akkor minősül üzemi balesetnek, ha a sérült közvetlenül a munkáltató után nagyobb kitérés nélkül megy haza lakására (szállására). Az útnak a napi élelmiszerszükséglet, gyógyszer beszerzése, vagy szolgáltatás igénybevétele, továbbá a gyermek bölcsődéből, óvodából, iskolából való hazavitele céljából történő megszakítása nem tekinthető nagyobb kitérésnek. A munkába menet történt baleset ezzel szemben attól függetlenül, üzemi balesetnek minősül, hogy a sérült lakásáról (szállásáról) ment-e munkába, vagy máshonnan. A kiküldetés, külszolgálat tartama alatt bekövetkezett baleset akkor minősül üzemi balesetnek, ha bekövetkezése a munkaviszonyból, illetőleg más jogviszonyból folyó kötelezettség teljesítése között az okozati összefüggés fennáll. A kiküldetés során elszenvedett úti baleset üzemi balesetnek minősül. A heveny mérgezés, fulladás, fagyás, napszúrás (hőguta) rándulás (megerőltetés) miatt bekövetkezett egészségkárosodást akkor kell üzemi balesetként számba venni, ha a rendelkezés 2. §-a szerint is üzemi balesetnek minősül. Statisztikai bejelentés és nyilvántartás szempontjából halálosnak kell tekinteni azt az üzemi balesetet is, amelynél a halál később, de legfeljebb az üzemi baleset időpontjától számított három hónapon belül a balesettel okozati összefüggésben következett be. Ezekben az esetekben a halálos üzemi balesetet abban az évben kell nyilvántartani, amikor a haláleset bekövetkezett. Statisztikai bejelentés és nyilvántartás szempontjából csonkulásos balesetnek kell tekinteni az azonnali jelentésre kötelezett csonkulásos üzemi baleseteken kívül az egyéb csonkulással járó üzemi baleseteket is. Három napon túli keresőképtelenséget (tanulónál hányzást) okozónak minősül a bejelentésre kötelezett az az üzemi baleset is, amely által okozott, illetőleg öt keresőképtelen nap közül egy pihenőnap (szabad szombat, vasárnap), illetőleg munkaszüneti nap. Ha a sérült a pihenőnap, vagy munkaszüneti napot követő első napon munkába áll, a pihenő vagy munkaszüneti nap nem minősül keresőképtelen napnak. Ha a baleset napján a dolgozó üzemi baleset miatt négy óránál rövidebb ideig dolgozott és ennek következtében táppénzben részesül (17/1975. (VI. 14.) M. T. számú rendelet 17. § 2. bekezdés) akkor a baleset napja is keresőképtelen napnak számít. Kajor Menyhért Falusné Szikra Katalin írja a Munkabér, ösztönzés, elosztás című könyvében: a munkafegyelem javításának, a termelékenység növelésének mindenekelőtt szervezési feltételei vannak. ■ hozzáteszi, hogy ezeknek megteremtése nem a beosztottak, hanem a vezetők és a hozzájuk közelálló, kulcsfontosságú munkakört betöltők feladata. Hogy állunk ezzel? Egész ösztönzési rendszerünk egyik legnagyobb hibája, hogy túlságosan a munkapad mellett dolgozó munkásra irányul, nem pedig azokra, akik nálunk sokkal nagyobb mértékben befolyásolják a termelékenységet. Gyártmány- és gyártásfejlesztők, beruházók, technológusok, szervezők, munkaügyi szakemberek, karbantartók, anyagellátással foglalkozók — „ezen apparátus tevékenységének irányítása, ellenőrzése és ezek alapján történő ösztönzése nagyon elmaradott”. A vezetők érdekeltségét, ösztönzését is több oldalról elemzi a szerző. Hazánkban a vállalati felső vezetők keresete a munkások átlagos keresetének mintegy háromszorosa, és a különbség csökkenő. Nem is az arányokkal van a baj, hanem azzal, hogy nálunk a fizetésemelés legfőbb módja a vezetői munkakörbe helye- Olvasásra ajánljuk! zés: egyeseket magasabb beosztásba helyezni kényelmesebb, mint az azonos munkakörben dolgozók bérét differenciálni, viszont óhatatlanul Ez a vezetői munkakörök elburjánzásával, a vezetési szintek számának növekedésével, a vállalati, hivatali szervezet „túlbonyolódásával” jár. Csak elvétve fordul elő, hogy kiemelkedő teljesítményű szakemberek bére magasabb, mint a főnöküké, holott ezt rendelkezések lehetővé teszik. S az sem gyakori, hogy a munkakörét nem kielégítően ellátó vezető másutt ne kapjon hasonló színtű pozíciót, sőt afféle köra forgás figyelhető meg vezető állásokban. Mindez szemléleti és módszerbeli tásokat kíván, változtasürget, mert a „legjobb ösztönzés is csak a meglevő képességek és tudás kibontakoztatását segíti, azokat pótolni nem tudja”. Elgondolkoztató adatokat közöl a szerző olyan bonyolult és vitatott problémákról, mint a bérek különbségei, a munka fizikai nehézsége, a képzettségi szint, a munkakörülmények és egyéb jellemzők szerint. Vizsgálja, hogy mennyiben hat a munka társadalmi presztizse nagyobb vonzerőként, mint a magasabb bér, s elmélkedik azon, hogyan lehetne a szocializmusban megvalósítani az anyagi ösztönzést. Ma egyik a gazdasági élet legizgalmasabb kérdése a munkaerőstruktúrának — a termelési szerkezet által igényelt — átalakítása. Erről szólva a szerző kifejti: a külterjes fejlődés idején a munkaerőnek a gyorsan fejlesztendő területekre való odavonzása jelentette a gondot, napjainkban és a jövőben pedig még inkább az elirányítás lesz a módszer. Ám a munkaerőnek a stagnáló visszafejlesztendő vagy területekről történő átirányítása pusztán bérpolitikai eszközökkel nem oldható meg. Olyan szabályozórendszerre van szükség, amely korlátozóan hat az új munkahelyek létrehozására és ösztönzi gazdaságtalan, elavult munkahelyek megszüntetését. Ez így ijesztően hangzik. De nem az , hanem realitás. Mert előbb-utóbb rá kell jönnünk, hogy mily nagy a munka, a munkabér becsülete. (ősz)