Szabolcsi Vízmű, 1982 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1982-01-01 / 1. szám

r IX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM V. ÁRA: 1,80 FT 1982. JANUÁR HÓ A pártcsoportunk munkájáról A­z év végi beszámoló taggyűlések során nagyon sok szó esett a pártcsoportok feladatairól, munkájáról, helyéről és szerepéről a pártéletben. Szűkebb körben is megvitattuk ezt a kérdést, pártcsoportunkon belül.­­ Pártcsoportunk a beruházási, a sze­mélyzeti és a jogi osztály kommunistáiból ala­kult, és hozzánk tartozik még két műszaki fő­előadó elvtársunk is. A kilencfős pártcsoport valamennyi tagja rendelkezik legalább egy, de inkább két-három, sőt több pártmegbízatással. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert a válla­lati pártvezetőségben, a szakszervezeti bizott­ságban, a nőtanácsban, a művelődési bizott­ságban, a III. számú pártalapszervezet vezető­ségében és az üzemi újság szerkesztő bizottsá­gában is dolgozik egy-egy elvtársunk, így szé­les körű információkra támaszkodva végez­hetjük a pártcsoportmunkát, amit megkönnyít az a tény, hogy egy épületen belül dolgozunk és így naponta találkozunk, problémáinkat, gondjainkat azonnal tudjuk közölni egymás­sal. A csoport tagjait elvtársi-baráti kapcso­lat fűzi egymáshoz, melynek fő jellemzője: a nyílt őszinteség. Minden taggyűlés előtt össze­jövünk és felkészülünk, kiértékeljük a megvi­tatandó kérdéseket, így került sor a pártcso­port munkájának, feladatainak megvitatására is, melyről most elmondanám a kialakult vé­leményünket. Az MSZMP Szervezeti szabályzata alapszer­­ve­zetekről szóló fejezetének 29. pontja ki­mondja: „Az alapszervezetekben — a létszám­tól függően — pártcsoportokat kell létrehozni. A pártcsoportok rendszeresen értékelik tagja­ik munkáját, magatartását, a pártmegbízatá­sok teljesítését. A pártcsoportok munkáját a csoport ülésén megválasztott és a taggyűlés által megerősített bizalmiak irányítják.” A pártcsoport jelentőségét nem elsősorban létszáma határozza meg, hanem politikai mun­kájának tartalma és hatékonysága. A közvet­len és sokirányú munkakapcsolat a pártcso­port tagjai között elősegíti egymás munkájá­nak, magatartásának reális értékelését, az őszinte légkör, a pártmunka hatékonyabb mód­szereinek kialakítását. A párttag számára a pártmegbízatás nem egyszerűen megtiszteltetés, hanem lényegében párttagságának feltétele. A párt politikájá­nak kialakításában és megvalósításában kommunisták nem egyformán vesznek részt: a­ki többet, ki kevesebbet tesz érte. Természe­tes következménye ez az emberi adottságok, lehetőségek sokféleségének. Ennek elismerése azonban csak addig tölt be pozitív szerepet, amíg azt szolgálja, hogy mindenki erejéhez, képességeihez mérten vegyen részt a közös ügyért folyó küzdelemben. A pártmegbízatá­sok kiadásánál a képesség, a kedv, a lehetőség nem mellékes szempont, tulajdonképpen ez határozza meg a végrehajtás színvonalát. Aranyszabály: minden kiadott feladatot ér­tékelni kell, mert ez nyújt segítséget az alap­szervezet munkájához, a párttagok egyéni fej­lődéséhez. Az ellenőrzés célja: a tanulságok megállapítása, a következtetések levonása és az állásfoglalások kialakítása. Szervezeti sza­bályzatunk előírja, hogy az alapszervezetek vezetőségének évente egyszer beszámoló tag­gyűlést kell tartaniuk. Ez lényegében általá­nos ellenőrzése annak, hogyan tölti be a párt­­szervezet szerepét, milyen politikai hatást ért el. A folyamatok, jelenségek minősítésének alapja: a pártcsoportokban végzett munka. A pártcsoport személy szerint számon tartja, ki hogyan teljesítette a párttagsággal járó köte­lezettségét. ’­ A pártcsoporton belüli munka tartalmát a párttagok egyéni munkájának szervezése, a pártmegbízatások elosztása, a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése képezi. Ezért a pártcsoportokat szükség szerint, de legalább két taggyűlés között egyszer össze kell hívni. Ezen célszerű ismertetni a következő taggyű­lés napirendjét, írásos előterjesztését, célszerű továbbá kialakítani ezzel kapcsolatban a cso­port véleményét, másrészt konkrétan meg kell határozni az előző­­ taggyűlés határozataiból adódó feladatokat. A taggyűlésen való részvétel a párttagok alapvető kötelessége. Ahhoz azonban, hogy a taggyűlés ne egy összejövetel legyen a sok kö­zül, hanem betöltse hivatását, az szükséges, hogy a párttagok felkészülten vegyenek részt rajta, éljenek jogaikkal, teljesítsék kötelessé­geiket. A pártcsoportoknak nemcsak az a dol­guk, hogy mozgósítsák a tagokat a részvételre, hanem az előkészítéshez hozzátartozik a párt­­csoport-előkészítő megbeszélése, a vélemény­­csere, az aktív részvételre való ösztönzés. A pártcsoport-értekezleteket fel kell hasz­nálni arra, hogy a párttagok kötetlen formá­ban kicserélhessék gondolataikat, informálják a bizalmiakat a dolgozók hangulatáról, tájé­kozódjanak munkahelyük problémáiról, fel­vessék kérdéseiket, igényeiket. A pártcsoport feladataihoz tartozik továbbá, hogy figyelemmel kísérjék közvetlen környe­zetükben a párton kívüli dolgozók munkáját, magatartását, s úgy foglalkozzanak velük, hogy a legjobbak — elsősorban a fizikai dol­gozók — kérjék felvételüket a pártba. A párt­csoportok helyzete ebből a szempontból a leg­kedvezőbb: a műhelyben, az irodákban egy­más mellett dolgoznak a párttagok és a pár­­tonkívüliek. Láthatják, kit hívjanak maguk közé, kinek kell segíteni a pártba lépésnél. A pártcsoportok kötelessége: határozottan fellépni a szocialista közgondolkodást sértő né­zetekkel és jelenségekkel szemben, hatékonyan segíteni a kommunista közösség eszmei-politi­kai és erkölcsi egységének erősítését. Ez egyet­len módszerrel valósítható meg: a párttagok állandó és céltudatos nevelésével, a pártonkí­­vüliek között végzett mindennapos felvilágo­sító munkával.­­ A tények bizonyítják, hogy országunkban követésre talált a párt politikája, s népünk minden rétege helyesli, támogatja azt. Az egyetértést, a támogatást azonban nem lehet statikusan értelmezni, újra meg újra ki kell azt harcolnunk, és ezzel erősíteni a párt és a tömegek közötti kapcsolatot. Ez a pártcsoport­ban is ugyanolyan fontos feladat, mint bár­mely más területen. A módszere azonban el­térő; a napi feladatok tömegéből áll. Az em­berek munkájuk során, ügyeik intézése köz­ben, s általában az életben sok jelenséggel ta­lálkoznak, számos tapasztalatot szereznek. Ezek között nem könnyű eligazodni. A bizo­nyosságot elsősorban a kommunistáktól vár­ják: „Nekik tudniuk kell!” Ki vitathatná, hogy a jó munkahelyi közér­zet, légkör napjaink egyik legfontosabb poli­tikai problémája. S e rövidebb-hosszabb ide­ig tartó apró hibák nagyon is mérgezhetik a hangulatot. A sok-sok országos fontosságú kér­dés között nem veszhetnek el az egyes embe­rek legközvetlenebb problémái. A gondok-ba­­jok orvoslása, a hétköznapi ügyek lelkiisme­retes rendezése a jó légkör feltétele. Nem le­het ezt a kérdést kizárólag a pártcsoportok „hatáskörébe utalni”, de az igazság az, hogy rendkívül nagy a szerepük abban, hogyan ala­kul a párt kapcsolata a dolgozó tömegekkel: ők vannak a tett színhelyén, ott, ahol a párt politikájáról véleményt formálnak, ahol a megvalósításáért dolgoznak. A pártcsoport — ha jól dolgozik, — mint a szeizmográf jelzi a közhangulatot, de egyben naponta alakítja, formálja is szavkkal és tettekkel egyaránt. A jelzők sokaságával lehetne érzékeltetni a pártcsoportok szerepét a pártéletben. A fon­tos és a nagyon lényeges jellegű megfogalma­zások helyett azonban — kissé leegyszerűsítve — azt mondhatjuk: olyan a szerepe, amilyen szerepet szán neki az alapszervezet, és olyan jelentőségű, amilyen munkát végez. A párt­csoport lehet egy kicsiny, gyönge tűzhely, vagy egy erős kommunista közösség, amely alakít­ja a közhangulatot. pártmunka mozgalmi munka, nem tű­ri a bürokratikus módszereket. Ezek lehetnének tetszetősek, de alkalmatla­nok a párt politikájának megvalósítására. A pártcsoport tevékenységének célja és tartalma, hogy mindinkább társadalmi méretekben is érvényesüljön a szocialista emberhez méltó gondolkodás és magatartás. Dr. Horváth Sándor A J A KISZ 1982. évi tervei Még nem készült el az 1982. évi akcióprogram, de szeretnénk, ha fiataljaink már az év elején megismernék terveinket, hogy ötle­teikkel segítsék azok megvalósítását, bekapcsolódjanak lebonyolítá­sukba. A KISZ Központi Bizottsága a január 14-i Magyar Ifjúságban teszi közzé akcióprogramját. Annyit már tudunk, hogy ez a korábbinál nagyobb önállóságot fog igényelni az alapszerveze­tektől. Szervezeti életünk egyik leg­fontosabb tényezője a szervezett­ség foka. Jelenleg a vállalat köz­pontjában (Nyíregyházán) dol­gozó fiataloknak csak mintegy 30 százaléka KISZ-tag. Vidéken ez az arány jobb. Mi is szeret­nénk a szervezettséget 30 száza­lék fölé emelni, a már itt dol­gozó és új belépő fiatalokat a mozgalomnak megnyerni, anél­kül, hogy az valamilyen felhígu­lást okozna. Lehetőséget látunk a szervezettség növelésére patronálási mozgalom javításá­­­val is. Mint az az ifjúsági par­lamenten szóba került, igazi tar­talmat kell adni ennek a mozga­lomnak, hogy elérje célját. Ha a munkahelyi vezetők — az alap­szervezeti KISZ-titkárral egyet­értésben — gazdasági és társa­dalmi munkájában elismert fia­talt bíznának meg a pályakez­dők patronálásával, eredménye­sen segítenék beilleszkedését és a mozgalmi életbe való bevoná­sát. A patronálás lehet KISZ- megbízatás, így annak minősége évenként értékelésre kerülne. Fiataljaink szeretik az utazást, kirándulást. Ennek kívánunk eleget tenni azzal, hogy ebben az évben is megszervezzük a tava­szi és őszi BNV meglátogatását. Hagyományosnak mondható téli szánkókirándulás is, melyre a ez évben február közepén kerül sor. Régi óhaj, hogy külföldi utazást is szervezzünk, ezért a nyári sátortábort most Bulgáriá­ba, a tengerpartra tervezzük. Erre az utazásra minden — a központban és vidéken dolgozó, KISZ-tag és a szervezeten kívü­li — fiatal jelentkezhet. Az ifjúsági klub munkáját — miután kialakult törzsközönsége, javultak a technikai feltételek — magasabb színvonalra kelle­ne emelni. Ehhez a KISZ-veze­­tőség minden támogatást meg­ad. A fiatalok megnövekedett sza­bad idejéhez alkalmazkodva több kulturális és sportprogram — ezen belül vetélkedők, versenyek — szerepelnek terveinkben. Szí­vesen fogadjuk ezzel kapcso­latban ötleteiket, javaslataikat. Röviden ennyit szerettünk volna ismertetni tervei­nkből melyek részletes kidolgozására még az első negyedévben sor fog kerülni. Reméljük, hogy a fiata­lok elősegítik és igénylik a ter­vek megvalósítását, és elvárjuk azokban aktív részvételüket. KISZ-bizottság A vállalati parlament üléséről jelentjük Az elmúlt év utolsó előtti munkanapjának jelentős ese­ménye volt a szakszervezeti bi­zalmi testület ülése. Olyan fon­tos ügyekben hozott döntése­ket, melyek nagymérték­ben meghatározzák ez évi munkánkat és végrehajtási kö­rülményeit. Részt vett a testü­let munkájában Szepesi Emil HVDSZ megyei bizottsági tit­kár és Zlota József, a megyei tanács munkatársa. A napirendhez tartozó írásos előterjesztéseket a testület tagjai időben megkapták, így lehetősé­gük volt arra, hogy azokat a dolgozókkal, a bizalmi csopor­tokban megtárgyalják. Elsőként a vállalat éves tervét tartalmazó előterjesztést hallgatták meg a bizalmiak a vállalat igazgatójá­tól. A mérsékelt termelési-szol­gáltatási előirányzatokat tartal­mazó gazdálkodási feladatok jól illeszkednek a külső gazdasági körülményekhez — állapították meg. A lehetőségek reálisak tel­jesítésükhöz. Fokozott figyelem­mel hallgatták az előterjesztés­nek azt a részét, amely az éves bérfejlesztési lehetőségeket is­mertette. Ez az 1981. évinél ke­vesebb, 4,75 százalékos átlagos emelést tartalmaz, melyből négy százalékot fognak alapbéreme­lésre fordítani. A terv egyetértő véleményezése mellett a testü­­let felhatalmazta az szb-t arra, hogy — ha ismét lehetőség nyíl­nék rá — az év végén a gazda­sági vezetőkkel együtt e bérfej­lesztést is megemelhessék. A kollektív szerződés előírá­sainak módosításával a szeptem­berben megtárgyalt formában léptette érvénybe a bizalmi tes­tület az ötnapos munkahétre tör­ténő áttérést. A hozzászólók (Fi­­gula Mihályné, Óvári Zoltánná, Jakab Gyula, Balaton János, Kurek Lajos és Sipos Zoltán) sem az új munkaidő-rendszer alapelveivel vitáztak, hanem né­hány végrehajtási részletkérdés­­­re kértek és kaptak választ. Ugyancsak a kollektív szerző­dés kiegészítését igényelte az írószerek, a takarítószerek és a szerszámok átalányfizetéssel va­ló biztosításának új­ rendszere. A javaslat egy korábbi testületi ülésen hangzott el. A vitában, — melyhez Szabó Antal, Kerülő Mihály, Csók Csa­ba, Kajati Sándor, Szilágyi Gá­­borné, Gubovits Jánosné és Szi­getfalvi József szólt hozzá — tisztázódott néhány részletkér­dés. Pl.: az, hogy az átalány csak a jegyzékben felsorolt szerszá­mokra vonatkozik, tehát nagy értékű szerszámokat, készüléke­ket továbbra is a munkaadónak kell biztosítani; hogy a kéztisz­tító szerek, a védőital stb. nem vonhatók be az átalányrendszer­be, s az is, hogy egyelőre nincs mód járművek (kerékpár, kis­motor) hasonló biztosítására. A javaslatokat végül a testület egyhangúlag fogadta el. A testületi ülés ezután elfo­gadta a titkár javaslatát szlovákiai csereüdülés előkészí­­­tésével kapcsolatos tárgyalások lefolytatására. Végül a „vállalati parlament” elnöke megköszönte a bizalmiak, főbizalmiak egész éves szakszer­vezeti munkáját és újévi jókí­vánságaival zárta be a testületi ülést. Erdélyi Tamás szb-elnök

Next