Szabolcsi Vízmű, 1982 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1982-01-01 / 1. szám
r IX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM V. ÁRA: 1,80 FT 1982. JANUÁR HÓ A pártcsoportunk munkájáról Az év végi beszámoló taggyűlések során nagyon sok szó esett a pártcsoportok feladatairól, munkájáról, helyéről és szerepéről a pártéletben. Szűkebb körben is megvitattuk ezt a kérdést, pártcsoportunkon belül. Pártcsoportunk a beruházási, a személyzeti és a jogi osztály kommunistáiból alakult, és hozzánk tartozik még két műszaki főelőadó elvtársunk is. A kilencfős pártcsoport valamennyi tagja rendelkezik legalább egy, de inkább két-három, sőt több pártmegbízatással. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert a vállalati pártvezetőségben, a szakszervezeti bizottságban, a nőtanácsban, a művelődési bizottságban, a III. számú pártalapszervezet vezetőségében és az üzemi újság szerkesztő bizottságában is dolgozik egy-egy elvtársunk, így széles körű információkra támaszkodva végezhetjük a pártcsoportmunkát, amit megkönnyít az a tény, hogy egy épületen belül dolgozunk és így naponta találkozunk, problémáinkat, gondjainkat azonnal tudjuk közölni egymással. A csoport tagjait elvtársi-baráti kapcsolat fűzi egymáshoz, melynek fő jellemzője: a nyílt őszinteség. Minden taggyűlés előtt összejövünk és felkészülünk, kiértékeljük a megvitatandó kérdéseket, így került sor a pártcsoport munkájának, feladatainak megvitatására is, melyről most elmondanám a kialakult véleményünket. Az MSZMP Szervezeti szabályzata alapszervezetekről szóló fejezetének 29. pontja kimondja: „Az alapszervezetekben — a létszámtól függően — pártcsoportokat kell létrehozni. A pártcsoportok rendszeresen értékelik tagjaik munkáját, magatartását, a pártmegbízatások teljesítését. A pártcsoportok munkáját a csoport ülésén megválasztott és a taggyűlés által megerősített bizalmiak irányítják.” A pártcsoport jelentőségét nem elsősorban létszáma határozza meg, hanem politikai munkájának tartalma és hatékonysága. A közvetlen és sokirányú munkakapcsolat a pártcsoport tagjai között elősegíti egymás munkájának, magatartásának reális értékelését, az őszinte légkör, a pártmunka hatékonyabb módszereinek kialakítását. A párttag számára a pártmegbízatás nem egyszerűen megtiszteltetés, hanem lényegében párttagságának feltétele. A párt politikájának kialakításában és megvalósításában kommunisták nem egyformán vesznek részt: aki többet, ki kevesebbet tesz érte. Természetes következménye ez az emberi adottságok, lehetőségek sokféleségének. Ennek elismerése azonban csak addig tölt be pozitív szerepet, amíg azt szolgálja, hogy mindenki erejéhez, képességeihez mérten vegyen részt a közös ügyért folyó küzdelemben. A pártmegbízatások kiadásánál a képesség, a kedv, a lehetőség nem mellékes szempont, tulajdonképpen ez határozza meg a végrehajtás színvonalát. Aranyszabály: minden kiadott feladatot értékelni kell, mert ez nyújt segítséget az alapszervezet munkájához, a párttagok egyéni fejlődéséhez. Az ellenőrzés célja: a tanulságok megállapítása, a következtetések levonása és az állásfoglalások kialakítása. Szervezeti szabályzatunk előírja, hogy az alapszervezetek vezetőségének évente egyszer beszámoló taggyűlést kell tartaniuk. Ez lényegében általános ellenőrzése annak, hogyan tölti be a pártszervezet szerepét, milyen politikai hatást ért el. A folyamatok, jelenségek minősítésének alapja: a pártcsoportokban végzett munka. A pártcsoport személy szerint számon tartja, ki hogyan teljesítette a párttagsággal járó kötelezettségét. ’ A pártcsoporton belüli munka tartalmát a párttagok egyéni munkájának szervezése, a pártmegbízatások elosztása, a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése képezi. Ezért a pártcsoportokat szükség szerint, de legalább két taggyűlés között egyszer össze kell hívni. Ezen célszerű ismertetni a következő taggyűlés napirendjét, írásos előterjesztését, célszerű továbbá kialakítani ezzel kapcsolatban a csoport véleményét, másrészt konkrétan meg kell határozni az előző taggyűlés határozataiból adódó feladatokat. A taggyűlésen való részvétel a párttagok alapvető kötelessége. Ahhoz azonban, hogy a taggyűlés ne egy összejövetel legyen a sok közül, hanem betöltse hivatását, az szükséges, hogy a párttagok felkészülten vegyenek részt rajta, éljenek jogaikkal, teljesítsék kötelességeiket. A pártcsoportoknak nemcsak az a dolguk, hogy mozgósítsák a tagokat a részvételre, hanem az előkészítéshez hozzátartozik a pártcsoport-előkészítő megbeszélése, a véleménycsere, az aktív részvételre való ösztönzés. A pártcsoport-értekezleteket fel kell használni arra, hogy a párttagok kötetlen formában kicserélhessék gondolataikat, informálják a bizalmiakat a dolgozók hangulatáról, tájékozódjanak munkahelyük problémáiról, felvessék kérdéseiket, igényeiket. A pártcsoport feladataihoz tartozik továbbá, hogy figyelemmel kísérjék közvetlen környezetükben a párton kívüli dolgozók munkáját, magatartását, s úgy foglalkozzanak velük, hogy a legjobbak — elsősorban a fizikai dolgozók — kérjék felvételüket a pártba. A pártcsoportok helyzete ebből a szempontból a legkedvezőbb: a műhelyben, az irodákban egymás mellett dolgoznak a párttagok és a pártonkívüliek. Láthatják, kit hívjanak maguk közé, kinek kell segíteni a pártba lépésnél. A pártcsoportok kötelessége: határozottan fellépni a szocialista közgondolkodást sértő nézetekkel és jelenségekkel szemben, hatékonyan segíteni a kommunista közösség eszmei-politikai és erkölcsi egységének erősítését. Ez egyetlen módszerrel valósítható meg: a párttagok állandó és céltudatos nevelésével, a pártonkívüliek között végzett mindennapos felvilágosító munkával. A tények bizonyítják, hogy országunkban követésre talált a párt politikája, s népünk minden rétege helyesli, támogatja azt. Az egyetértést, a támogatást azonban nem lehet statikusan értelmezni, újra meg újra ki kell azt harcolnunk, és ezzel erősíteni a párt és a tömegek közötti kapcsolatot. Ez a pártcsoportban is ugyanolyan fontos feladat, mint bármely más területen. A módszere azonban eltérő; a napi feladatok tömegéből áll. Az emberek munkájuk során, ügyeik intézése közben, s általában az életben sok jelenséggel találkoznak, számos tapasztalatot szereznek. Ezek között nem könnyű eligazodni. A bizonyosságot elsősorban a kommunistáktól várják: „Nekik tudniuk kell!” Ki vitathatná, hogy a jó munkahelyi közérzet, légkör napjaink egyik legfontosabb politikai problémája. S e rövidebb-hosszabb ideig tartó apró hibák nagyon is mérgezhetik a hangulatot. A sok-sok országos fontosságú kérdés között nem veszhetnek el az egyes emberek legközvetlenebb problémái. A gondok-bajok orvoslása, a hétköznapi ügyek lelkiismeretes rendezése a jó légkör feltétele. Nem lehet ezt a kérdést kizárólag a pártcsoportok „hatáskörébe utalni”, de az igazság az, hogy rendkívül nagy a szerepük abban, hogyan alakul a párt kapcsolata a dolgozó tömegekkel: ők vannak a tett színhelyén, ott, ahol a párt politikájáról véleményt formálnak, ahol a megvalósításáért dolgoznak. A pártcsoport — ha jól dolgozik, — mint a szeizmográf jelzi a közhangulatot, de egyben naponta alakítja, formálja is szavkkal és tettekkel egyaránt. A jelzők sokaságával lehetne érzékeltetni a pártcsoportok szerepét a pártéletben. A fontos és a nagyon lényeges jellegű megfogalmazások helyett azonban — kissé leegyszerűsítve — azt mondhatjuk: olyan a szerepe, amilyen szerepet szán neki az alapszervezet, és olyan jelentőségű, amilyen munkát végez. A pártcsoport lehet egy kicsiny, gyönge tűzhely, vagy egy erős kommunista közösség, amely alakítja a közhangulatot. pártmunka mozgalmi munka, nem tűri a bürokratikus módszereket. Ezek lehetnének tetszetősek, de alkalmatlanok a párt politikájának megvalósítására. A pártcsoport tevékenységének célja és tartalma, hogy mindinkább társadalmi méretekben is érvényesüljön a szocialista emberhez méltó gondolkodás és magatartás. Dr. Horváth Sándor A J A KISZ 1982. évi tervei Még nem készült el az 1982. évi akcióprogram, de szeretnénk, ha fiataljaink már az év elején megismernék terveinket, hogy ötleteikkel segítsék azok megvalósítását, bekapcsolódjanak lebonyolításukba. A KISZ Központi Bizottsága a január 14-i Magyar Ifjúságban teszi közzé akcióprogramját. Annyit már tudunk, hogy ez a korábbinál nagyobb önállóságot fog igényelni az alapszervezetektől. Szervezeti életünk egyik legfontosabb tényezője a szervezettség foka. Jelenleg a vállalat központjában (Nyíregyházán) dolgozó fiataloknak csak mintegy 30 százaléka KISZ-tag. Vidéken ez az arány jobb. Mi is szeretnénk a szervezettséget 30 százalék fölé emelni, a már itt dolgozó és új belépő fiatalokat a mozgalomnak megnyerni, anélkül, hogy az valamilyen felhígulást okozna. Lehetőséget látunk a szervezettség növelésére patronálási mozgalom javításával is. Mint az az ifjúsági parlamenten szóba került, igazi tartalmat kell adni ennek a mozgalomnak, hogy elérje célját. Ha a munkahelyi vezetők — az alapszervezeti KISZ-titkárral egyetértésben — gazdasági és társadalmi munkájában elismert fiatalt bíznának meg a pályakezdők patronálásával, eredményesen segítenék beilleszkedését és a mozgalmi életbe való bevonását. A patronálás lehet KISZ- megbízatás, így annak minősége évenként értékelésre kerülne. Fiataljaink szeretik az utazást, kirándulást. Ennek kívánunk eleget tenni azzal, hogy ebben az évben is megszervezzük a tavaszi és őszi BNV meglátogatását. Hagyományosnak mondható téli szánkókirándulás is, melyre a ez évben február közepén kerül sor. Régi óhaj, hogy külföldi utazást is szervezzünk, ezért a nyári sátortábort most Bulgáriába, a tengerpartra tervezzük. Erre az utazásra minden — a központban és vidéken dolgozó, KISZ-tag és a szervezeten kívüli — fiatal jelentkezhet. Az ifjúsági klub munkáját — miután kialakult törzsközönsége, javultak a technikai feltételek — magasabb színvonalra kellene emelni. Ehhez a KISZ-vezetőség minden támogatást megad. A fiatalok megnövekedett szabad idejéhez alkalmazkodva több kulturális és sportprogram — ezen belül vetélkedők, versenyek — szerepelnek terveinkben. Szívesen fogadjuk ezzel kapcsolatban ötleteiket, javaslataikat. Röviden ennyit szerettünk volna ismertetni terveinkből melyek részletes kidolgozására még az első negyedévben sor fog kerülni. Reméljük, hogy a fiatalok elősegítik és igénylik a tervek megvalósítását, és elvárjuk azokban aktív részvételüket. KISZ-bizottság A vállalati parlament üléséről jelentjük Az elmúlt év utolsó előtti munkanapjának jelentős eseménye volt a szakszervezeti bizalmi testület ülése. Olyan fontos ügyekben hozott döntéseket, melyek nagymértékben meghatározzák ez évi munkánkat és végrehajtási körülményeit. Részt vett a testület munkájában Szepesi Emil HVDSZ megyei bizottsági titkár és Zlota József, a megyei tanács munkatársa. A napirendhez tartozó írásos előterjesztéseket a testület tagjai időben megkapták, így lehetőségük volt arra, hogy azokat a dolgozókkal, a bizalmi csoportokban megtárgyalják. Elsőként a vállalat éves tervét tartalmazó előterjesztést hallgatták meg a bizalmiak a vállalat igazgatójától. A mérsékelt termelési-szolgáltatási előirányzatokat tartalmazó gazdálkodási feladatok jól illeszkednek a külső gazdasági körülményekhez — állapították meg. A lehetőségek reálisak teljesítésükhöz. Fokozott figyelemmel hallgatták az előterjesztésnek azt a részét, amely az éves bérfejlesztési lehetőségeket ismertette. Ez az 1981. évinél kevesebb, 4,75 százalékos átlagos emelést tartalmaz, melyből négy százalékot fognak alapbéremelésre fordítani. A terv egyetértő véleményezése mellett a testület felhatalmazta az szb-t arra, hogy — ha ismét lehetőség nyílnék rá — az év végén a gazdasági vezetőkkel együtt e bérfejlesztést is megemelhessék. A kollektív szerződés előírásainak módosításával a szeptemberben megtárgyalt formában léptette érvénybe a bizalmi testület az ötnapos munkahétre történő áttérést. A hozzászólók (Figula Mihályné, Óvári Zoltánná, Jakab Gyula, Balaton János, Kurek Lajos és Sipos Zoltán) sem az új munkaidő-rendszer alapelveivel vitáztak, hanem néhány végrehajtási részletkérdésre kértek és kaptak választ. Ugyancsak a kollektív szerződés kiegészítését igényelte az írószerek, a takarítószerek és a szerszámok átalányfizetéssel való biztosításának új rendszere. A javaslat egy korábbi testületi ülésen hangzott el. A vitában, — melyhez Szabó Antal, Kerülő Mihály, Csók Csaba, Kajati Sándor, Szilágyi Gáborné, Gubovits Jánosné és Szigetfalvi József szólt hozzá — tisztázódott néhány részletkérdés. Pl.: az, hogy az átalány csak a jegyzékben felsorolt szerszámokra vonatkozik, tehát nagy értékű szerszámokat, készülékeket továbbra is a munkaadónak kell biztosítani; hogy a kéztisztító szerek, a védőital stb. nem vonhatók be az átalányrendszerbe, s az is, hogy egyelőre nincs mód járművek (kerékpár, kismotor) hasonló biztosítására. A javaslatokat végül a testület egyhangúlag fogadta el. A testületi ülés ezután elfogadta a titkár javaslatát szlovákiai csereüdülés előkészítésével kapcsolatos tárgyalások lefolytatására. Végül a „vállalati parlament” elnöke megköszönte a bizalmiak, főbizalmiak egész éves szakszervezeti munkáját és újévi jókívánságaival zárta be a testületi ülést. Erdélyi Tamás szb-elnök