Szabolcsi Vízmű, 1986 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1986-01-01 / 1. szám

A SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI VÍZ- ÉS CSATORNAMŰ VÁLLALAT DOLGOZÓINAK LAPJA_______ XIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM • ÁRA: 2,30 FORINT 1986. JANUÁR r December 16-án tanácsko­zott a vállalati szakszervezeti bizalmi küldöttek és főbizalmiak testülete. Az ülés napirendjén az új vállalati szervezeti és mű­ködési szabályzat, a vállalat 1986. évi tervelőterjesztés véle­ményezése, az üdültetési és a segélyezési szabályzat szerepelt. Az október vége óta már köz­kézen forgó szervezeti és műkö­dési szabályzat tovább növelte az üzemmérnökségek önállósá­gát, fokozta feladatkörük, ha­táskörük és felelősségük egysé­gét. A két új üzemmérnökség­gel a vállalat szervezete jobban illeszkedik a megye település­­szerkezetéhez, városaihoz. Köz­vetlenebb, jobb kapcsolatok alakíthatók ki a tanácsokkal, a lakossággal. Megszűnt az építési és az üzemelési osztály. Eddigi feladataik legfontosabb részeit a műszaki igazgatóhelyetteshez tartozó főmunkatársak látják majd el. A szervezeti és működési sza­bályzathoz ketten, Zsíros István nyíregyházi bizalmi küldött és Pék János KISZ-b­izottsági tit­kár szóltak hozzá. A bizalmi né­hány munkahelyi problémára irányította rá a figyelmet, me­lyeket az új szabályzat előírásai szerint rendezni kell. A KISZ- titkár az ifjúsági szervezet egyetértéséről számolt be. Végül a testület egyetértően vélemé­nyezte a szabályzatot. A tervelőterjesztés 1986. évre arányos fejlődést irányoz elő. A bruttó termelés 3,5%-os növelé­se 619 m/Ft-os feladatot jelöl ki. 13 új település belépésére lehet számítani a vízellátásban és kettőre a szennyvíz-elvezetés­ben. A létszámunk várhatóan 50 fővel növekedik majd. A ke­resetfejlesztésre a tervelőter­jesztés négy változatot tartalma­zott. A négy hozzászóló is fő­ként ezzel foglalkozott. Ujj Já­nos és Elek Tibor SZB-tagok, Zsíros István bizalmi és Orosz Béla, a pártvezetőség titkára a lehetőségeket és a megoldás fel­tételeit taglalta. A testület vé­gül az igazgató javaslatára 5,8%-os keresetfejlesztési mér­téket határozott meg, amely 4%-os központi lehetőségből és 1,8%-os sajáterős fejlesztésből áll. Egyidejűleg az 1985. évi fej­lesztés sajáterős részét 6,5%-ra növelte, ami jó alapot teremt a következő évi keresetszínvonal alakításához. Az üdülési szabályzat vitájá­ban Szigetfalvi József és Fekete Gyula bizalmiak mondtak véle­ményt a vállalati bérelt üdülők­ről, végeredményében a testület elfogadta, hogy a balatonmária­­fürdői bérlet helyett ez évtől a SZOT balatonföldvári üdülőjé­ben legyen családos üdültetés. A saját üdülőkben a turnusok hosszát 10 napban határozták meg, hogy több család juthasson üdültetéshez. A segélyezési szabályzat elfo­gadásával a testület részletesen kidolgozott útmutatót ad a bi­zalmiak kezébe az egyes segély­a fajták odaítéléséhez, az igények, jogosultság mérlegeléséhez. Fontos, hogy minden bizalmi ezt alaposan ismerje és gondosan al­kalmazza. Erdélyi Tamás SZB-elnök Vezetői tanácskozás Mátészalkán Évzáró együttes vezetői tanácskozás volt december 28-án a mátészalkai üzem­mérnökségen. A vállalati pártszervezet vezetősége, az alapszervezeti párttitkárok, KISZ-titkárok, a KISZ-bi­­zottság és a szakszervezeti bizottság tagjai, valamint az üzemmérnökségek veze­tői előtt Jeszenszki István igazgató adott tájékoztatást az elmúlt év eredményei­ről és az 1986-os tervekről. Orosz Béla, a pártvezetőség titkára a politikai munka fontosságáról, Pék János, a KISZ-bizottság titkára pe­dig a fiatalok szerepéről, feladatairól beszélt.­­ Ezek után hosszas, kötet­­­­len formájú vita, beszélge­­­tés folyt, különösen az üzemmérnökségek növekvő­­ önállóságáról, tevékenysé­­­­gük feltételeiről.­­ A házigazda mátészal­kaiak kiváló szervező mun­kával járultak hozzá a ta­­­nácskozás sikeréhez. A vezetői együttes ülés elnöksége (fent), Jeszenszki István tájékoztatója. Felszólalt az ülésen Gyebrószki László, a nyír­egyházi üzemmérnökség helyettes vezetője (lent). Gazdálkodásunk 1986-ban Az 1986-os év alapvető feladata a VII. ötéves terv céljai megvalósításának megkezdése. A népgazdasági terv a gazdál­kodás hatékonyságának jelentős javításával tűzi ki célul a külgazdasági és pénzügyi egyensúly javítását. Ennek érde­kében csökkenteni kell az import energia és anyag fajlagos felhasználását, javítani kell a gazdálkodás minőségi jellem­zőit, növelni kell a vállalati aktivitást. Az egyensúlyi helyzet mielőbbi helyreállítását és megszilárdítását célozzák a gaz­daságirányítási rendszer tervszerűsítését és gazdasági szabá­lyozórendszer továbbfejlesztését szolgáló 1986. évet érintő in­tézkedések. A vízgazdálkodás 1986. évi fő célkitűzései és feladatai — a népgazdaság egészének fejlődésével összhangban a követ­kezők: A a lakosság, az intézmények és a termelő ágazatok reális­­ és indokolt vízszükségletének kielégítése, az ellátatlan települések vízellátásának fejlesztése. Fő cél: a települések lakossága vezetékes ivóvízzel történő ellátásának további ja­vítása. A termelő ágazatok vízszükségleténél — a víztakaré­kossági intézkedések alapján — csökkenéssel lehet számolni; A a vízminőség fokozott védelmével, a szennyvíz-elveze­­­­tés és -tisztítás fejlesztésével csak kiemelt vízminőség­védelmi területeken kell számolni; A a vízgazdálkodás állóeszköz-állományának tervszerű,­­ ütemezett fenntartása, karbantartása, a szükségletek­nek megfelelően folytatódjon. A közüzemi vállalatok 1986. évi beruházási tervük készí­tése során figyelembe kell, hogy vegyék az új, korábbitól el­térő feltételeket: Jh a megváltozott gazdaságirányítási rendszerből adódóan , a helyi tanácsok tervező munkája döntő jelentőségű lett a tanácsi fejlesztésekben, a korábbi megyei tanácsi ter­vezéshez viszonyítva. A növekszik a tervezés demokratizmusa, a helyi tanácsok­­ gazdálkodásában a lakosság véleményének befolyásoló hatása. A a helyi tanácsoknál az ágazati irányítás közvetett mó­­don érvényesül. A beruházás éves előirányzatának kialakításakor a meg­kezdett, folyamatban lévő beruházások ütemszerű megvaló­sulását kell célul kitűzni. Az elszámolt értékcsökkenést nö­vekvő mértékben kell rekonstrukcióra fordítani. Az újonnan induló beruházásoknál a pénzügyi források rendezettségét, megalapozottságát biztosítani kell. Az ágazati, illetve válla­lati érdekeket meghaladó igények esetében az érdekeltektől minden esetben arányos hozzájárulást kell kérni. Nagyobb figyelmet kell fordítani a káros vízszennyezés megakadályozására, megszüntetésére. A káros vízszennyezés megszüntetésére irányuló beruházás — vagy ahhoz hozzájá­rulás — alapot ad a szennyvízbírságok mérséklésére, teher­mentesítve a vállalatgazdálkodást. A vállalat 1986. évi termelési értékére általában a szin­ten tartás jellemző. A termelői víz árának emelése, az egyéb vállalati támogatás mértékének változása növeli meg lénye­gében az értékét. A termelés tervezésénél számításba kell venni az energiatakarékossági és importgazdálkodási elő­irányzatokat. A költség- és nyereségtermelésnél alapvető szempont a vállalat célkitűzéseinek megfelelő eredmény és a hozzá kap­csolódó érdekeltségi alap realizálásának biztosítása. Gondos­kodni kell rentabilitásának növeléséről, más tevékenységek eredményességével való ellensúlyozásáról. A feladatokat vis­­­szafogott, csak indokolt létszámfelhasználással hajtsuk végre. A keresetnövekedés központi — adómentes — mértéke 4%. A keresetnövekedés adóterheinek szigorítása miatt to­vábbi — maximum — 2% keresetfejlesztésre kerülhet sor. A gazdálkodási egyensúly fenntartásához folytatni kell a készletgazdálkodás racionalizálását. Alapkövetelmény a kész­letek szinten tartása. Le kell építeni és meg kell szabadulni a felesleges és elfekvő készletektől. A szociális célkitűzések ki­alakítása során törekedni kell arra, hogy az ellátás színvo­nala ne csökkenjen. A vállalatnak 1986. évre is olyan intézkedéseket kell hoz­nia, melyek biztosítják a meglévő tartalékok folyamatos fel­tárását, az ésszerűen takarékos költséggazdálkodást, az élő- és holtmunka kapacitásának kihasználását, hatékonyságának növelését, a gazdálkodás pénzügyi stabilitását, a bevételek és ráfordítások összhangját, s az ezekhez kapcsolódó anyagi ér­dekeltséget. Szolnoki Lászlóné gazdasági ig. h.

Next