Szabolcsi Vízmű, 1988 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1988-01-01 / 1. szám
XV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM A SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI VÍZ- ÉS CSATORNAMŰ VÁLLALAT DOLGOZÓINAK LAPJA. ÁRA: 2,30 FT i1 iai^yiämk!ii ü.r.v"— pártélet Tagkönyvcsere előtt az alapszervezetekben Az MSZMP Központi bizottsága 1987. június 23-i határozata alapjain a párttagsági könyvek cseréjére 1988-ban sor kerül. A tagkönyvcsere a pártélet egyik kiemelkedő jelentőségű politikai eseménye. Előkészítésének legfontosabb mozzanata a párttagokkal való egyenkénti elbeszélgetés. Ezért megkértük a pártalapszervezeti titkárokat, hogy a végleges összegzés előtt egy rövid, tájékoztató jellegű információt adjanak az elbeszélgetések tapasztalatairól. + Palicz Pál, az I. sz. pártalapszervezet titkára: — Az elbeszélgetések tapasztalatai alapján elmondhatom, hogy az emberek többsége fenntartásokkal várja az 1988-as évet. Tartanak a személyi jövedelemadó bevezetésétől, a várható áremelkedésektől. Viszont bíznak a kormány stabilizációs intézkedéseiben és úgy vélik, hogy a változások ha lassan is, de megindultak. Sokan megfogalmazták, hogy főleg most, napjainkban nehéz úgy politizálni az emberek között, hogy konkrét információk nem jutnak el a párttagokhoz. A vállalat gazdasági helyzetével, fizetőképességével elégedettek. Az elbeszélgetések folyamán őszintén elmondták azt is, hogy sok esetben azért nem mernek önálló véleményt mondani, mert nem látják később az eredményét. Az alapszervezet vezetősége úgy ítéli meg, hogy az elbeszélgetések eredményesek voltak, lehetőséget adtak arra, hogy bizonyos dolgokra megoldást találjunk és személyes jellegű problémákat is megoldjunk. Ezért azt várjuk, hogy az alapszervezetünk életére, munkájára pozitív hatással legyen. Zemenszky Ferenc, a II. sz. pártalapszervezet titkára: — Alapszervezetünknél az elbeszélgetések november 24-től december 16-ig tartottak. Ezeken az elvtársak nagyon nyíltan, néha keményen fogalmazva mondták el véleményüket a pártról, a pártvezetésről, a vállalatról. Őszintén említést tettek mind magán, mind pártmunkájukkal kapcsolatos gondjaikról, örömeikről. Szinte mindenkit foglalkoztatott az ország nehéz gazdasági helyzete, a kilábalás lehetősége. Hiányolták a jó és tartalmas, a felülről jövő — a komoly párttagot feltételező — információt, mely a kialakult helyzet okait világítja meg. A vállalat helyzetét nagyon sokan úgy ítélték meg, hogy a jelenlegi vezetés mellett, nagyobb tenniakarással, a tartalékok jobb kihasználásával, az elkövetkező nehéz helyzetekben is megálljuk helyünket. Ehhez már sz ’apot tettünk az elmúlt évek mimikájával is. Röviden össze: az elbeszélgetések tartalmasak, hasznosak, sok infom -t szolgáltattak. Az alapszervezet vezetősége úgy ítéli meg, i . a továbbiakban még aktívabb pártmunkásokra számíthat majd a tagság részéről. Halász Géza, a III. sz. pártalapszervezet titkára: — Alapszervezetünknél az elbeszélgetések befejeződtek, egyben a tagság részéről megfogalmazódott, hogy szükség volt erre, főként akkor, ha tisztelhetővé, tapasztalhatóvá válnak majd az elmondottak a napi életben. Ezzel párhuzamosan igényként merült fel, hogy évente legalább egyszer tartsunk ilyen jellegű beszélgetéseket, mert kisebb csoportokban a közvetlen eszmecsere oldottabb formában alakul ki. Egyértelműen kifejezésre jutott, hogy a hozott határozatokat a kibontakozás érdekében végre kell hajtani, viszont a szabályok, rendeletek kiadásának késése akadályozza azok végrehajtását. A hároméves stabilizációs időszak vonatkozásában van borúlátás. A tagság úgy érzi, hogy a szigorítást, az ellenőrzést, az elszámoltatást korábban kellett volna kezdeni és nem ilyen nagy léptekkel, hanem fokozatosan. A kialakult helyzetet pedig nem az egyszerű emberek tevékenysége, inkább a magasabb szintű irányítás befolyásolták. Az alapszervezet tagsága a vállalati tevékenységet — a kettős irányítás célszerűtlensége ellenére is — jónak tartja. Voltak vélemények a nagyobb törzsbéresítés támogatására. Szabó Ferenc, a IV. sz. pártalapszervezet titkára: — Az elbeszélgetések teljes egészében még nem fejeződtek be, de az eddig már lefolytatott beszélgetések összegzése megerősíti pártunk irányító tevékenységének és célkitűzéseinek helyességét. Sokan úgy ítélik meg, hogy a felmerülő problémák legtöbbje abból adódik, hogy az irányelvek a helyi sajátosságok figyelembevételére hivatkozva, végül is eltorzulva kerülnek a végrehajtó szervek kezébe, így azok megvalósítása ezért nem mindig biztosított. A vállalati gazdasági és politikai munkát tagságunk jónak tartja. Úgy érzik, hogy a kibontakozás érdekében hozott kormányhatározatok, melyek eddig napvilágot láttak, garanciát jelentenek arra, hogy gazdaságunk elmozduljon a jelenlegi helyzetből. Felmerült — a varsói szerződésbeli kötelezettségeinken kívül —, hogy a nem termelő ágazatok létszámának, valamint pénzügyi felhasználásuk csökkentése, nagymértékben hozzájárulna az ország pénzügyi egyensúlyának helyreállításához. Tagságunk az elbeszélgetést igényelte, és sokaknak az elmondottak alapján új lendületet is adott a további pártmunkához. Marinka János KISZ-alapszervezetek egyesülése 1987. november 24-én tartotta a Krúdy Gyula és a Vásárhelyi Pál KLSZ-alapszervezet közös zárótaggyűlését. A napirendben szereplő alapszervezeti beszámolóik és az illetékes pártalap szervezetek minősítése után került sor a két alapszervezet fuzionálásának előterjesztésére. Az egyesülést a vállalatnál időközben történő áthelyezések, a jelentős mértékű fluktuáció, valamint a tagok egy részének „kiöregedése” indokolta. A két alapszervezet ezirányú törekvését a KISZ-b bizottság előzetesen megtárgyalta, és a pártalapszervezetekkel együtt jóváhagyta. A taggyűlés nyílt szavazással elfogadta az előterjesztett javaslatot, és új név felvételeként a Vásárhelyi Pál mellett voksolt. Az alapszervezet új titkára Buczi Judit lett. Geröcs Viktória Jó ivóvíz Nyírbélteken Folyamatosan szolgáltatja a jó ivóvizet az új vízműtelep Nyírbélteken A közel két éve üzemelő vízműből a nagyközség lakossága naponta 150—200 köbméter vizet vételez. A felvétel a szűrőteremben készült. Legfontosabbnak tartom a párttagok személyes példamutatását Egy 25 éve párttag vallomása Lenyűgöző, ahogy vállalatunk egyik legdrágább és legnagyobb teljesítményű munkagépe, POCLAM 75-ös dolgozik. Látszik, hogy a gép és kezelője között tökéletes az összhang. Az összhang „karmestere” Kozák Lajos gépkezelő, akinek a II. sz. pártalapszervezet legutóbbi taggyűlésén adták át azt az emlékoklevelet, melyet 25 éves párttagsága elismeréskéül kapott az MSZMP Központi Bizottságától. Nehezen egyezett bele, hogy elbeszélgessünk az életéről, családjáról, az elmúlt huszonöt évpárttagságáról . — Nem is tudom, hogy mit mondjak — kezdte a beszélgetést. Életem ezidáig — és remélem, még sokáig — olyan volt, mint sok más, egyszerű munkásemberé, egyszerű, mentes minden látványosságtól, sztoriktól. Számomra meghatározó volt szüleim élete, magatartása, így kezdettől törvényszerű volt munka, a család harmóniája. a Már 14 éves koromtól dolgozom. Eredeti, tanult szakmám kőműves, és talán emiatt is kapcsolódott be életem további részébe a család, a munka mellett egy harmadik, a hétköznapok politikája. Előbb KISZ, majd később párttagként. Én ezt csak azért nevezem hétköznapok politikájának, mert nem vagyok megáldva nagy szónoki készséggel. Az igazi, egyszerű beszédet szeretem: a tőmondatokat. Ezért számomra nem maradt más, mint a munkámon, családi életemen keresztül politizálni, pártunk politikáját pedig egyszerű emberek között egyszerűen kifejezésre juttatni és megérttetni velük. De visszatérve a dolgokhoz, kőművesként Budapesten dolgoztam, a 22-es Állami Építőipari Trösztnél. Abban az időben egy kőműves brigádban még nagyon vegyes társaság volt, és éppen ezért rendkívüli ső kinézet, vélemény alakult ki. Ez zavart engem, zavart, hogy vajon melyik nézet, vélemény lehet a jó, a helyes. Így lettem 1954-ben a DISZ tagja, majd a DISZ megszűnése után 1957-ben beléptem a KISZ-be, ahol alapszervezeti vezetőségi tag is voltam. Az 1956-os események után egy igazi, komoly kőműves brigádba kerültem, olyanok közé, akik már 1956 előtt is tagjai voltak a pártnak. Most visszagondolva, az ő politikai elkötelezettségük, példamutatásuk volt az, mely elvezetett 1962-ben a párt soraiba. Családi körülményeim változása folytán kerültem Szabolcsba és 1975-től dolgozom a vállalatnál. Családom hattagú, négy lányom van, melyből kettő már férjnél van. Az elmúlt huszonöt évi párttagságom alatt én is éreztem és érzem, hogy a pártmunka, egyáltalán a párttagság tekintélye nagymértékben függ a belső gazdasági helyzet változásaitól. Éppen ezért most legfontosabbnak tartom a párttagok személyes példamutatását, a párton kívüliekkel pedig az állandó véleménycserét. Talán ennyi, amit el tudok mondani. Eagy teljes legyen a kép, el kell még mondani: Kozák Lajost munkatársai megbecsülik, tisztelik. A vállalat kiváló dolgozója, és OVH elnöki elismerésiben is részesült már. Pártmegbízatásai szorosan kapcsolódnak munkaköréhez, egyéniségéhez. Egyik feladata, hogy az igen drága és értékes erőgépet, melyet kezel, a lehető legjobb kihasználtsággal dolgoztassa. Ennek pedig első számú feltétele a gép karbantartására vonatkozó előírások szigorú betartása, a gép ápolása, állagának megőrzése. Másik fontos feladata: gépkezelők köréből az információk megfelelő áramoltatása, pártunk politikájának propagálása, megértetése. Folytatja munkáját a vállalatunk egyik legdrágább és legnagyobb teljesítményű munkagépe, a POCLAM 75-ös. Kozák Lajos vallomásából megértettem, hogyan lehet gép és kezelője között ilyen jó és tiszta az összhang. m. j.