Szamos, 1899. augusztus (31. évfolyam, 62-70. szám)

1899-08-27 / 69. szám

E számok alapján számítva a napok szá­mát, mezekre a gabona a népesség táplálására évenkint külföldről szerzendő be, úgy a követ­kező eredményre jutunk: Ruszt Magyarországban 2 „7 „ E táblázat megtanít, hogy először Német-, Franczia-, Angol és Olaszországban már ma is felette komoly kérdést képez a népesség gabo­nával való elllátása, és a szükséglet idegen ga­bonára folyvást emelkedik. Ez államok főlite­­ránsai : Oroszország és az Egyesült Államok. Ha most európai háború ütne ki, melyben Oroszország is részt venne, akkor a bevitel, természetesen azonnal megszűnnek, mert a ha­tár el volna zárva. Amerikából is szinte lehe­tetlen a bevitel, mert a szállítóhajókat, megtá­madják. Elég itt csak azt megemlíteni, hogy a krími háború allatt, jólle et a behozatal csupán Oroszországból maradt el, a búza ára Angliában 80­ Vo-al emelkedett. Az amerikai polgárháború idején elég volt a déli államok egyetlen kalóz­hajójának, a híres és nevezetes „Albania"-nak tevékenysége, hogy a tengeri forgalmat annyira megakadályozza, hogy a gabonaár Liverpoolban jelentékenyen emelkedjék. Azon kifogás, hogy a hadihajók a kereskedelmi hajókat védik, ezáltal meg van döntve. De még ha ilyen védelem le­hetséges volna is, a gabona ára megmérhetet­­lenül emelkednék, mert a normális árhoz óriási koczkázati jutalom és védelmi költség számít­tatnék. És végre is egészen természetes, ha a gabonaszállító országok tőkés gabonakereskedői a helyzetet kizsákmányolnák. E tapasztalatra jutottunk röviddel ezelőtt a spanyol-amerikai háború alatt, hol egy Luhr nevű speculáns a gabonakészletet összevásárolni és az árt szédületes magasságig felhajtani töre­kedett, oly fogás, mely az európai gabonaár­­alakulásra azonnal befolyást gyakorolt. A szá­mítás ez egyszer nem sikerült és az árak nem sokára ismét visszaestek, de csak azon okból, mert az amerikai hajóhad fölénye következtében az egész­ tengeri forgalom szabadon maradt. De az európai határálllamok háborújánál a kiviteli államok ama kereskedői üzérkedésének szabad keze megmaradna. Épen Németországban volt a gabonával való ellátás kérdése ismételten érintve a birodalmi tanácsban is, de megoldást mindeddig nem nyert. Németek gondolták, hogy a bevitel a földközi tenger felől a szövetséges Itália és Ausztria-Magyarország hajóhada által szabadon tartatnék és Németország Trieszten át élelmez­­tethetnék ; de az, amit mi a tengeri háborúról­­ mondtunk, e reményt illuzórissá teszi. Mások­­ azt tervezték, hogy gyűjtsenek nagy gabona­készletet, mely lehetségessé teszi, hogy nemcsak a hadsereg, hanem a népesség szükségletét is fedezhesse háború esetén , de ez eszme nehezen valósítható meg az óriás költségek miatt és a szükségességét tekintve annak, hogy a gabonát a raktárakban mindig meg kellene újítani. A tervezet megvalósítva semmiesetre sincs. Folyt. köv. 1888-91. 1894-95. Németországban 69 napra 102 napra. Francziaországban 32 „ 36 7) Angolországban 178 „ 274 7) Olaszországban 76 „ 75 Értesítő a szatmári képző intézetekbe való felvételről. A szatmári kath. képző-intézetekben a rendes tanulóknak az 1899—1900 évre való be­írása a következő napokon és feltételek mellett fog megtörténni: I. a kir. kath. tanítóképzőben a tanulóknak beírása f. évi szeptember 4 és 5 napjain d. u. 3—4 óráig lesz. Ugyanezen napokon tartatnak a felvételi és javító vizsgálatok. Az ünnepi „Veni Sancte“ szeptember 6 napján reggel 7 órakor fog magtartatni, melynek végeztével megnyittatik az iskolai év. Az okta­tás szeptember 7 napján kezdődik. Felvétetnek az intézet I. osztályába oly ép testű növendéke­t, kik jó zenei hallással bírnak, bemutatandó keresztlevelek, illetőleg születési bizonyítványuk szerint életkoruk 15. évét már betöltötték és gymnásiumi vagy pol­gári iskolai IV. osztályáról szóló bizonyítványt mutatnak fel, vagy ennek hiányában felvételi vizsgálatot jó sikerrel állanak ki. Felsőbb osz­tályokba a megelőző osztály sikeres elvégzéséről szóló bizonyitván­nyal lehet lépni. Beirási és tanítási dijat nem kell fizetni. II. A kir. kath. elemi iskolai tanítóképző­ben a tanulóknak beírása szeptember 5. 6 és 7 napjain d. e. 9—11 óráig fog megtörténni az irgalmas nénék anyakolostorában levő igazgatói irószobában. Ugyanezen napokon tartatnak a felvételi 03 javító vizsgálatok. Az ünnepi „Veni Sancte“ szeptember hó 8 napján reggel 8 órakor lesz, melynek végez­tével az iskolai évnek megnyitása fog történni. Az oktatás szeptember 9. napján veszi kezdetét. Felvétetnek az intézet I. osztályába oly ép testű növendékek, kik bemutatandó keresztleve­lek illetve születési bizonyítványuk szerint életkoruk 14. évét már betöltöték és polgári iskolai vagy felsőbb leányiskolái IV. osztályról szóló bizonyítványt mutatnak föl, vagy ennek hiányában fölvételi vizsgálatot jó sikerrel állanak ki. Felsőbb osztályokba a megelőző osztály sikeres elvégzéséről szóló bizonyitványnyal le­het lépni. Beirási díjul 6 forintot kell fizetni; a ta­nítási dij havonként 3 frt. III. A kath. polgári iskolai tanitónőképző­ben a tanulóknak beírása szeptember 5 6. és 7. napjain d. e. 11 12 óráig fog megtörténni az irgalmas nénék anyakolostorában­ levő igazgatói irószobában. Az ünnepi „Veni Sancte“ szeptember 8. napján reggel 8 órakor lesz, melynek végeztével az iskolai évnek megnyitása fog történni. Az­ oktatás szeptember 11. napján veszi kezdetét. Fölvétetnek ez intézet I. osztályába ez évre­­csak magántanulóul oly növendékek, kik elemi iskolai tanítónői oklevéllel bírnak. A II. osz­tályba az I. évről szóló bizonyitványnyal lehet lépni. Beirási díjul 6 frtot kell fizetni, a tanítási díj havonként 4 frt. IV. A kath. kisde­dovónő képző intézetben a tanulóknak beírása szeptember 5. 6. és 7. nap­jain d u. 3 — 5 óráig fog történni az irgalmas nénék anyakolostorában levő igazgatói irószobá­ban. Ugyanezen napokon tartatnak a felvételi és javító vizsgálatok. Az ünnepi „Veni Sancte“ szeptember 8. napján reggel 8 órakor lesz, melynek végezté­vel az iskolai évnek megnyitása fog történni. Az oktatás szeptember 9. napján veszi kezdetét. Felvétetnek az intézet I. osztályába oly növendékek kik: a­ bemutatandó keresztlevelek, illetve születési bizonyítványuk szerint életkoruk 14. évét már betöltötték, de a 40. életévet még meg nem haladták, b) bemutatandó iskolai bi­zonyítványuk szerint a polgári vagy felsőbb leány­iskola IV. osztályát nyilvános tanintézet­ben sikeresen végezték, vagy a megfelelő tan­anyagból jó eredmén­nyel felvételi vizsgálatot tesznek; c) tiszta hanggal és jó zenei hallással bírnak ; d) a kisdedóvói pályára alkalmasak, egészségesek és ép testüek. Felsőbb osztályba a megelőző osztályról vagy elemi iskolai tanító­­nőképző intézeti I. osztályról felmutatott bizo­nyitván­nyal lehet lépni-Beiratási díjul 6 frtot kell fizetni; a ta­nítási dij havonként 3 frt-Kelt Szatmárit, 1899. augusztus 22. Dr. Steinberger Ferencz igazgató. HÍRROVAT. * Személyi hir. Lányi Ernő, ismert nép­­daliró, tegnapelőtt városunkban időzött s ez al­kalommal Kovács Leó ezredesnél számos újabb népdal-szerzeményét mutatta be, melyek csak később fognak napvilágot látni * Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter J­e­n­e­i Ferencz adótisztet a szinér-váraljai m. kir. adóhivatalhoz ellenőrré nevezte ki. tanult nyakassággal ragaszkodik elvéhez, hogy színész lesz ; de szivének gyöngéd jósága is fel­ébredt, a midőn bánatos anyját vigasztalja, ki­nek egyedüli vágya, hogy hagyja el a színészi pályát. Ő maga is tudja, hogy e bánatot úgy oszlatja el, ha elhagyja a pályát, melyhez lelke ragadja, — ha nem hagyja el, szülei bánatát neveli, ha elhagyja lelkét, lelke boldogságát tépi szét. Bármint küzdött is Kovács Gyula szivében lelkében, szivének küzdelméből, lelkének hábor­gásából mégis eszménye, a színpad került ki győztesen. Nyugodt lélekkel énekli már : „Mikor szivem­ tüzbokrától kigyultam. A végtelen pusztaságnak indultam Mikor oly vad, oly kegyetlen lehettem. Legtöbb szivem akkor volt az életben !“ Már csak hálával gondol azon kevesekre, a­kik valaha elég jók voltak szóval, tettel éleszt­getni benne a tüzet, az ösztönt, hogy ama kö­dös birodalom tűzoszlopa felé forduljon, hol a legigazabb költészet örök paradicsoma virul, melyből éltető eleme napsugaras levegőjét szívta. Példányképül Egressy Gábort tűzte ki, sőt tö­rekedett elérni; el is érte. Mert a közvélemény őt is igazi nagy művésznek tartotta s tudta és tudja az egész ország közönsége, hogy mily lelkes hévvel, renditletlen kitartással, soha nem hanyatló nemes becsvág­gyal szolgálta ő a ma­gyar drámai művészetet. E. Kovács Gyula a 60-as 70-es években Pesten tartózkodik s irodalmunk akkori fejlő­désének mozzanatai szeme előtt folynak le, s így a különböző irodalmi irányok nem hagyták érintetlenül, de a kelmességtől megmentette nagyra törő idealismusa. Azonban ő is pillanat­nyi hangulatának ad dalban kifejezést, s igy a lyraiságba esik, mint korunk annyi lírikusa. Az E. Kovács Gyula költészetében meg le­het különböztetnünk a szerelem, a családi élet és pillanatnyi benyomások termékeit. Kovács Gyulának oly szerelme van, mely őt rokonszen­vessé teszi előttünk. Három felvonásból áll az,­­ melynek elseje a boldogság csapongó, kápráza­tos képeit, másodika egy tragédiának — mely­ben nem vér, de könny pereg — leverő, szivet tépő fordulatait tárja elénk; mig a harmadik felvonásban a könny a boldogság sugarában, szivárván­nyá töredezik. E nemből elég hivat­koznunk a „Kétszer is nyit az akáczfa virága“ cz. gyönyörű dalára. S a midőn a fellengző ifjú kor fátyol ké­pei szétfoszlottak, s a felzaklatott csalódott szív óhajai mérséklődtek, a remények iránya változott, s a midőn a vágyak elcsigázó zakla­tásai megszűntek, s a midőn ő és neje a boldog családi élet hűs forrása mellett szedik a szelíd­ségben és kölcsönös szeretetben gyökeredző von­zalom virágait, szerény bizalommal nézve a gyermek fészekből a jövő elé, akkor megren­dülnek lantján a családi élet változatai szerint a derűs vagy komoly hangulatú, de mindég ked­ves családi költemények. Költészetét nem az események megható és művészi előadása, mint az ő alanyi érzelmeinek elzengése emeli ki, a­melyeknek többnemű jel­lemző jelenségei teszik bájossá itt-ott, némelyi­ket maradandó becsüekké. Az ő költészetéből leg­­csattanósabban igazolható e mondás igazsága: „líla az egyén lelke.“ Mert sokan és sokan hoz­ták már fel a Kovács lyrája ellen ama vádat, hogy terjengős, feleziezomázott,­­pedig a mint mondják, bársony alatt is doboghat meleg szív, nemcsak vászon mögött, de azt kifeledték, hogy a Kovács lírájában érzékeny, fogékony, sokszor áradozó lélek van, mely lélek egyént tükröz, nem tűzoszlopot a költészet rengetegében, de rokonszenvet, igaz érzelmeket halló egyént. Mert költeményei közül nem egy bizonyára soká fog elévülni, bizonyára sok szívhez megtalálják az utat, mert szívből jöttek. E. Kovács Gyula híres színművész és me­leg szívtől vezetett rokonszenves költő volt. Erősen igazolta Rousseau e mondását: a szín­pad szeretete egy a költészet szeretetével. E kettő szerezte meg számára a babérok halmazát s minden dicsőségnél nagyobb dicsőséget, szülei­nek eme szavát: „Jól tetted fiam, hogy követted lelked istenét!“ S valóban neki követni kellett lelke istenét, hogy Szentpéterinek és Egressinek, a két pap fiának halála után ö a harmadik pap fiú áldozzon Thália oltárán, a ki két anyának gyermeke: édes­anyjáé és a múzsáé. Mindkét anya egyszerre ajándékozza meg csókjával, s mindkettőnek jutalma egy-egy mosoly. Pap volt ő Thalia templomában s a midőn feltárta bibliáját Shakspere-t e kimerithetően te­remtő hatalmat, a költészet magasztos világát hozta közel sziveinkhez. Boldog azért, kit a mú­zsák homlokán csókolnak fájdalmai is szép fáj­dalmak annak és örömei fenségesebb örömök! Mielőtt soraimat bevégezném, csak ama óhajomnak adok kifejezést, vajha úgy teljesítené Magyarország kötelességét az elhunyt iránt, mint a­hogy ő életében mindég telj­esíté azt hazája iránt ? ! ! Nagy Elemér.

Next