Szamos, 1899. augusztus (31. évfolyam, 62-70. szám)
1899-08-27 / 69. szám
E számok alapján számítva a napok számát, mezekre a gabona a népesség táplálására évenkint külföldről szerzendő be, úgy a következő eredményre jutunk: Ruszt Magyarországban 2 „7 „ E táblázat megtanít, hogy először Német-, Franczia-, Angol és Olaszországban már ma is felette komoly kérdést képez a népesség gabonával való elllátása, és a szükséglet idegen gabonára folyvást emelkedik. Ez államok főliteránsai : Oroszország és az Egyesült Államok. Ha most európai háború ütne ki, melyben Oroszország is részt venne, akkor a bevitel, természetesen azonnal megszűnnek, mert a határ el volna zárva. Amerikából is szinte lehetetlen a bevitel, mert a szállítóhajókat, megtámadják. Elég itt csak azt megemlíteni, hogy a krími háború allatt, jólle et a behozatal csupán Oroszországból maradt el, a búza ára Angliában 80 Vo-al emelkedett. Az amerikai polgárháború idején elég volt a déli államok egyetlen kalózhajójának, a híres és nevezetes „Albania"-nak tevékenysége, hogy a tengeri forgalmat annyira megakadályozza, hogy a gabonaár Liverpoolban jelentékenyen emelkedjék. Azon kifogás, hogy a hadihajók a kereskedelmi hajókat védik, ezáltal meg van döntve. De még ha ilyen védelem lehetséges volna is, a gabona ára megmérhetetlenül emelkednék, mert a normális árhoz óriási koczkázati jutalom és védelmi költség számíttatnék. És végre is egészen természetes, ha a gabonaszállító országok tőkés gabonakereskedői a helyzetet kizsákmányolnák. E tapasztalatra jutottunk röviddel ezelőtt a spanyol-amerikai háború alatt, hol egy Luhr nevű speculáns a gabonakészletet összevásárolni és az árt szédületes magasságig felhajtani törekedett, oly fogás, mely az európai gabonaáralakulásra azonnal befolyást gyakorolt. A számítás ez egyszer nem sikerült és az árak nem sokára ismét visszaestek, de csak azon okból, mert az amerikai hajóhad fölénye következtében az egész tengeri forgalom szabadon maradt. De az európai határálllamok háborújánál a kiviteli államok ama kereskedői üzérkedésének szabad keze megmaradna. Épen Németországban volt a gabonával való ellátás kérdése ismételten érintve a birodalmi tanácsban is, de megoldást mindeddig nem nyert. Németek gondolták, hogy a bevitel a földközi tenger felől a szövetséges Itália és Ausztria-Magyarország hajóhada által szabadon tartatnék és Németország Trieszten át élelmeztethetnék ; de az, amit mi a tengeri háborúról mondtunk, e reményt illuzórissá teszi. Mások azt tervezték, hogy gyűjtsenek nagy gabonakészletet, mely lehetségessé teszi, hogy nemcsak a hadsereg, hanem a népesség szükségletét is fedezhesse háború esetén , de ez eszme nehezen valósítható meg az óriás költségek miatt és a szükségességét tekintve annak, hogy a gabonát a raktárakban mindig meg kellene újítani. A tervezet megvalósítva semmiesetre sincs. Folyt. köv. 1888-91. 1894-95. Németországban 69 napra 102 napra. Francziaországban 32 „ 36 7) Angolországban 178 „ 274 7) Olaszországban 76 „ 75 Értesítő a szatmári képző intézetekbe való felvételről. A szatmári kath. képző-intézetekben a rendes tanulóknak az 1899—1900 évre való beírása a következő napokon és feltételek mellett fog megtörténni: I. a kir. kath. tanítóképzőben a tanulóknak beírása f. évi szeptember 4 és 5 napjain d. u. 3—4 óráig lesz. Ugyanezen napokon tartatnak a felvételi és javító vizsgálatok. Az ünnepi „Veni Sancte“ szeptember 6 napján reggel 7 órakor fog magtartatni, melynek végeztével megnyittatik az iskolai év. Az oktatás szeptember 7 napján kezdődik. Felvétetnek az intézet I. osztályába oly ép testű növendéket, kik jó zenei hallással bírnak, bemutatandó keresztlevelek, illetőleg születési bizonyítványuk szerint életkoruk 15. évét már betöltötték és gymnásiumi vagy polgári iskolai IV. osztályáról szóló bizonyítványt mutatnak fel, vagy ennek hiányában felvételi vizsgálatot jó sikerrel állanak ki. Felsőbb osztályokba a megelőző osztály sikeres elvégzéséről szóló bizonyitvánnyal lehet lépni. Beirási és tanítási dijat nem kell fizetni. II. A kir. kath. elemi iskolai tanítóképzőben a tanulóknak beírása szeptember 5. 6 és 7 napjain d. e. 9—11 óráig fog megtörténni az irgalmas nénék anyakolostorában levő igazgatói irószobában. Ugyanezen napokon tartatnak a felvételi 03 javító vizsgálatok. Az ünnepi „Veni Sancte“ szeptember hó 8 napján reggel 8 órakor lesz, melynek végeztével az iskolai évnek megnyitása fog történni. Az oktatás szeptember 9. napján veszi kezdetét. Felvétetnek az intézet I. osztályába oly ép testű növendékek, kik bemutatandó keresztlevelek illetve születési bizonyítványuk szerint életkoruk 14. évét már betöltöték és polgári iskolai vagy felsőbb leányiskolái IV. osztályról szóló bizonyítványt mutatnak föl, vagy ennek hiányában fölvételi vizsgálatot jó sikerrel állanak ki. Felsőbb osztályokba a megelőző osztály sikeres elvégzéséről szóló bizonyitványnyal lehet lépni. Beirási díjul 6 forintot kell fizetni; a tanítási dij havonként 3 frt. III. A kath. polgári iskolai tanitónőképzőben a tanulóknak beírása szeptember 5 6. és 7. napjain d. e. 11 12 óráig fog megtörténni az irgalmas nénék anyakolostorában levő igazgatói irószobában. Az ünnepi „Veni Sancte“ szeptember 8. napján reggel 8 órakor lesz, melynek végeztével az iskolai évnek megnyitása fog történni. Az oktatás szeptember 11. napján veszi kezdetét. Fölvétetnek ez intézet I. osztályába ez évrecsak magántanulóul oly növendékek, kik elemi iskolai tanítónői oklevéllel bírnak. A II. osztályba az I. évről szóló bizonyitványnyal lehet lépni. Beirási díjul 6 frtot kell fizetni, a tanítási díj havonként 4 frt. IV. A kath. kisdedovónő képző intézetben a tanulóknak beírása szeptember 5. 6. és 7. napjain d u. 3 — 5 óráig fog történni az irgalmas nénék anyakolostorában levő igazgatói irószobában. Ugyanezen napokon tartatnak a felvételi és javító vizsgálatok. Az ünnepi „Veni Sancte“ szeptember 8. napján reggel 8 órakor lesz, melynek végeztével az iskolai évnek megnyitása fog történni. Az oktatás szeptember 9. napján veszi kezdetét. Felvétetnek az intézet I. osztályába oly növendékek kik: a bemutatandó keresztlevelek, illetve születési bizonyítványuk szerint életkoruk 14. évét már betöltötték, de a 40. életévet még meg nem haladták, b) bemutatandó iskolai bizonyítványuk szerint a polgári vagy felsőbb leányiskola IV. osztályát nyilvános tanintézetben sikeresen végezték, vagy a megfelelő tananyagból jó eredménnyel felvételi vizsgálatot tesznek; c) tiszta hanggal és jó zenei hallással bírnak ; d) a kisdedóvói pályára alkalmasak, egészségesek és ép testüek. Felsőbb osztályba a megelőző osztályról vagy elemi iskolai tanítónőképző intézeti I. osztályról felmutatott bizonyitvánnyal lehet lépni-Beiratási díjul 6 frtot kell fizetni; a tanítási dij havonként 3 frt-Kelt Szatmárit, 1899. augusztus 22. Dr. Steinberger Ferencz igazgató. HÍRROVAT. * Személyi hir. Lányi Ernő, ismert népdaliró, tegnapelőtt városunkban időzött s ez alkalommal Kovács Leó ezredesnél számos újabb népdal-szerzeményét mutatta be, melyek csak később fognak napvilágot látni * Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Jenei Ferencz adótisztet a szinér-váraljai m. kir. adóhivatalhoz ellenőrré nevezte ki. tanult nyakassággal ragaszkodik elvéhez, hogy színész lesz ; de szivének gyöngéd jósága is felébredt, a midőn bánatos anyját vigasztalja, kinek egyedüli vágya, hogy hagyja el a színészi pályát. Ő maga is tudja, hogy e bánatot úgy oszlatja el, ha elhagyja a pályát, melyhez lelke ragadja, — ha nem hagyja el, szülei bánatát neveli, ha elhagyja lelkét, lelke boldogságát tépi szét. Bármint küzdött is Kovács Gyula szivében lelkében, szivének küzdelméből, lelkének háborgásából mégis eszménye, a színpad került ki győztesen. Nyugodt lélekkel énekli már : „Mikor szivem tüzbokrától kigyultam. A végtelen pusztaságnak indultam Mikor oly vad, oly kegyetlen lehettem. Legtöbb szivem akkor volt az életben !“ Már csak hálával gondol azon kevesekre, akik valaha elég jók voltak szóval, tettel élesztgetni benne a tüzet, az ösztönt, hogy ama ködös birodalom tűzoszlopa felé forduljon, hol a legigazabb költészet örök paradicsoma virul, melyből éltető eleme napsugaras levegőjét szívta. Példányképül Egressy Gábort tűzte ki, sőt törekedett elérni; el is érte. Mert a közvélemény őt is igazi nagy művésznek tartotta s tudta és tudja az egész ország közönsége, hogy mily lelkes hévvel, renditletlen kitartással, soha nem hanyatló nemes becsvággyal szolgálta ő a magyar drámai művészetet. E. Kovács Gyula a 60-as 70-es években Pesten tartózkodik s irodalmunk akkori fejlődésének mozzanatai szeme előtt folynak le, s így a különböző irodalmi irányok nem hagyták érintetlenül, de a kelmességtől megmentette nagyra törő idealismusa. Azonban ő is pillanatnyi hangulatának ad dalban kifejezést, s igy a lyraiságba esik, mint korunk annyi lírikusa. Az E. Kovács Gyula költészetében meg lehet különböztetnünk a szerelem, a családi élet és pillanatnyi benyomások termékeit. Kovács Gyulának oly szerelme van, mely őt rokonszenvessé teszi előttünk. Három felvonásból áll az, melynek elseje a boldogság csapongó, káprázatos képeit, másodika egy tragédiának — melyben nem vér, de könny pereg — leverő, szivet tépő fordulatait tárja elénk; mig a harmadik felvonásban a könny a boldogság sugarában, szivárvánnyá töredezik. E nemből elég hivatkoznunk a „Kétszer is nyit az akáczfa virága“ cz. gyönyörű dalára. S a midőn a fellengző ifjú kor fátyol képei szétfoszlottak, s a felzaklatott csalódott szív óhajai mérséklődtek, a remények iránya változott, s a midőn a vágyak elcsigázó zaklatásai megszűntek, s a midőn ő és neje a boldog családi élet hűs forrása mellett szedik a szelídségben és kölcsönös szeretetben gyökeredző vonzalom virágait, szerény bizalommal nézve a gyermek fészekből a jövő elé, akkor megrendülnek lantján a családi élet változatai szerint a derűs vagy komoly hangulatú, de mindég kedves családi költemények. Költészetét nem az események megható és művészi előadása, mint az ő alanyi érzelmeinek elzengése emeli ki, amelyeknek többnemű jellemző jelenségei teszik bájossá itt-ott, némelyiket maradandó becsüekké. Az ő költészetéből legcsattanósabban igazolható e mondás igazsága: „líla az egyén lelke.“ Mert sokan és sokan hozták már fel a Kovács lyrája ellen ama vádat, hogy terjengős, feleziezomázott,pedig a mint mondják, bársony alatt is doboghat meleg szív, nemcsak vászon mögött, de azt kifeledték, hogy a Kovács lírájában érzékeny, fogékony, sokszor áradozó lélek van, mely lélek egyént tükröz, nem tűzoszlopot a költészet rengetegében, de rokonszenvet, igaz érzelmeket halló egyént. Mert költeményei közül nem egy bizonyára soká fog elévülni, bizonyára sok szívhez megtalálják az utat, mert szívből jöttek. E. Kovács Gyula híres színművész és meleg szívtől vezetett rokonszenves költő volt. Erősen igazolta Rousseau e mondását: a színpad szeretete egy a költészet szeretetével. E kettő szerezte meg számára a babérok halmazát s minden dicsőségnél nagyobb dicsőséget, szüleinek eme szavát: „Jól tetted fiam, hogy követted lelked istenét!“ S valóban neki követni kellett lelke istenét, hogy Szentpéterinek és Egressinek, a két pap fiának halála után ö a harmadik pap fiú áldozzon Thália oltárán, a ki két anyának gyermeke: édesanyjáé és a múzsáé. Mindkét anya egyszerre ajándékozza meg csókjával, s mindkettőnek jutalma egy-egy mosoly. Pap volt ő Thalia templomában s a midőn feltárta bibliáját Shakspere-t e kimerithetően teremtő hatalmat, a költészet magasztos világát hozta közel sziveinkhez. Boldog azért, kit a múzsák homlokán csókolnak fájdalmai is szép fájdalmak annak és örömei fenségesebb örömök! Mielőtt soraimat bevégezném, csak ama óhajomnak adok kifejezést, vajha úgy teljesítené Magyarország kötelességét az elhunyt iránt, mint ahogy ő életében mindég teljesíté azt hazája iránt ? ! ! Nagy Elemér.