Szamos, 1917. október (49. évfolyam, 235-259. szám)

1917-10-03 / 235. szám

mKLIX évfolyam., Szatmár, 19[7. október 3. szerda IBUatlIMtlIHI­s**« .»««■« ****** »»«I ÜSzótatóst eNJak­aiSr* MvSttér apra 89 fiBér. Sswa*e«sz*8kség és kiadóhivatal: »AlSÓCD-CTOI M. Tdetea námok; Szerkesztőség 373» " — Felelős szerkesztő ■ »Ml p mmmm mmum l­imtTtsi a>«4AKt »«at«« »K—f­tH _ — f *­ — 9 « ÍCárié és Ujpt­riajöono» : Wn­iwy«aéi ém teldcurde részvénytízrsasAs SZHTMrtR-NÉMEn.i » K — f­t4 . - f­V . — f * „»f & r £ r 235. szám. Czernyn külügyminiszter a központi hatalmak hadi céljairól. A külügyminiszter budapesti beszéde. — A Szamos fővárosi tudósítása. — Budapest, okt. 2. A fővárosi lapok már közölték, hogy Czernyn Ottokár gróf külügy­miniszter Wekerle Sándor miniszterei­nek látogatására Budapestre érkezik. A külügyminiszter tiszteletére, aki ma érkezett Budapestre, a miniszterelnök ebédet adott. Ez alkalommal a külügy­miniszter a következőkép nyilatkozott a külpolitikáról: Elsőnek fényes katonai helyzetün­ket világította meg. A népek milliói­nak — úgymond — joguk van meg­tudni, hogy miért nincs még meg a világ óhajtotta béke. Már állásom elfoglalásakor kijelen­tettem, hogy senkit sem akarunk le­­igázni, viszont magunkat sem en­gedjük leig­ázni. Készek vagyunk a kölcsönös megegyezésen alapuló bé­kére. Ezzel a monarchia békecéljait általánosságban megjelöltem. A mondottakból semmit sem vonok vissza, mert hiszem, hogy állás­pontomat itt is, Ausztriában is he­lyeslik. Arról lehet szó, hogy a pápai vá­­laszjegyzékünkben kifejtett programjun­kat kiegészítsem, mert érthetetlennek látszik, hogy a jövőben lemondani ké­szülünk a katonai fegyverkezésről, holott ezen nehéz esztendőkben védekezni csak így tudtunk. Reméljük, hogy hatalmas küzdel­münk tényével elértük azt, hogy életfeltételeink a jövőben megér­tésre számíthatnak. Amíg ellensé­geinket nem győztük meg katonai legyőzhetetlenségünkről, addig a fegyverkezésről nem mondhatunk le. A fegyverkezésből csak egy ki­vezető út van; — a teljes nemzet­közi leszerelés. A hajórajoknak semmi céljuk, ha az összes államok szavatolnak a tengerek szabadsá­gáért. .A szárazföldi hadsereget, a rend fen­tartásár­a szükséges mér­tékre kell redukálni. Minden állam­nak le kell mondania önállósága egy részéről a világbéke biztosítá­sáért. A további feltétel a nemzet­közi választott bíráskodás. Ezen gondolatokat tartalmazza pápai vá­laszjegyzékünk. A területnagyobbí­­tásról lemondunk, ha megszállott területeinket ellenségeink felszaba­dítják. Negyedik alapelvünk a sza­bad gazdasági tevékenység folyta­tása a gazdasági háború kikerülése céljából »rétor Nemmertszag ugyanezen elveket magáévá tette. A kártérítés kérdésében mindig arra­ kell gondolnunk, hogy" ellenségeink mi­csoda pusztítást vittek véghez megszál­lott területeinken és vájjon ellenségeink ezekért kártalanítanak-e vagy lelkületün­ket félreismerve Egyoldalú jóvátételt re­mélnek. Ezen háborút nem a hangzatos frá­zisok fogják eldönteni. Hallottuk ellen­ségeinktől, hogy Németország meg fog semmisülni és a monarchia darabokra fog szakadni. Utóbb már olcsóbban ad­ták. Talán sor kerül más egyéb frázi­sokra is. Mi erőnket nem szavakban, hanem hadseregünkben és szövet­ségeseink szilárdságában keressük. Minket megtörni, megsemmisíteni nem lehet. Ha ellenségeink a háború folytatására kényszerítenek, akkor kárpótlást mi fogunk követelni. Meggyőződésem az, hogy a világ­­béke a kifejtetteken létrejöhet. Hiszem azt is, hogy egy év múlva még kedve­zőbb helyzetben leszünk katonailag, de bűnténynek tartom a háborúnak önér­dekből való folytatását és csakis azért óhajtom a megegyezéses békét. Ha öldöklésre tovább kénysze­rülünk, feltételeinket meg fogjuk változtatni. Nincsenek vérmes reményeim, hogy az ántant most már hajlandó lenne a megegyezéses békére. Ezen békét a világ többsége óhajtja és csak kevesen vannak, akik azt megakadályozni akar­ják. Hidegvérrel, nyugodtan, tovább ha­ladunk utunkon. Tudjuk, hogy képesek vagyunk kitartani a harctéren és itthon. Nem voltunk kishitüek nehéz óráinkban, nem vagyunk elbizakodottak győzelmünk­ben. Eljön majd a mi időnk is és vele a monarchia szabad, békés fejlődésének biztos alapja. tt helyzet Oroszországba!!. Pétervár, okt. 2. Több hadsereg követeli, hogy a szent zsinat átkozza ki Kornilovot. Hir szerint a külügyminiszteri tárca valamelyik szociálista politikus kezébe kerül. Pétervár, okt. 2. A J­­askendben a forradalmárok magukhoz ragadták a hatalmat és kijelentették, hogy nem ismerik el ideiglenesen a kormányt. Miután a mohamedánok nem helyeslik az ellenforradalmat, valószínűleg véres harcokra van kilátás. A kormány táviratát, melyben megadásra szólította fel a felkelőket, ezek széttépték. A kormány nagyobb csapatokat küld­ő lázadók leverésére. Kopenhágs, okt. 2. Trotzky bolseviki szoc­ialista követeli, hogy a polgárság ellen vezessék be a guilotint. ..­­ Helsingfors, okt. 2.%. A tartománygyülési választások meg­kezdődtek. Egyes szám­ára: Helyben Ül fillér. Lapunk mai asim­a & oldal. A béke messzebb van, mint valaha. Rotterdam, okt. 2. A Manchester Guardian írja : >1 kancellár és kühlmann be­szédeiből megállapítható, hogy béke messzebb van, mint júliusban a volt. Az antant nem ad útlevelet a feerni konferenciára. %

Next