Szamos, 1919. január (51. évfolyam, 1-27. szám)

1919-01-01 / 1. szám

Ötvenegyedik évfolyam. ELŐFIZETÉS HELYBEN ÉS VIDÉKEN: Eg­y évre AS K —f. Fél „ 24 K—f. Negyedévre 12 K—f. Egy hóra 4 K —f. Hirdetési díjak előre fizetendők. 1-ső szám Egyes szám ára 20 fillér. Pályaudvarokon 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG KIADÓHIVATAL: Eötvös-utca 4. Telefon­. / • i....k . Szerkesztő, it s . 373 Kiadóhivatal Fel. szerkesztő .414 lakása .... 358 SZATMÁRNÉMETI, 1919. Felelős szerkesztő: Dénes Sándor. Szerkesztő: Dr. Burger Dezső. SZERDA, JAN. 1. A Szamos ötven éves Szalmát, dec. 31. Fekete ujesztendőben szomorú évfordulót ülünk. Szomorú, szenvedésekkel teli, ke­serves uj éve van a magyarnak. Mintha az alvilág összes szörnyei elszabadul­tak volna láncaikról és egyszerre ron­tottak volna reánk, tépik, szakgatják, üldözik a magyart, nem percnyi nyugtot neki, a vérére engednek szom­jaznak, az életére törnek. Ebben a lehangolt időben, ami­kor az ország, a magyar haza min­den polgára egy idegenek által ránk kényszerített világösszeütközésnek kö­nyörtelen konzekvenciáit nyögi, ma tölti be ez a lap fennállásának ötve­nedik esztendejét. A fekete órákban nincs kedvünk ünnepelni, a magunk dolgával csak röviden szabad ma foglalkoznunk. Az elmúlt ötven esztendő ezt a lapot a vidék egyik legelterjedtebb, legolvasottabb lapjává tette. A Szamos ma a friss hírszol­gálatnak, a becsületes, önzetlen mun­kának fogalmát képviseli olvasó­kö­zönségének hatalmas gárdája előtt. A mai évfordulón tele van a szí­vünk mardosó fájdalommal, lelkünk olyan, mint a viharban megtépett lo­bogó, de azért tollunkról nem hervad le a szó, a nemzeti kötelességek evan­géliumának szava, riadót füvünk min­den nap az elalélt magyar lelkek fel­­támasztására. És ez a riadó az újjáéledő Ma­gyarország polgári középosztályának riadója lesz. Ennek az országnak szüksége van egy erős, önérzetes, összetartó, köztársasági, polgári középosztályra. A Szamos, amikor életének má­sodik félszázadába lép, ennek a pol­gári középosztálynak a jelszavait írja zászlajára és szent kötelességének, becsületes hitvallásának tartja, hogy ennek a kialakulóban levő életképes polgár­i ^­r *ömörü­lést, sőt polgári erők egyesítését képes­ségeinek legjavával szolgálja. Ezt ígérjük, erre szent fogadal­mat teszünk és ehhez kérjük olvasóink, barátaink, polgártársaink jóakaratú támogatását! 9 kommunistái­ puncsot ftiséreltek meg Budapesten Budapest, dec. 31 Az Üllői­ úti egyes honvédlaktanyában délelőtt a kommunisták gyűlést tartottak, ahol Kun Béla kommunista vezér az új hadügyminiszter ellen izgatott, aki szerinte ellenforradalmár. A gyűlésen jelen volt Po­gány József kormánybiztos is, aki Kun Béla ellen akart felszólalni. Kun beszéde közben egyszerre lövés dördült el. Nyom­ban utána sortüzet adtak az udvaron ál­­lókra. Iszonyú pánik tört ki. A laktanya legénysége, mintegy 3000 ember, felfegy­­verkezte magát. Rojkó ezredparancsnoknak és Pogány Józsefnek sikerült a rendet annyiban helyreállítani, hogy a gyűlést folytatták. A kaszárnyából kivonult néhány száz katona elzárta a Hungária-körutat, majd amikor rendőrök jöttek autókkal, a­’ víztorony tetejére menekültek, ahol felállí­tották gépfegyvereiket. Nemso­kára elindult a kommunista csapat fegyverekkel, gép­fegyverekkel és autókkal a főváros belseje felé, a kat­onai karhatalmi csapat azonban elzárta előttük az utat. Kun Bélának tár­saival sikerült a kaszárnyából elmenekülni és a harminckettes laktanyába mentek, hogy fellázítsák a katonákat, de ezek ellene fordultak és elfogták. Egy órakor fegyveres csapat indult el Kun Béla kiszabadítására. Pogány kormánybiztos rendeletére azonban időközben Kunt szabadon engedték. A helyzet rendkívül feszült. A kor­mánycsapatok és a rendőrség fölényben vannak. A kormány a terrorral szemben Budapest, dec. 31. A kormány tagjai ma délután minisz­tertanácsra jöttek össze, a­melyen szóba hozták Festetich hadügyminiszter esetleges távozásának kérdését is. A kormány tagjai el vannak tökélve, hogy az ismételten meg­nyilvánuló terrornak nem engednek. A kor­mány haladni akar a maga kijelölte után és nem ismeri el a katonaságnak azt a jo­gát, hogy egyre-másra megbuktatja a neki nem tetsző hadügyminisztert. A miniszterek álláspontja az, Festetichnek a helyén kell maradnia. Lapunk mai száma 6 oldal. I A cseh-szlovák kormány ismét új demarkácionális vonalat jelölt meg Miskolc, dec. 31. Beavatott forrásból közük : A cseh-tót kormány új demarkácionális vonal megállapítását közli a magyar kor­mánnyal. Az új megállapítás szerint az előbbi demarkációs vonalban Pozsonytól Heves megyéig nem lesz változás. Változás Heves megye határában Pásztónál kezdődik, innen légvonalban húzódik Szarvaskőig. Szarvaskőtől a demarkációs vonal tovább húzódik Diósgyőrig, onnan Miskolcig. Mis­kolciós a demarkációs vonal Abaujszántó érintésével Sátoraljaújhelyig terjed, magá­ban foglalva a Tokajhegyalját Szerencs ki­vételével. Sátoraljaújhelytől légvonalban Uzsok irányában húzódik a demarkációs vonal a Kárpátokig. Berthelot tábornok Nagybányán Magyarok és románok együtt fogadták a hadvezért — A Szamos eredeti tudósítása. — Nagybánya, dec. 30. Megírtuk mai számunkban, hogy Ber­th­e­l­o­t tábornok az antant főparancsnok­ságának bukaresti képviselője Szatmárról Nagybányára utazott, hogy körútjában a nagybányai viszonyokkal is megismer­­­kedjék. A nagybányai állomáson­­ egy félórát időzött a tábornok, akit ez idő alatt a város magyar és román lakossága fogadott. A fogadás részleteiről nagybányai tu­dósítónk a következőkben számol be: Mintegy 3000 magyar és körülbelül 4—500 román várta a pályaudvaron a tábornok vonatát. A magyarokat dr. Nagy Gábor h. polgármester, Szőke Béla plé­bános és K­o­v­á­c­s Géza bányatanácsos vezették, míg a román fogadó-küldöttség élén B­r­e­b­á­n Sándor esperes-plébános és dr. Drágos Teofil állottak. A vonat befutását a magyarok mély­séges csönddel és mozdulatlan nyugalom­mal kisérték, mig a románok hangos hurrá és szetrenszke kiáltásokkal fogadták azt. A tábornok először a város vezető­­­ségét fogadta, amelynek nevében Kovács Géza francia nyelven tolmácsolta a város üdvözletét. Elmondotta a szónok, hogy a­­ magyarok 1000 éve lakják e területet, számbeli fölényben vannak és az az óha­

Next