Szamos, 1923. április-június (55. évfolyam, 57-119. szám)
1923-04-11 / 57. szám
55. #»/. 57 sz. Sărim- Asociațiune pentru cultura și poporului roman SZEKKCSZTÖSÉÖ : Strata Cuzü Vo<!* (ír.ílvö* u Püspőkt kuauiU'uí) frlfríAsi.zerUaMlf'. L>-~s<»m «Ätitä»*'KIADÓHIVATAL: Sibiu Slrada Cuza Voda (Eétvös-utca) 4. sz. Itt állunk, másként nem tehetünk . . . keservéről életjelt ad, hogy ez az újság mint egy néma hárfa húrjai, kéz érintése nélkül is megszólal, ha a szél, a levegő mozgása rajta és végsorban, hogy a átremeg levegő mozgásban és remegésben van és rajtunk vibrál keresztül, ezt az összelendülést, a hullámoknak ezt az összesimulását szeretnék egyesek helyettünk elvégezni és az államhatalom nagy gondjai közepette nem törődött egy kicsit vele, hogy helyettünk vagy velünk végeznek. Az államhatalom egyébként azóta meggondolta magát és az azóta életbe lépett alkotmánytörvény 25. §-ának 6-ik bekezdése kimondja: “ Egyetlen napilap vagy közlemény megjelenése sem függeszthető fel és nem tiltható be. A kormány mindenesetre azok élén áll, akik semmi kétséget nem támasztanak az alkotmány érvénye ellen és igy őrködni fog, annak betartana felett És ezt végtelenül bölcsen teszi Egy angol jogbölcsész mondotta azt az okos dogot, hogy az elméleti filozófiára nagy szükség van, mert az emberek maguktól bölcselkednek, különben és pedig hadarabbul és zavarosabban, mint a legelvontabb spekulációk. Ilyen viszonylatban van egymással a sajtó és a tömegek hangulata, már tudniillik az a sajtó, amelyet a közönség önként magáénak vall. Ha a sajtó, átfut rajta a közvélemény, miközben értelmet, mérsékletet, józanságot nem formál bele és nem így összhangozza vissza a közvéleménybe a saját tömeglelkének zúgását, akkor a közvélemény önmagából és önmagában sokkal képtelenebb tételekhez és álláspontokhoz jut, mint a legmegbélyegzettabb sajtóorgánum. Ebben a kölcsönös szeliditésben csak az a sajtó fejtheti ki emberséges hatásait, amelynek meghagyják a jogát és módját, hogy nemzete szavában, lelkében, hagyományában és ideáljaiban kitarthasson és hogy ne vádolják irre-A SZATMÁRI LESZÁMÍTOLÓbármely összeg erejéig kifizetéseket vállal Buaurestban ét kirhava 1*»: Harmincnapos száműzetést)"' térünk vissza ezekre a hasábokra, oyasféle meghatottsággal, amilyennel hosszú távollét után először támaszkodunk neki az otthoni cserépkályhának és először nézünk bele az otthoni lámpavilágba, miközben a szegletek félhomályában ölelésre lágyulnak a falak határvonalai Ez az elfogódottság onnan is van, hogy ebben a harminc napban valóságnak láttuk, amivel addig csak hízelegtünk magunknak, hogy ennek a mi közönségünknek mégis csak valamije a Szamos és minél jobban fordul kifelé a természetes életviszonyaiból ez a város és közönsége, minél idegenebbre hangolódik körülötte minden intézmény, felfogás, erkölcs és irány, annál többre ez a kis újság, amelyet a maga szerénységében olyan meglepetésszerűen ért ez a megtisztelő megrendszabályozás, amilyen csak félelmetes harci tényezők és állambontó erőforrások ellen van előrva. Az évtizedek sorsközössége megszólalt ezekben a napokban. A szatmári ember lefekvéséhez és felkeléséhez tartozik a Szamos, mint ahogy a régi francia királyok ..grand sever“-je, mindennapi ünnepélyes felkelése és felöltözése a főnemesség nagyszámú részvételével kapta meg államalkotó fontosságát és jelentőségét. Így derült ez most ki és lehet, hogy mi ezt magunk iránt elfogultan állapítjuk meg, de ez természetes jogunk és még mindig nem vagyunk annyira elfogultak magunk mellett, mint amilyen elfogultságot mások ellenünk elárultak. Például volt nyomtatott betű, amely helyeselte, hogy bennünket betiltottak. Még egyszer leírjuk: a nyomtatott betű, amelyben a nyomtatás betiltását helyeslik és akármilyen szédületes gyorsasággal halad visszafelé az egész világ, egy százötven év haladásával szerzett szabadságllapotból visszafelé arra, ahonnét ez a fejlődés megindult, mégis csodálkozva áll meg az ember az ilyen szövegek előtt és amint beléjük néz, a betűk mintha elváltoznának és egy nagy, vörös inicziáléval egy boszorkánypör leírása kezdődnék a középkor ragyogó emlékei közül. Ma sem hisszük, hogy azok a komoly hatalmi érdekek, amelyeknek védelmére a szabadságjogok fel vannak függesztve, valósággal megtámadva és veszélyeztetve érezték volna magukat a Szamos részére. Érzésünk szerint csak az történt, hogy amint a törvényen kívüli állapotban az egyesek sorsa általában a véletlen és az önkény esélyétől és tetszésétől függ, most éppen a Szamos esett áldozatul. Mikor a szabadságjogok épületszerkezetét megbontják és a téglák hullani kezdenek belőle, nem lehet megmondani előre, hogy kinek a fejére hull az első tégla Azért is hisszük, hogy nemcsak a Szamos által hirdetett gondolatok és irányzatok váltották ki az államhatalom haragját, mert a tilalmi időben is szabadon jártak ide a többi erdélyi magyar újságok és ezek is — több-kevesebb radikalizmussal — ugyanazokat a kisebbségi és nemzeti elméleteket és törekvéseket terjesztik, amelyeknek hirdetése nekünk itt hivatásunk és kötelességünk. Ha egyik lapból szabad ezeket olvasni, akkor még az önkény teóriája szerint is helybeli újságban is ugyanezt veszedelem nélkül lehet viszontlátni. Nem ez, hanem az a meghitt, szívbéli viszony, amely az olvasók ezrei és a Szamos között megszövődött, ez az, aminek a megbolygatására a kivételes hatalom ezúttal félrevezetve segédkezet nyújtott Hogy : van itt egy orgánum, amelyen át a közönség tovább érez, érdeklődik, ha gondolkodik, magáról, panaszáról és ES KERESKEDELMI BANK R.-T. Práfán feíritatá Nth koranáé«i. fttaVTÓM 1« MILLIÓ L9N. TAKTALAKT0KX I MNM LM. »ariktaa kafanatftl kárkotá ^ szórkában. TAKARÉKBITÍT ÁLLOMÁNY ü ÄILU0 LE ®. : =*«*,«r karajában VS8Z I» «Lft* >m) MNIMá I BICÉN EÍNZKKSTM AtiKMAl CHSCAEKET BEVÁLT. «ÖLCSÖitÖlMT L1SSLÖNYÖRERBEN FOLYÓSÍT a .aachiv.L-“ wrroarratAkbasA«. vjujimbt az .rtsbíc(*.*-.nom íseaikalt tbumti biztosító tArsasa« rövaYnöksócr iNmUN fc SstotateüB fc