Szamos, 1928. április-június (60. évfolyam, 76-145. szám)

1928-04-01 / 76. szám

$?*** *M+mm I hétről ÖRÖKÖS GYANÚSÍTÁS a kisebbség, különösen a­­ határszéli kisebbség sorsa. Hasztalan igyekszik ez a kisebbség békességben elhelyezkedni, hasztalan iparko­dik, hogy az állam iránti kötelességeit becsületesen tel­jesítse, hasztalan adja ezernyi tanujeiét, hogy békesség­ben akar itt élni és hasztalan van minden lépése a hadi­zóna szigorú szabályai által korlátozva — a határszéli kisebbség állandó, szabad prédája a gyanúsításnak. Leg­utóbb Florea szatmári képviselő úr, akitől pedig már nem egyszer hallottunk szép frázisokat a megértésről és akinek mandátumát nem egy kisebbségi szavazat segí­tette a parlamenti szószék felé — erről a szószékről ve­hemens támadást intézett a határszél felé, ahol — úgy­mond — veszedelmes irredenta propaganda folyik. Hol, kik és kik között csinálják — erre nem tért ki az in­terpelláció, csak általánosságban hintette errefelé a gya­nút: a határszélen irredenta propaganda folyik. Semmi konkrétum. Olyan vád, ami ellen — konkrétum híjján — védekezni sem lehet. A választók — közöttük, ismé­teljük, egy sereg kisebbségi választó is, azt várná Florea képviselő úrtól, hogy ha valaki a parlamentben ilyen vádakat hangoztatna az általa is képviselt vármegye ellen, a mi képviselőnk álljon fel és védjen meg bennün­ket az alaptalan vádaskodással szemben, hogy mondja azt, hogy itt, a határszélen figuranta van, katonai ható­ság van, ügyészségek vannak, rendőrség van, amely ha­tóságoknak mind az a kötelességük, hogy mindenfajta illegális megmozdulást erélyesen megakadályozzanak, még erélyesebben megtoroljanak. És esztendők teltek el anélkül, hogy a hadbíróságnak ez a határszél munkát adott volna. Ezt várták a választók Florea képviselő úrtól. Aki azonban ezúttal elfeledkezett arról, hogy neki kerületének hírnevét, békességét kellene megvédelmezni, sőt elfeledkezett arról is, hogy interpellációjával meg­vádolta a fentebb elsorolt határszéli hatóságokat, mond­ván, hogy azok engedik, hogy itt, a határszélen nagyra­­nőjjön az irredenta­ propaganda és még baj talál lenni, ha Florea képviselő úr nem vigyáz . . . EZZEL SZEMBEN örömmel kell feljegyeznünk, hogy amíg a parlament szószékéről ilyen súlyosan ve­szedelmesnek látják a határszéli helyzetet, azalatt mi itt a határszélen szépen megférünk egymással. Aki szerdán este a színházban volt és végighallgatta a beszédeket a F. Hermann Ella búcsúztatására rendezett ünnepélyen, az egészen másként láthatta a dolgokat. Láthatta, hogy románok és kisebbségiek szép békességben megvannak egymással — ha a politika nem zavarja ezt a békessé­get Kezdjük azt hinni, hogy a színpadi deszkákon lát­juk az igazi életet, a politika viszont csak kothurnusos színjátszás, ahol egyesek tetszelegnek maguknak — a saját maguk által kiválasztott szerepben. STEINHARDT: Mire ezek a sorok napvilágot lát­nak, a balul sikerült Steinhardt-turné már valószínűleg véget ért és így már nem csinálunk anyagi kárt a ki­tűnő vendégművésznek. Bár a turné nem érdemli meg tőlü­nk ezt az óvatosságot, ezt a figyelmet az anyagi ér­dekei iránt, mert egészen komoly volt az az erkölcsi kár, amelyet nekünk itteni szereplésével okozott. Mi, kisebb­ségi sorban levő magyarság szeretünk büszkék lenni a kultúránkra. Az okosság azt követeli, hogy féltékenyen hiúak is legyünk reá. Már pedig ez a vendégszereplés egyáltalában nem volt alkalmas arra, hogy­­ mint Bu­dapestről importált magyar kultúr­anyag valami nagyon növelje a büszkeségünket, sőt egyenest restellnék ma­gunkat, ha valami tájékozatlan ember azt hinné, hogy az a magyar kultúra, amit Steinhardt Géza és különösen Sándor Stefi itt produkáltak. Nagyon szívesen látjuk a budapestiek vendégszerepléseit, örvendtünk, amikor Nagy Endre jött, amikor Kőváryék itt voltak, de szem­lesütve restellkedtünk Sándor Stefi miatt. Mi tudjuk, hogy milyen nehéz egy ilyen magyar társulat részére megszerezni a beutazási engedélyt. Azt az energiát, amely ezeknek a nehézségeknek az áthidalásához szük­séges, kár volt erre a kultúr-attrakcióra pocsékolni. Egy nívósabb, igazán reprezentáló társaság behozatala anya­gilag is, erkölcsileg is kifizetődnék és nekünk sem kel­lene miatta szégyenkeznünk. K­VVTTrTTVTVVVTTVTVWVTVWVVW'rvv'y'rVVs KONRAD VEIDT leghíresebb al­akítása A Lady Hamilton Partnere a szép LIANA HAYD BIBLIOTECA,,ASTRA"­ SIBIU 1926. W 1. Vasárnap 2022 60 évf. — 76. Vaatsri «ír« . . tpf *«4w — Aiba-Julia a kisebbségek részére is történelem! 4L nemzeti-par­asztpárt a kisebbség­eket is szívesen látta Gy­ula­fehérváron PopCicío Sstvan nyilatkozata (Arad. —­ A Szamos tudósítása.) Pop-Cicio István volt miniszter, a nemzeti-parasztpárt aradi tagozatának elnöke nyilatkozott egy aradi újságíró előtt a politikai hely­zetről. Az érdekes nyilatkozat így szól:­­ — Annyit mondhatok, hogy parlamenti kivonulásunk történelmi jelentőségű tény, tudatában vagyunk annak, hogy mit cselekszünk és mit fogunk ezután cselekedni. Előttünk ez az ut állott csak. A nép nevében demonstrá­lunk és tiltakozunk. Egy új és egy régi világ válaszútja­­mi vagyunk. A régi ellenszenvessé vált, az újat mi kép­ei vagyunk. A régi ellenszenvessé vált, az újat mi kép­viseljük és a mi képviseletünkben a nép is akarja. Nem­csak papíron kívánjuk a demokráciát, hanem a gyakor­latban is. Nem a hatalomért küzdünk mi, hanem elveink diadalra jutásáért, amaz elvek diadaláért, amikért már tíz év óta harcolunk. — A liberálisoknak be kell látniok, hogy el kell hagyniok helyüket. Olyan fej­eküli bel- és külpolitikát csinálnak, hogy példátlan. — Hát Alba­ Iulia? — Ezt a gyűlést feltétlenül megtartjuk. A programm­­ját majd később állapítjuk meg. Hiszen van még idő. És ez a történelem a kisebbségeket is érinti. Nemcsak a törvénytisztelet, a jogegyenlőséget és a többi szabadság­­jogokat fektettük ott le 1918. december elsején, hanem bizosítottuk a kisebbségek jogait is. Tehát Gyulafehérvár a kisebbségek részére is történelem. És ha úgy érzik, amint mi tudjuk, hogy híven kitartunk a gyulafehérvári határozatok mellett és eljönnek a gyűlésre, amint hiszem, hogy eljönnek, akkor szívesen látott vendégeink lesznek. Szóba hozzuk a Maniu és Bratianu tárgyalásáról el­terjedt híreket. — Egyelőre cáfolják ezt a mi lapjaink — feleli Pap C. István, — de hát — mosolyodik el — azon sem sza­badna csodálkozni, ha az említett tanácskozás és találko­zás tényleg megtörtént volna. Politikáról van szó... i VVírtfV’rSfTV v S Dr. Draws Team válasza a megyei tanácsban elhangzott vádakra — Aki mondja — hazudik, aki terjeszti — ostoba, aki elhiszi — szamár A Szamos bala-maréi (nagybányai) tudósító­ja jelenti: A vármegyei nagy­tanács legutóbbi két gyűlésén a Nagybányai Városi Takarékpénztár, a Mezőgazdasági Kamara, valamint legutóbb az Ecsedi Láplecsapoló Társaság ügyében elhangzott felszólalások érthető feltűnést keltettek az egész vármegyében. Dr. Dragos Teofil volt prefektus, orsz. képvi­selő nem lévén tagja a vármegyei tanácsnak, ott nem válaszolhatott a felszólalásokra és — ami min­denkit meglepett — párthívei közül sem szólalt fel senki, hogy a vádak ellenében a pártvezért megvédelmezze. Mivel pedig a vármegye egész közönségét ér­dekli dr. Dragos Teofil véleménye, a Szamos tu­dósítója felkereste és megkérte: nyilatkozzék az elhangzott felszólalásokra. — Az egész vádaskodás tisztára hazugság, mondta dr. Dragos Teofil. Elképzelhetetlen, hogy én, mint a Városi Takarék egyik legnagyobb beté­tese, rossz üzleteket oktrojáltam volna rá az in­tézetre. Ez legelsősorban a saját érdekeimmel el­lenkeznék. — Breban Sándor tanács­tag azt is állította, hogy az én bankom, az Aurora valami Schwartz Jakab nevű kliensét, akinél a pénzünk veszélyez­tetve lett volna, átkonvertált a Városi Takarék­hoz. Ez annyival kevésbbé lehetséges, mert az in­tézetnek ilyen nevű kliense sohasem volt. — Tessék megírni, hogy a vádakra egyelőre ez a válaszom : — aki mondja — hazudik, aki terjeszti — ostoba, aki elhiszi — szamár. — Egyebekben megtettem az ügyben a törvé­nyes lépéseket és rövidesen a bíróság fogja majd megállapítani, hogy kinek van igaza. kereskedelmi egyesületek együttmíixQdfee ítz Erdélyi Kereskedelmi Szövetség mozgalmat - Nagy­váradon és Bukarestben megnyílt a szövetségi iroda Az Erdélyi és Bánsági Kereskedelmi Testüle­tek Szövetsége, amelyhez a szatmári testületek is csatlakoztak, ma köriratban értesítette az itteni testületeket, hogy a Statul Negustoresc bukaresti központjával az együttműködésre vonatkozó tár­gyalásokat befejezték és a létrejött megállapodást már a legközelebbi hetekben beterjesztik mindkét szervezet közgyűlésének ratifikálás végett. Evvel a romániai kereskedelemnek olyan hatalmas szer­vezete épül ki, amelynél csupán a tagok kitartá­sán és áldozatkészségén múlik a kívánt eredmé­nyek elérése. A két kereskedelmi szervezetnek ez az együtt­működése igen kedvező hatást kelt a szatmári ér­dekeltségek körében is, amelyek e megegyezés után szintén az intenzívebb együttmunkálkodás­­sal igyekeznek majd előbbre vinni a helybeli ke­reskedelem különféle ágazatainak érdekeit. Közli a szövetség, hogy úgy a nagyváradi, mint a bukaresti irodáit megnyitóba és a két iro­da működés nagyban elősegíti majd a szövetség­hez tartozó testületek dolgát. A két iroda már ed­dig is igen eredményes tárgyalásokat folytatott a kereskedelmi érdekek védelmében. Különösen az adóügyekben fejt ki nagy mun­kát a központi iroda, amely készségesen áll ren­delkezésére valamennyi tagegyesületnek minden alkalommal, amikor adókivetési tévedések és hi­bák korrigálásáról van szó. A szövetség most ab­ban fáradozik, hogy mentesítse a kereskedőket at­tól, hogy kétszeresen terheljék meg őket adicio­­nális adóvjd, külön a város és külön a vármegye részére. Megbeszéléseket folytat a szövetség a pénz­ügyminiszterrel az értéktaxa dolgában is, amely­ben bizonyos egyöntetűséget szeretne biztosítani. Legjobb Hubay léte bőr és kü­lö­di fil­­decos keztjük MERTZ JÓZSEFNÉL

Next