Szamos, 1929. április-június (61. évfolyam, 75-145. szám)

1929-04-03 / 75. szám

lUKAI — - BIBLIOTECA,,ASTRA" SIBIU € TOHHl­ SATU-MARE [SZATMÁRI 1929 IV. 3. Ü £ vKl­ír 61. ÉVFOLYAM-----------75. SZÁM POLITIKAI NAPILAP Felelős szerk.: DÉNES SÁNDOR --------------------­Szerkesztőség: Str. Stefan cel Mars (Kazinczy­ u.) 1. Telefon: 373. és 354. Kiadóhivatal és nyomda: Str. Cuza Voda (Eötvös­ u.) 4. Telefon: 414. és 409. Sürgönyeim: Szamos, Satu-Maré. Előfizetési árak: Helyben: havonta 75, negyedévre 225, félévre 450, évente 900 lej; vidékre havonta 90, negyed­évre 270, félévre 540, évente 1080 lej, külföldre a vidéki árak duplája. Egyes szám 5 lej, vasárnap 6 lej. A „Szabad­sajtó“ könyvnyomda- és lapkiadó részvénytársaság kiadása és nyomása. .aaí Sákiiiis­i 1. . . Május első napjaiban lesznek megyei és községi választások Elkészült a m­nk­aügyi kamarák felállításáról szóló javaslat • Ked­den újra megkezdődik a szakértők párisi értekezlete - Ezen a héten döntenek a német jóvátétel kérdésében Bucurestiből jelenti tudósítónk. A húsvéti ünnepek alatt a párthelyiségek néptelenek vol­tak, a képviselők és szenátorok — mint megírtuk már —• hazautaztak és a politika világában — a kormánypárti oldalon éppen úgy, mint ellenzéki részen —­ három napra szünet állott be. A kormánypárt tagjait különben a közigaz­gatás módosításáról szóló javaslattervezet foglal­koztatta és —­ mint a Cuvântul írja — a haza­utazott képviselők és szenátorok érintkezést ke­restek az egyes megyék prefektusaival, akikkel a­ javaslattervezet egyes pontjait tárgyalták meg. A helyzet ugyanis az, hogy a prefektusok véleményező felterjesztése a központi törvény­előkészítő bizottság elé kerül s éppen ezért be­avatott helyen nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy az egyes prefektusok megyéik spe­ciális viszonyainak figyelembe vételével javaslataikat mikép teszik meg? A belügyminisztérium egyébként már értesí­tette a prefektusokat, hogy a közigazgatás mó­dosítására vonatkozó javaslataikat április husza­dikáig okvetlenül terjesszék fel, mert a­ kormány­nak határozott szándéka, hogy május első napjaiban a törvényjavasla­tot feltétlenül a parlament elé terjeszti. Beavatottak azt is adni vélik, hogy a köz­­igazgatás eddigi alapjainak megváltoztatását cél­zó javaslat megszavazása után azonnal kiírják a megyei és községi választásokat, mert a törvény­erőre emelkedő javaslat következtében már előre feloszlanak a községi és megyei tanácsok. Ilyen körülmények között több mint bizonyos, hogy május első napjaiban fogják megtartani a me­gyei és községi választásokat. A Dreptatea szerint a bányatörvény reví­zióján kívül a közigazgatás módosításáról szóló törvény lesz a jelenlegi kormány eddigi legna­gyobb teljesítménye, amelynek — mint a lap írja — hajtásos és az ország érdekeire vonatkozó­lag hasznos következményei lesznek. Valószínűen a közigazgatás egyszerűsítését eredményező kormányjavaslat intenciói jutottak kifejezésre akkor, amikor mértékadó helyen a legkomolyabb formában tartotta magát a hír, hogy a kormány a sigurantát a rendőrségbe ol­vasztja. Az erre vonatkozó törvényjavaslattervezet már Maniu miniszterelnök asztalán van és nincs kizárva az sem, hogy a húsvéti ünnepek után ebben az ügyben a jövő heti minisztertanács fog végérvényesen dönteni. A másik, nagyon fontos törvényjavaslatter­vezet a munkaügyi kamarák felállításával fog­lalkozik. Ezt a javaslatot már a törvényelőké­szítő bizottság elé terjesztették, amely a húsvéti szünet befejezése után azonnal munkához fog látni. A Cuvântul szerint a munkaügyi kamarák­ról szóló törvényjavaslat sokban különbözik Trancu-Iasi hasonló célokat szolgáló törvényétől, s amelyet azonban még nem hajtottak végre. A tör­vényjavaslat szerint —­ mint a lap írja —„ A munkaügyi kamarában a munkaadók nem foglalhatnak helyet, mert az kizáró­­­lag az alkalmazottak érdekeit fogja szol­gálni. A külpolitikai helyzet a húsvéti ünnepek miatt szintén változatlan maradt. Mironescu kül­ügyminiszter a húsvéti ünnepeket Párisban töl­tötte és ennek során, jóllehet párisi útja nem Párisból jelentik. Az Intransigent tegnap esti számában részletesen beszámolt az optáns­­ügy fejleményeiről és azt írta, hogy megbízható helyről nyert értesülés szerint az optánsügyben megegyezés készül. volt hivatalos jellegű, behatóan tanácskozott Diamandu párisi román meghatalmazott minisz­terrel, aki — mint a Curentul írja — a jóváté­­teli konferencia eddigi eredményeiről tett je­lentést. A szakértők értekezletét különben a húsvéti ünnepek miatt félbeszakították és azt kedden délben fogják újra megkezdeni. Owen-Joung, az amerikai delegáció vezetője ás a­ jóvátételi konferencia elnöke egy újságíró előtt kijelentette, hogy a konferencián ezen a hét­en okvetlenül dönteni fognak a német jóvá­tételi probléma megoldásának kérdésében. A német jóvátétel ügye egyébiránt Romá­niát is érdekli és ennek következtében a kor­mánypárt felfokozott érdeklődéssel várja a pá­risi konferencia határozatait. • A lap véleménye szerint az optánsügyben a tárgyalások április negyedikén fognak újra kez­dődni és annak eredményeként az optánsügyben folytatott diplomáciai tárgyalásokat Románia és Magyarország között barátságosabb viszony fog­ja felváltani. Megegyezés készül az opiánsügyben ISTTTTTTYYTTTTYTTrMTSTTTTTTTTTMTTTMTTTTSf­VTTSlTSTITTTTTTVTSTTTTTTSTT Szatmárhegyet a lezülléstől féltik az elszakadás ellenzői Pusztulásnak indulnak az évszázados szőlőtelepek — A városi lakosság elhúzódik a Hegytől, ha faluvá alakul (A Szamos ev. tud.) A szatmárhegyi szőlőkben las­san, lassan megindulnak a tavaszi munkálatok. A vá­rosbeli szőlőbirtokosok a tavalyi nehéz esztendő után újból megfeszítik minden erejüket,­ hogy az évek óta hihetetlenül rosszul fizető szőlők idei megmunkálásához szükséges összeget előteremtsék. A tavalyi bor még a legtöbb helyen eladatlan, mert nem volt ária és a szőlős­gazda csodavárással állítja munkába ebben az évben is a még megmaradt hitelét, hogy megmunkáltathassa szőlőjét, amely az idén talán mégis csak visszafizeti a a befektetett munkát és tőkét. A szatmárhegyi birtokosok már ezelőtt is, eddig is ellentétes két táborra oszlottak és a legutóbbi esemé­nyek még élesebbé tették ezt az ellentétet. A városlakó szőlőbirtokos a maga érdekei védelmében nem érezte együvé tartozónak magát a hegyi birtokosokkal és bi­zonyos antagonizmus volt a Hegyen lakó birtokosokban is a hegyi szőlők szatmári tuladonosaival szemben. Most, hogy a Hegyen lakó birtokosok, akik­ között alig van szőlőtuulajdonos, kimondták, hogy mozgalmat indítanak a Szatmárhegynek Szatmár városától való elszakadása érdekében, ez a régi ellentét még mélyebbé tette a sza­kadékot a két tábor között. AZ ÖNÁLLÓ SZATMÁRHEGY TERHEI Ezek a Szatmáron lakó szatmárhegyi birtokosok indokolatlannak és céltalannak tartják a hegyiek moz­galmát. — Nem tudjuk elhinni —■ mondja nekünk az egyik legnagyobb hegyi szőlőtelep tulajdonosa —, hogy az il­letékes fórumok komolyan vegyék ezt az elszakadási mozgalmat, amelyet néhány szatmárhegyi elkeseredése váltott ki. A szatmárhegyi birtokosok nagy része ugyan­is nem az ott lakók kezében van, hanem a szatmáriaké­ban. A beültetett gyümölcsös és szőlő, ami a Szatmár­hegynek voltaképpen értékes része, kilencven százalék­ban a szatmáriak tulajdona, öt százalékban idegen bir­tokosoké és legföljebb ha öt percentben a hegyieké. A közterhek legnagyobb és túlnyomó részét tehát nem a szatmárhegyiek viselik, hanem a Szatmáron lakó hegyi birtokosok. A szatmárhegyi szántóföldek nagyobbik ré­szének ugy­an a hegyiek a tulajdonosai, de az is igaz, hogy ez a szántóföld gyönge minőségű és ebből is ezer­­kétszáz holdnyit Szatmár város birtokából kaptak a hegyiek. —­ Lehetetlen a mi véleményünk szerint — mondot­ta informátorunk, —­ hogy a döntő szó ne minket illes­sen meg, akik a nagyobb és értékesebb területek birto­kosai vagyunk, hanem azokat, akik sokkal kisebb mér­tékben viselik az adóterheket. Mi pedig, Szatmáron lakó hegyi birtokosok, úgy látjuk, hogy az elszakadási moz­galom sikere teljesen lezüllesztené a Szatmárhegyet és pusztulásnak indulna az önálló községgé alakulás esetén a szatmárhegyi szőlőtelep, amely pedig jónéhány évszá­zados múltra tekinthet vissza. — Ha a Szatmárhegy elszakadásába az illetékes közigazgatási fórumok beleegyeznének és önálló község lenne a Hegyből, a változás annyira megdrágítaná szatmárhegyi adminisztrációt, hogy annak minden la­a­kója százszorosán megbánná az elszakadást. Ma Szat­­­már város sokmilliós költségvetésében jut bőven a szat­márhegyi szükségletekre is. A város iskolákat adott a Hegynek, utakat csináltat részükre, megépítette a kis­­­vasutat és állandóan gondoskodik a Szatmárhegy fej­lesztéséről, rendezéséről. Ha a Hegy elszakad Szatmár­­tól, akkor mindenről maguknak kell majd gondoskod­tok a szatmárhegyieknek és egészen bizonyos, hogy a leendő szatmárhegyi községi tanács nem a Szamár­hegyen lakó földesgazdákra, hanem a Szatmáron lakó szőlőtis­tokosokra fogja rárakni a községi terhek túl­nyomó részét.­­H Az köztudomású, hogy a hegyi szőlők birtokosai évek óta milyen nehéz küzdelmet folytatnak és egészen bizonyos, hogy ha minket majd meg a magunk városi terht­n fölül külön szatmárhegyi községi taxákkal fog­nak sújtani, úgy igyekszünk minél előbb megszabadulni a szatmárhegyi szőlőinktől. Már­pedig ha a mostani szőlőbirtokosok eladják a szőlőtelepeiket, úgy azok soha olyan kezekbe nem kerülnek, amelyek annyi gond­dal, hozzáértéssel és szeretettel nem gondozzák majd a hegyi szőlőket, mint a mostani birtokosok. LapaiaM mai száma 8 oldal

Next