Szamos, 1931. április-június (63. évfolyam, 75-145. szám)

1931-04-01 / 75. szám

Tstrm.ir* *7 ­ * 2022 SZERDA SATU-MARE (SZATMÁR),* 1931. IV. 1. 63. ÉVFOLYAM--------------75. SZÁM. POLITIKAI NAPILAP SWtó*. ««t. DÉNES SÁNDO» feerkeMtstatjr. Sir. Stet** etí Mw« Ovtzinexy­ o.) L 1*1d­ob; 373. és SA kiadóhivstsl és nyt­mds: Str. Csat Voá* (Eötvös n) 4 Telefoni 414 - 323. Sürgönyeim: Szamos, Satu-Mar* Előfizetési érák: Helyoeo: havonta 11 negyedévre 225, félévre 458, évente §00 lej vidékre havonta 90, negyed­évre 270, félévre 549, évente 1989 lej, külföldre s vidéki árak dupléja. Egyes «ám 5 lej, vasárnap 6 lej. A „Szabad*, sajtó“ könyvnyomda- és lapkktdft részvénytársaság kiadása és nyomása ^VTrTTTVmrrrTtnrt'fTTTTTTTTTrrTTTTTTTTTTTTVTTTTfTT nHrrVVVTTVTTVVVTTVVVVVVT Az ország érdeke, hogy a hitelkeresőket ne nemzetiségi szempontokból bírálják el Gyárfás Elemér beszéde a szenátusban • Leon a kamarában bizal­matlansági indítványt terjesztett be a kormány ellen A fiiit­or jelenti­: A szenátus mai ülésén a FőMiniteliintézet­rő­l szóló javaslatot gyárták. Dr. Gyárfás Elemér szenátor tar­­t ki­sebbségi szempontból bírálta a javaslatot és kijelentette, hogy a miként az ipari hitelintézetnél, úgy földhitelintézetnél is kisebbség­­ellenes szempontok fognak érvé­nyesülni, holott az ország érdeke, ho­gy a hitelkeretü­ket ne nemzetiségi szempontok szerint bírál­ják és szelekcionálják. Mad­gear­u távollétében Manoilescu vá­laszolt Gyárfásnak, majd a javaslatot a sze­nátus megszavazta. A kamarában több ellenzéki képviselő csatlakozott Lupu interpellációjához, amelyet a telefontarifa emelése ellen tegnap mondott. Eaduoanu vá­laszolt és védelmébe vette a tervezett díj­szabás­t. Kijelentette, hogy mint mindig, úgy most is az állam érdekeit tartja szem előtt. León lapista tizenöt képviselő aláírásá­val ellátott bizalmatlansági indítványt ter­jesztett a kamara elé. Az Igazság halálos ágyánál a szabad szó és a szabad gondolat fájdalmas ironizálásánál megdöbbenve és értelmetlenül áll meg az ország sajtója és közvéleménye. Ma még szabad, ma még kritizálhatunk, ma még harcolhatunk az igazságért, ma még tollhegyre tűzhetjük a közpénzek hűtlen sáfár­jait, a panamák fekete lovagjait, a kilengése­ket, a visszaéléseket,­ a szennyet, a bűnt és a sö­tétséget. Ma még a haldokló oroszlán elüvölt­­heti fájdalmait, de holnap már fekete csönd borul a harcos szájakra, durva paragrafus­öklök ütik ki a kihegyezett tollat a munkára kész kemény kezekből. A parlament elé került az új sajtó­tör­vény. Az a sajtótörvény, amelyet a nemzeti­ pa­­rasztpárt kormánya terjeszt a kamara elé. Ugyanaz a kormány, amelyik az ellenzéki sors kietlenségében a legélesebb harcot folytatta a­ demokrácia prominens tényezője, a teljes saj­tószabadság mellett. Hosszú volt az út Gyulafehérvártól Voicu Nisescu sajtótörvény-tervezetéig. Hosszú volt ez az út és tanulságos. Újra megtanultuk azt az igazságot, amelyet a történelem mindig és újra bebizonyított, hogy a legnagyobb forra­dalmár is leszédül és a reakció zászlóvivőjévé válik, ha hatalom kerül a kezébe? Megtanultuk azt, hogy az a kormány, amelyért éppen az új­ságok harcoltak a­­ legtöbbet, hattyúdalául olyat üt a sajtóra, hogy az ütés nyomán holtraváltan hull le a sötétbe az Igazság és a Gondolat: a szabad sajtó édes­testvérei. Az utolsó pillanatban, rajtaütésszerűen dobták ezt a törvénytervezetet a parlament elé. Az utolsó pillanatban hozták nyilvánosságra és az ország sajtója nemzetiségi, világnézeti és politikai pártállásra való tekintet nélkül egy­ségesen kiáltja el tiltakozását a Gondolat meg­fojtása ellen. Minden miniszter egyszerű rendelettel el­kobozhat minden sajtóterméket. Minden lelep­­­­lezett panamista pert indíthat. Húsz napon be­­­­lül az újságíró a törvényszék elé kerül, ahol­­ hat hónaptól két évig terjedhető börtönnel és jj tizenötezer lejig terjedhető pénzbüntetéssel­­ sújthatják. A politikus, ha úgy véli, hogy he­ ji szódéból tendenciózusan kihagytak, követelhe­­­­ti, hogy az újságok egész terjedelmében közöl­jék le beszédét. Szószátyár, hiú politikai stré­berek beszédeinek jegyzőkönyvei lesznek tehát a lapok most, amikor annyi égető probléma, annyi fájdalmas seb kívánja az orvoslást, a panaszkodás jogát és a közvélemény követelő erejét. A sajtó a nemzet ütőere. Jaj annak a kor­mánynak, amelyik ezt az ütőeret egy metszéssel át akarja vágni. Vannak törvények, amelyek visszaszállnak alkotójuk fejére. A nemzeti­ pa­­rasztpárt a sajtót most kiszolgáltatja a min­denkori kormányok kénye-kedvének. Eljöhet az idő, amikor éppen a ma kormányon lévő párt érezheti a legjobban ennek a torz tör­vénynek erejét. Eljöhet az idő — mint ahogy volt már olyan idő — nem is olyan rég, a libe­rálisok idején —­ hogy éppen a nemzeti­ paraszt­­párt szenvedett legtöbbet a sajtóra kényszerí­­tett némaság miatt. Hogy lobogott akkor a de­mokrácia tüze ugyanabban a pártban, amely most Európa egyik legreakciósabb törvényével jött a parlament elé. Milyen elkeseredett szó­noklatokat vágtak ki a sajtószabadság érdeké­ben ugyanazok a politikusok, akik most ott dajkálják ezt az embriót Voicu Nitescu úr által megágyazott bölcsőjénél és okos bábák módjá­ra igyekeznek világra segíteni a szörnyszü­löttet. Ha a sajtó elnémul, új korszak jön. A sötétség és a reakció korszaka. Az Igazság és a Gondolat halálos ágyánál állunk. A beteg élni akar, a beteg utolsó erőfe­szítéssel az ország közvéleményének nevében egyként tiltakozik a gondolatszabadság meg­fojtása és gúzsbakötése ellen és ha mégis ha­lálra ítélik, kivégzése előtt borzasztó vádként mégegyszer f­elírja a gyulafehérvári határoza­tok illuziófalára, a hajdan demokráciáért har­coló párt eltévedt utakon járó szekere elé intő táblául: — Ahol nincs sajtószabadság, ott nincs de­mokrácia sem. ryVTWT?WWtVVy?VVTTTVVTTVTVTVWTVtVVTVTrrTVTTVTVVTWVVVTTrTTVVTVVVVVTTVT A Banca Nationala leszállította a kamatlábat A Gádor jelenti: A Banca Nationala igazgatósága elhatározta, hogy április 20.­­tól kezdődőleg leszállítja az eddig érvényes kamatlábat. A határozat szerint a visszleszámítolási kamatot az ed­d­igi kilenc százalék helyett nyolc százalékban, a lombardkölcsönök után szedett kamatot az eddigi tíz százalék helyett kilenc százalékban állapították meg. VVVVT?YTW?TWVYYVr7VVVVVVWTTVTWVVWTTTVTVWTTWTVVrrrVVVVWVfTVTTVTTVTV A román-magyar kultur­közeledés újabb pillérét épitik Budapesten Dr. ]anovics Jenő megrázó beszédben mondotta el, hogy a magyar szó egyre halkul Erdélyben Budapestről telefonált a tudósítónk: Az Országos Színészegyesület hatvanadik évi jubiláns közgyűlésén dr. Janovics Jenő, kolozsvári Magyar Szính­áz igazgatója is fel­­­szólalt és nagyhatású beszédet mondott: — A magyar szó egyre halkabb és egyre kevesebb lesz a lecsatolt területeken — mon­dotta —­ és a felnövekvő új nemzedék előtt sajnos csaknem érthetetlenné válik. De mi azért ott vagyunk és küzdünk a magyar szóért, amelyet elnyomhatnak, de a­ gondo­latot semmi sem­­ állíthatja meg útjában. A gondolat pedig az anyanyelv felé száll Janovics dr. egyébként budapesti útja alkalmával értékes szolgálatot tett a román­­magyar kulturközeledés eszméjének. Meg­állapodott a Fővárosi Operettszínházzal, amely külön előadás keretében színre hozza Victor Eftimiu Prometheus című­ drámáját. Az előadáson a szerző is részt vesz és elő­adás előtt dr. Janovics Jenő tart megnyitó beszédet. ▼ [UNK] [UNK]VVVVVTTVVTVVVVVTVVTVVTVVVVVVVVVV # A párisi román követ Briandnál. Pá­r­izsból táviratozza tudósítónk: Briand ma­­ fogadta Dinu Cesianu párisi román és Spa­­lakovics jugoszláv követet. A lapok úgy vé­lik, hogy a tanácskozáson arról volt szó, hogy a német-osztrák vámegyezmény mi­lyen politikai és gazdasági kihatással lesz az érdekelt államokra. topunk S­oIcÉed­

Next