Szamos, 1932. január-március (64. évfolyam, 1-75. szám)
1932-01-01 / 1. szám
Illesztendő... ? ■í~* Irta: THURNER ALBERT .........Dehogy is uj, mindössze is csak fejelés. A régi rosszból toldozgatja össze a Gondviselés!" Ez a fiatalkori vers jut eszembe a most beköszöntő Újév alkalmából. Mióta várunk már egy jobb és boldogabb újévet, de minden elkövetkezett és befejeződött esztendő tovább iramlik letört reményeinkkel, s itt maradunk szárnyaszegelten, lecsüggedt fejjel, minden bizakodás nélkül a jobb jövő elérkezzen. Kevés bölcseséggel kormányozzák a világot — a régi latin közmondás szerint. Nohát hogy ha akkor kevés volt a bölcseség, mit mondjunk mi ma, mikor minden a feje tetejére van állítva? Van-e egyetlen ország széles e világon, ahol oly sűrűn váltakoznánk a kormányok, mint nálunk? Vajjon ha a legkiválóbb emberek kerülnek is az ország vezetésének Déré, lehet-e valamit alkotniuk, mikor minden munkájuk abban teljesedik ki, hogy a különböző hivatali állásokba a saját embereiket ültessék, gondosan eltávolítva az azelőttieket az útból. Ha az előző kormány igyekezett is valamit csinálni az ország javára, az utána következők éppen az ellenkezőjét csinálják az előbbinek, mert magukat hiszik megváltónak. S az azelőtt kicsiny ország nagy emberei meg vannak győződve arról, hogy azok az eszközök, melyek egy nyolcmilliós nemzetnek, mely jóformán csak egy fajból s egy vallás követőiből állott, megfelelők most is, mikor az ország lakossága kétszer akkorára nőtt s nemzetiségi tekintetben egészen más összetételűvé vádolt s más kultúrát hozott magával. Bratianu Vintila a turnu-severini Astra közgyűlésén kiadta a receptet, hogy el kellene venni az u. n. kisebbségek ezeréves kultúráját, azokat sötétségben hagyni s megfosztani őket annak lehetőségétől, hogy kultúrintézményeiket nívón tarthassák, fejleszthessék s a világ haladásával lépést tartsanak. — Ez a recept nagyszerűen be is vállalt. Előbb bennünket koldussá nyomorítottak s egyúttal minden isteni és emberi törvény s szerződés ellenére iskoláinktól igyekeztek megfosztani s aztán jöhet az uj kultúra, melyet a franciáktól másoltak le s amely egyáltalán nem alkalmas a mi népünkre. Ezt nevezik konszolidációnak s ezt hívják a régi jelszavak szerint egyenlőségnek, testvériségnek s szabadságnak. Várhatjuk-e mi kisebbségek, hogy az 1932. esztendő ezeken az állapotokon gyökeres változást fog hozni? Remélhetjük-e, hogy máról holnapra a vezető politikusok mentalitása meg fog változni? Gondolhatunk-e arra, hogy a folyton égő gyűlölet hirtelen szeretetté fog átváltozni? Azt hiszem, hogy ezt senki sem hiszi. A viszonyok romlását nagy mértékben elősegítette az egész világot elárasztó gazdasági nyomorúság, mely nálunk még azzal fokozódott, hogy az állami bevételek igen nagy mértékben elsikkadtak, nagy tőkéket bántani senki sem meri s dúsan virágozanak és gyümölcsöznek a trösztök és kartellek, mig nálunk a mezőgazdaság pusztul s mert 87%-ban mezőgazdasági állam vagyunk: természetesen utána pusztul az ipar és kereskedelem s mert az állami bölcseség a régi nyugdíjalapot jogtalanul beolvasztotta az állami rendes bevételek közé, lehetetlenné tette a nyugdíjak pontos kiegyenlítését s így a labiner osztály egyszerű megélhetését is. Igaztalanul, minden komoly mérlegelés nélkül vetették s vetik ki az adókat, nem törődve azzal, hogy vájjon a túlméretezett adó be fog-e folyni vagy sem s most ezeket a csaknem teljesen elveszettnek minősíthető állami követeléseket elkeresztelik állami «gyónnak s ennek a reménybeli terhére csinálnak az ellen kiadásokat. •• — r rinim ünnepeltük a Megváltó születésének éve volt az Rt-lap működéséről állapítható meg, hogy gazdag ifju^ko ̋ s,a ~ 'ern bolsevista -- ki a denét a szegény' ‘“»“so,,“„hog- szal létéiben a bolsevistái,02?1' 5 kove»se 6h Ezze.'. t'en' minden gazdag emtót 'aru»>a< .^T vegyünk el gazdagokká s lenyügözvePé611, .? Iegy unk mi '9 __- - ------------------- tiT/iotlan nonot Voitvhi / 2022 SATU-MAIRE (SZATMAR), 199B. 1. 1, «4. ÉVFOLYAM •- -----------1. SZÁM. POLITIKAI NAPILAP Faléi5«zerk.: DÉNES SÁNDOR Szerkesztőség: Str. Stefan cel Man (Kazinczy u.) 1. Telefon: 373. éa X» Kiadóhivatal és nyomda: Str. Casa Voda (Eötvös a) 4. Telefon: 414. <■ 323. Sürgönyeim: Szamos, Sata-Mara. Előfizetési árak: Helyben: havonta 79 negyedévre 225, félévre 450, évente 900 lej, vidékre havonta 90, negyedévre 270, félévre 540, évente 1180 kL külföldre a vidéki árak duplája. Egy«« j szám 5 lej, vasárnap 1 lej. Az ajtó“ könyvnyomda- és részvénytársaság kiadása és franciák, lengyelek és románok egyszerre írják alá a megtámadhatatlansági szerződéseket Bucurestiből jelenti a Szamos tudósítója. A lapok jelentése szerint Oroszország abban az esetben, ha Románia aláírja a megtámadhatatlansági szerződést, elvileg is lemond Besszarábiához való jogáról. Ezügyben már harmadik hónapja folynak fTTTTTTfffVTTTTYf'f'YTVTTYf ?▼ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]?▼ TI a tárgyalások Páris és Moszkva között s nincs kizárva annak a lehetősége, hogy január nyolcadikára aláírják a pralimináris szerződéseket. A francia kormány azt szeretné, ha a megtámadhatatlansági szerződéseket egyszerre írnák alá a franciák, a lengyelek és a románok. yrfTrwrrrrrrrrfTrrrrrrwrrrrrrrr'r^rfr MacDonald még mindig titkolta Laval levelét Az angol miniszterelnök nem tagadja, hogy jelentős része lesz a leszerelési konferenciánál Londoni jelentések beszámolnak arról, hogy MacDonald a sajtó képviselői előtt oda nyilatkozott, hogy nem is tagadja tovább: nagy része lesz és jelentős szerepe a februári leszerelési konferencián. Az angol miniszterelnök szemrehányást tett a sajtónak azért, mert lepattantotta, hogy levelet intézett a leszerelés ügyében Laval francia miniszterelnökhöz. — A szememre vetik mondkAta ex angol miniszterelnök, — hogy kezdeményező levelet írtam Lavalnak. Ez a szemrehányás jogtalan. Valakinek kezdeményezni kellett és igazán nem kívánhattam el Lávaitól, hogy ugyanabban a el ráadásul még a hitél is s igy csináljunk egy kollektiv társadalmat, melyben csak a nyomor lesz egyenlő, de akik vezetők lesznek, nem fognak nyomorogni. Töröljünk el minden hitet, minden vallást s egyetlen imádandó csak az aranyborjú legyen — a szent kollektivizmus érdekében! Nem jó a tűzzel játszani! Az elkeseredett, kétségbeesett lelkek igen könnyen kaphatók minden változásra, mert minden változástól csak a jobbat remélhetik s tételezik fel. Nem lehet s nem szabad lekicsinyelni a kommunisták számát és munkáját. Láttuk már a választások alkalmával, hogy anélkül, hogy elismert jogi személyiségük volna, anélkül, hogy hivatalos pártszervezetet tartanának fenn, mint a legszebben összetanult concert-muzsikusok, még csak karmesteri vezénylés nélkül is kitűnően tudják a stimmeket s gixer nélkül játszók le szerepeiket. Nagybányán s Felsőbányán összefogtak néhány magukat kommunistáknak valló embert s ezek bátran, felemelt fejjel kijelentik, hogy ha összefognak is húsz-harminc embert, marad még egy néhány száz. Hogyan lehetséges ez? Vájjon nem a kormányzati bölcseség, nem a kíméletlen adózaklatás s mindenféle újabban ki,volt állami teher rákényszerítése az emberekre hajtotta-e ezeket a szegény jámbor, munkásembereket a kommunizmus karjaiba? Mi lett ezeknek a tősgyökeres bányászoknak évszázados társláda intékményével? Hova lett az aggkorúkra aranyban félretett alapjuk? Lehet-e aztán azon csodálkozni, hogy mikor a bányász azt látja, hogy az állam elveszi az általa véres verejtékkel összegyűjtött alapot s így ő aggkorára egyetlen fillér támasz nélkül marad, lehet-e csodálkozni ha államfelforgató elemmé változik át? Hogyan lehetne ezen segíteni? Becsületesen visszaadni azt, ami az övék volt s pontosan fizetni azokat a saját félretett pénzeikből, akik maguknak s nem másoknak gyűjtötték a saját testi épségük s életük kockáztatásával a rokkant- s nyugdíjalapjukat. Ugyebár, hogy ilymódon le lehetne szerelni — részben — az elégedetlenséget s vissza lehetne adni annyi száz embernek hitét s reménységét, hogy egy keserves, hosszú és veszélyes életküzdelem után meg ffogja kapni azt, amit egyedül ő lelt s magának tett félre. pillanatban, amelyben én neki írtam, ő is intézzen hozzám levelet. Ebben a levélben — mint ismeretes —MacDonald kormányok közötti konferenciát javasolt, amelynek az lett volna a célja, hogy Anglia és Franciaország a konferenciát megelőzőleg a leszerelés kérdésében már egységes állásfoglalásra jusson. Az újságírók «leg uakftiit ő a Mekíoutí- MacDonaldnál, hogy levelére mit válaszolt a francia miniszterelnök. — Az, hogy levelet írtam Lavalnak — válaszolta MacDonald — mint eredi tettem, igaz . Van-e a világon még egy állam, ahol a nemzeti bank egy politikai párt kezében lenne? Azt hiszem, hogy nincsen. Az a nemzeti bank, amely egy politikai párté, feltétlenül s elsősorban annak a pártnak az érdekeit kell, hogy szolgálja. Hová lesznek így az egész nemzet összeségének a pénzügyi céljai? lehet-e így pénzgazdálkodást az összeség nevében folytatni? Ezen is lehetne és kellene is segíteni. De hát a mostani idők alkalmasak-e erre? S végül az alkotmány, amely minden itt élőnek egyenlő jogot biztosít papíron — vajjon át fog-e élő törvénnyé alakulni az újévben? Vagy továbbra is megmarad annak, ami már 13 év óta, hogy a csatolt területek a régi Romániának egyszerű kis provinciái legyenek. De nem folytatom tovább, mert azt hiszem, hogy mindenki tudja, érzi azt a sok sérelmet, melyet egy esztendő gyökeresen megváltoztatni képtelen. Tehát a címül odaírt Uj esztendő ugyebár ismét fejelés lesz s a régi rosszból nem igen csak lesz jó ez évben sem. Nekünk, itt élő magyaroknak mégis csak tennünk kell valamit, amivel a magunk nehéz keresztjét elviselhetőbbé tegyük. S ez a jobb összetartás, egymásnak a jobb megértése és megbecsülése. Nagyobb áldozatkészség s a gyűlölködésnek necsak egymás iránt, de mindenki iránt való elvetése s a szeretettel való felcserélése. Ezt hozza meg számunkra az Újév s a lankadatlan munkásságot minden magyarban, a törhetetlen kitartást kultúránkért, nyelvünkért, mert ha ezekért nem küzdünk, el vagyunk veszve ! A mennyei Megváltó békességet hozott a földre a jóakaratú embereknek. Ezt a békességet őrizzük meg s küzdjünk minden erőnkkel vállvetve jogainkért, melyek az Isten által minden ember számára adott jogok s amelyeknek megszerzését az alkotmány s a nagyhatalmak által garantált szerződések biztosítják. Ha összetartás és kitartás lesz bennünk az újéviben, Isten után hiszem, hogy munkánknak meg lesz az eredménye, mert mi nem akarjuk azt az államot, melynek polgárai vagyunk, felforgatni, de szabad és egyenlő polgárai akarunk annak lenni s a többségi nemzettel együtt munkálkodni a haza sorsán !_______ m éRMfc ff&SSi áBS* B ■■ ^tTvIYV rrTTr ^ i Vi it iYy t ; i r VT1r f i < Hqíi aj fcw ruhákat legszebben fest és tisztit jj^y » / ' J ...................................................................................