Szamos, 1934. január-március (66. évfolyam, 1-74. szám)
1934-01-03 / 1. szám
BI2LIDISCA CSUIBALA A3I3UPARE3 SZERDA SATU-MARE (SZATMÁRI, MM. I. 3. m. ÉVFOLYAM----------------1. SZÁM POLITIKAI NAPILAP Px-ií-íni» ax«ni.: DÉNES SÁNDOR ?,»«fe«szlös<o: Sír, Stefan «8 Ware {Kazinczy-aJ 14, Telefon SS. és 358. KiadóAvatai és nYoatdm Sír: Caza Vada CEotvös-occaJ 4 Telefon: 414. Sürgönyeim: Szama*, Sahi-More. Befizetési érák hefri**** és vidéken egyaránt: havonla ft üá, negyedévre 180 lej, félévre 340 Külföldre: havonta 100 lei Ecnpvs számára 3 lei, vasárnap és adm*» rwpokoe 3 lei A Szabadságé könyv« nyomd» és lapkiodé r.~i kíndána- Prágos Teolit írta;: dr. Fischer József Csalogatóul írtam a címet. Szeretném ugyanis, ha ezt az írást sokan, nagyon sokan elolvasnák. És csudálatos: az emberek nagy többségét akkor érdekli valami, ha összefüggésben van valamely érdekes személyiséggel, príme még ha azt a hatalomnak aktuális dísze is cifrázza. Mikor ellenzéken volt és a mellőzéseknek és az igazságtalan félretaszításoknak keserű kenyerét ette, hihetetlenül imponált nekünk störhetetlen optimizmusával, pompás munkakészségével és szívósságával és nyíltan kifejezést adtunk személye és képességei iránt veló megbecsülésünknek, pedig ez az akkori uraimon levők előtt nem volt kedves dolog. Most azonban az ember úgy látja, hogy szembe kell kerülni vele. Most, amikor kifizetné magát a személyének való udvarlás, amikor a hatalmon levő pártnak legsúlyosabb reprezentánsa, akkor azt kell mondanunk nyíltan, becsületesen, de teljes határozottsággal: nem jól van így és amit akar, az nincsen a köznek, a városnak és a megyének az érdekben. ..: Mjj Különböző interjúk során különösen két általa hirdetett elv az, amely ellen a nagy «Menjem,pár kijáró referenciával, de elszántsággal hadakozni fogunk. Az egyik későbbre marad. Rá fogunk mutatni minden vonalon és minden vonatkozásban annak a felfogásnak a hibáira,, amellyel ő, a pártember és a péri fegyelemnek a legorthodoxabb képviselője a kisebbségi pártok szükségét, értelmét és öszetételét megtámadja. Ez a vitázásunk azonban későbbre maradhat. Nem túlságosan sürgős. De van kinyilvánított és hangoztatott tervei között egy olyan, amelyet a város exiss feudális érdekében egy pillanatra sem szabad válasz nélkül hagyni. Ez a sürgős és véresen komoly pont a megyeszékhely elvitelének hangoztatása. A motívumok, amelyekkel a képviselő úr körülindokolja ezt az elhatározását, semmiféle tekintetben sem megállók. A gazdasági kérdések, amelyeket a képviselő úr ennek a kérdésnek elbírálásánál nem tekint fontosaknak, a mi szemünkben a leglényegesebbek és legfontosabbak. Itt van már az ideje, hogy Szintén és nyíltan megmondjuk egymásnak: nem lehet az úgynevezett közjogi sérelmi politikából megélni sem az egyik, sem a másik oldalon, a gazdasági kérdések a fő fontosságúak. Mi, örökös ellenzéki emberek azért nem néztük rossz szemmel a liberális párt uralomra jutását, mert tudtuk, hogy az ő hitük szerint a gazdasági kérdések elsőrangú fontosságúak. Mégis csak lényeges mindenki előtt, bármilyen nemzetiségű és bármilyen felekezetű legyen is, hogy azon a darab földön, ahol a kenyerét, ha nehéz munkával is, ha szűkösen is, de megkereshesse. Az pedig kétségtlen, hogy a gazdasági érdekek, a földrajzi elhelyezés, a megye minden részéhez való központi fekvés a már eddig meglevő intézmények, elsőrangú parancsok szükséggé teszik, hogy a megyeszékhely Szatmáron legyen. A megyeszékhely elvitele Nagybányára annak a városnak a jelentőségét csak közigazgatási szempontból emelné, ellenben kereskedelmi és gazdasági fejlődéséhez minimális mértékben járulna hozzá. Szatmárnak azonban súlyos és ki nem heverhető károkat okozna az elvitel. A konjukturák idején ez a város fekvésénél, polgárai munkásságánál és '*•» % Búcsúzon Különböző szám műveletek eredményeképen immár megállapítást nyert, hogy Szatmári város és vármegye részére magyar képviselő nem jut. Hatezernél több magyar választó hiába fáradozott tehát, hiába kockáztatta egészségét is, meg kellett érnünk, hogy öt sikeres választás után immár ez a hatodik eredményhez nem vezetett. Az elmúlt két és fél év nagyon közel hozott ennek a vármegyének és városnak sok kiváló tényezőjéhez. A magyar községekben tett uraim pedig meggyőztek arról, hogy ezek lakói hősies küzdelmet folytatnak a gazdasági lerongyolódás és elnemzetlenedés veszélye ellen. MINDEN TAPASZTALATOM, AMIT KÉPVISELŐSÉGEM ALATT SZEREZTEM, ARRA KÖTELEZ, HOGY ENNEK A VÁRMEGYÉNEK ÉS VÁROSNAK MAGYARJAIT MÉLYSÉGES TISZTELETTEL TARTSAM EMLÉKEMBEN ÉS AZT A BIZALMAT, AMELYET BELÉM HELYEZTEK, LEGSZEBB POLITIKAI EREDMÉNYEIM KÖZÉ SOROZZAM. Kérem, tartsanak meg szives jó emlékükben és ne lankadjanak annak a gondolatnak szolgálatában, amelyet számmüveletekkel megsemmisíteni nem lehet. Nemzethü üdvözlettel: Dr. JAKABFFY ELEMÉR. A fenmti sorokkal egyidejűleg Ilosvay j egyesitett szatmármegyei és szatmári tago Lajos kanonok, az Országos Magyar Párt zatának elnöke a következő levelet kapta: — Azt hiszem, immár bizonyosra vehető, hogy Szatmár magyarsága parlamenti képviselet nélkül marad. Ám ez a fájdalmas tény nem mentesít azon kötelességem alól, hogy hálás köszönetet ne mondjak Szatmár város és a vármegye magyar vezetőségének azért az odaadó, lankadatlan munkásságáért, mellyel ügyünket szolgáln*tj» volt. Ezt az ügybuzgóságot, valamint törhetetlen fajszeretetet, amelynek annyi jelét adta, soha elfelejteni nem fogom és mindenkor büszkeséggel tölt majd el, hogy két és fél éven át ennek a nemes közületnek képviselője lehettem. — Kérem a nagytekintetű Elnökséget és az elnöki tanács minden tagját, tartson meg szíves jó emlékében és küzdjön tovább azért a nemes ügyért, amelyet minden megpróbáltatás közepette is, tovább szolgálnunk kell. Kitűnő tisztelettel: Mélyen a szivünkbe hatnak azok a melegbatnjgu bucsu-szavak, amelyeket dr. Jakabffy Elemér intéz a szatmármegyei és szatmári magyarsághoz. Ahhoz a magyarsághoz, amely a hivatalos számadási műveletekkel szemben is lélekben a képviselőjének tartja dr. Jakabffy Elemért. A szavazatok számarányát meg lehet változtatni furfangos matematikai műveletekkel, de a telkekből sarjadzott és ott mélyen gyökeredző érzések átszámítására nincs logaritimus. Mi nem búcsúzunk dr. Jakabffy Ele Dr. JAKABFFY ELEMÉR. méntől, aki két és fél év alatt a szívünkhöz nőtt, aki együtt érzett velünk, aki egy volt ennek a vármegyének és városnak magyarságával, akitől okos, higgadt,gerinces nemzeti öntudatot tanultunk. • Lesz még tisztja választás Nagy-Romániában, amelyet nem fog megzavarni a képzelt betegségeknek az a tudományosan még fel nem fedezett fajtája, amely tízatmár megyében jelentkezett első ízben. Leszünk mi még makk-egészségesek is és akkor is dr. Jakabffy Elemér nevével megyünk a választási küzdelembe. vállalkozó kedvénél fogva hatalmasat fejlődött. Nagy építkezések, gyáralapítások indultak meg a város területén. A gazdasági konjuktúra elmúltával ez a megindult fejlődés erősen és hirtelen megállott és nem jöttek a városba, közintézmények, amelyek a gazdasági élet természetes és megszűnt ritmusának hiányát pótolták volna. Ha tehát most egy ilyen intézmény, amelynek százfajta vonatkozásai vannak, innen a központi helyről szükség és okok nélkül elvitetik, akkor ez a város fejlődésének helyrehozhatatlan károkat okoz, nemcsak azért, mert egy közintézmény innen elvitetett, hanem azért is, mert ez az erős, gazdasági kultúrájú város elveszti jelentőségét abban a tekintetben, hogy az államhatalom súlyához képest a jövőben közintézmények idehozatalával támogassa. De a kulturális szempontok és a kulturális indokolások sem állják meg a helyüket. Én nem hiszem azt, hogy a román kultúrának bárhol és jobb munkásai és szorgosabb terjesztői volnának, mint Szatmáron. Nem vagyok híve a cluboknak, de azért fel kell figyelni a román kultúra terjesztése tekintetében arra a munkára, amit az Union Club román énekeseik, muzsikusok és más román kulturális törekvések felléptetésével csinál. Csak futtában említjük meg azt az intenzív munkát, amit ebben a tekintetben az Astra helyi fiókja és más kulturális egyesületek kifejtenek. És van még egy nagyon fontos dolog, amelyet az igazi kultúrembernek mindennél jobban meg kell becsülnie. Ebben a városban a két népnek nemes, valódi és tiszta kultúrája egymásra hatva, egymáshoz közeledve és egymás értékeit megbecsülve nagy mértékben hozzá fog járulni annak a kikerülhetlen történelmi adatnak a megvalósításához, hogy ezt a két népet, amely egymásra van utalva, lalturaja legszebben fest es tiszti»f?*f Alt gallérok f'fljl öltönyök vegytisztitásaV 1*1 OVp**'■