Szamos, 1935. január-március (67. évfolyam, 1-76. szám)

1935-01-01 / 1. szám

DHNER SÁNDOR: PAX NOBILe«« Nagyon nehéz dolog ma egy kisebbség újságírónak egy hatalmon levő prefectus megdicsérni, ha nem akarja magát annak a gyanúsításnak kitenni, hogy hízelkedni akar a hatalomnak és a hizelkedéssel el akar érni valamit. Isten látja a lelkünket: nincs semmi kém valónk a vármegye prefectusától és aki őt is­meri, azt is tudja, hogy az ő egyenes, nyíl lelkületűtől mennyire távol áll, hogy bárki hi­zelkedésére, udvarlására számot tartana. Éppen ezért szeretnők, hogy mindenki, ak ezeket a sorokat elolvassa, elhinné nekünk,­­ különösképpen szeretnők, ha legelső sorban­ maga a prefectus az hinné el, hogy amiko ehelyütt azt állítjuk, hogy a helyi lapok kará­csonyi számának a sok érdekes írás között­i legjelentősebb cikke a vármegye és város pre­fectusának Pax vobis című írása volt, szeret­nők, ha elhinnék, hogy ez az újságírónak és az újságírón keresztül a vármegye és város lakos­ságának őszinte, lelkek mélyéről jövő elisme­rése. amai-vd­ .-mbad- elhallgatni m­ég akkor sem , ha a dicséret a vármegye és vá­ros első emberének szól. Meglehetősen edzettek és cinikusak va­gyunk az ünnepi cikkeknek rendszerint puffo­gó frázisaival szemben — olvastunk már egy néhányat — és éppen azért nem vagyunk sze­rénytelenek, ha magunknak vindikáljuk, hogy egy-egy ilyen cik­ket érdeme szerint el tudunk bírálni. De ha ezt még nem is tudnák, lehetet­len lenne elzárkóznunk a lakosság széles kör­ben felhangzott véleményének tolmácsolása elől, amely egy puritán, egyenes, vallásos, te­hát őszinte férfiember lelkének ünnepi meg­nyilatkozását fogadta ebben az írásban. Mi tudjuk nagyon jól, hogy éppen olyan szívből jövően őszinte dr. Pogacias Ioannak az a kijelentése, hogy amelybe nem a szerencse, előkelő pozíciójából hanem rossz­ sorsa juttatta és ahova nem vágyott, valóban sze­retne elmenni, hogy soha ne tudjon visszaem­lékezni mindarra, amit ezen a helyen meglá­tott — mint amilyen őszinte a felénk, a vár­megye és város lakossága felé intézett ünnepi jókívánsága: béke veletek és béke minden jó­akarata emberrel, soha úgy és soha annyira mint ma! És a prefectus Pax nobis köszöntésére ép­pen olyan őszinte, nyílt és jótakaró, egyenes lélekkel válaszol itt a város és vármegye kö­zönsége: Pax nobis! Béke velünk, mert ünnepen és hétköznapon el vagyunk telve jóindulattal, mert nem tu­dunk kellő határozottsággal, megnyugvással megfelelni arra a kérdésre: — Hová mész Ember? Béke velünk, soha úgy és soha annyira, mint ma. Igen, kiállunk a sík mezőre, amikor villá­mok csapkodnak, odaállunk a koporsó mellé, amikor harminc éves férfit búcsúztat a pap, •daálltunk egy betegágy mellé, amikor kisgyer­mek fölött mondják ki a tudós orvosok, hogy nem tudnak többé segíteni . . . Odaállunk, amint a karácsonyi cikkben írva vagyon, de nem tudunk válaszolni a kér­désre, amely hangzik ilyeténképpen: — Hová mész Ember? Mert erőtlenek a lábaink, mint a járni ké­sőn kezdő gyermeké, elernyedtek az izmaink, mint a kopár, terméketlen magaslatokat meg­járt koros emberé. Üdítő, fiatalító italként hat tehát kopár kisebbségi életünkben — bármennyire nem szereti is a vármegye prefectusa ezt a szót — a hatalom felől lelkünket enyhe melegbe bur­koló köszöntés: — Pax nobis! És fejünket lehajtva, az ige beteljesülésé­ben fanatikus hittel bízva, lelkünket ég felé emelve, de fejünket még mindig lehajtva, kó­rusban zengjük rá a választ: — Pax nobis! Igaz, amerre nézünk, mindenütt orgiákat ül az erkölcstelenség, a kapzsiság, a marako­dás, a rosszakarat. És nem félnek az emberek, mert a haszon­lesés, a szívtelenség eiho­x«&lyp»itja a szemüket. Nem félnek a villámtól, a koporsó nem juttatja eszükbe az elmúlást, a gyermek beteg­ágya fölött elhangzó ítélet nem ér el a szí­vükig. Kell hát valaki, aki kinyújtsa kezét az erőtlenek és a rosszak felé. Ez a kéz csak felülről mutathatja az utat a békesség, a testvériség, az egyenlő jogok felé. A mi országunk szűkebb közvéleménye egyoldalról hangos a közeledés megteremtése körül megindult vitáktól. A másik oldalon meg a gyűlölködés, a megértetlenség tajtékozva igyekszik a közeledésnek még meglevő kevés és ingatag hidját is szétrombolni. A szeretet ünnepe elmúlt, mire ezeken a sorokon a nyomda­festék megszárad, a bekö­szöntő év alkalmából szokásos jókívánságok is elhangzottak. Ökölbe szorult kezek baráti parolára nyúl­nak, kérges szivek jégtakarói felengednek — de miért csak az ünnep néhány napjára, miért csak újév rövid, mámoros éjszakájára? Ennek a városnak és vármegyének min­den lakosa szívébe véste a prefectus karácsonyi szózatát, amely mellett nem szabad elfeledkez­nünk a polgármester meleg, baráti, őszinte lé­lekből fakadó jókívánságairól sem. Aki ilyen őszintén, férfiasan fel tudja tárni a lelkét, aki ilyen nyíltan tud felénk kö­zeledni a béke igéjével, azt nem zúzhatja porrá a kérdés: vájjon megtette-e mindazt, amit meg kellett volna tennie. Annak erősnek kell lennie, annak az élre kell állania, annak keresztül kell törnie min­den akadályon, hogy ünnepi szavaiból hétköz­napi tettek legyenek. Béküljünk. Hétköznap se húzzuk­­ vissza az aum y. hangulatban egymás felé nyújtott baráti ke­zeket Higyjünk végre egymás őszinteségében, de­­ hitessük is el egymással, hogy őszinték va­gyunk. Ne gyűlölködjünk. Ne marakodjunk. Pax nobis, 1935. A prefectus újévi üdvözlete őszinte szívvel boldog és békés újesztendőt kívánok a vármegye és város minden polgárának. A megértés, a szeretet, a termelő akarat és a kölcsönös bizalom hassa át ennek a megyének és városnak minden polgárát, hogy közös akarattal dolgozhassunk a trón, az ország, a megye és a város érdekében. 1>r POGACIAs 10AN A polgármester újévi üdvözlete A város minden lakosának boldog uj évet kívánok. I-Mare megye és város prefer Satu­: Dr. CHERECHES §TEFAN az interimár-bizottsá­g elnöke. prefectusa. Jövő héten megtörténik a kormány átszervezése Bucutrestiből telefonálja a Szamos tüdő­ ; szerdán sitója: Tatarescu miniszterelnök tegnap ki­hallgatáson jelent meg, az uralkodónál. A mi­niszterelnök napok óta Sinaiában tartózkodik és több politikai jellegű látogatást tett. Az ünnepek után a kormány miniszterta­nácsot tart, amelyen nagyfontosságú kérdé­sekről, többek között a petróleum monopolizá­­lásáról döntenek. A Tempo értesülése szerint a kormány átszervezése még e hét folyamán a hír szerint megtörténik. Ezen a napon u­gyanis a miniszterelnök kihallgatáson jelenik meg az uralkodónál és előterjesztést tesz a kor­mány átszervezésére vonatkozólag. Hir szerint Manuiescu-Strunga is ezért jött haza. A H.-csoport tagjai küldöttséget menesz­­tenek a miniszterelnökhöz, mert meg akarják kérdezni, hogy igazak-e azok a hírek, amelyek szerint a kormány elejti a Bentoiu-jelentést és napirendre tér az egész Skoda-ügy feletti HD Uíj <51 BilHD Hájtájer legszebben fest, tisztit Hájtájer r mai txdiifi IQ oldal # ITTTTTTTTiiimimmiisiBifi''*«

Next