Szabadsajtó, 1937. január-március (69. évfolyam, 1-74. szám)
1937-01-01 / 1. szám
mnmnw in SATU-MARE, 1. szám. - aa»3aBaHBaB^.i^l $rai 3 Lel t»»«* POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: DÉNES SÁNDOR PÉNTEK, 1931. I. 1. PTSF boldog uj esztendő? irtó: DÉNES SÁNDOR Kisvárosi Nyárspolgár, akinek kultúra terén oly annyira túlzottak az igényei, hogy azokat sem a kvaterkázás, sem a kártyajáték, sőt még a két antifajt szerencsésen egyesítő koccintós kalász sem tudja kielégíteni, mindennapos kulturszomját kedvelt újságjainak hűs hírforrásából sírja. Kisvárosi Nyárspolgár tehát, akinek idegeit embertelenül megtépázzák a mindennapi élet keserves küzdelmei, este hazamegy, azzal teszi be háta mögött az ajtót, hogy a kétszobás, előszobás apartman az ő külön birodalma, ahova nem törhetnek be a politika szennyes hullámai, oda nem jut be szélsőségek demagógiája, jóízűen megvacsorázik és annak utána mint Zárt Ajtó Országának szuverénje letelepszik öreg karosszékébe, rágyújt a szivarjára, nanáesba bujtatott lábait keresztülrakja egymáson, felrakja az okulárét és újságja segítségével bekapcsolódik a nagyvilág eseményeibe. És olvassa, amint írva vagyon, hogy Naxos szigetének lakóit hisztérikus görcsök lepték meg. Miközben feltárult előttük a jövő titka: az elkö•••••••"«vdc-ben. Jadizilnas háború szakad az emberiségre. Tovább lapoz és olvassa, hogy a jövő háborújában minden repülőgép négyszáz, egy öt gépből álló raj tehát összesen kétezer gyújtóbombát fog tudni ledobni az áldozatul kiszemelt városra. Megnyugvással veszi tudomásul, hogy a bombavetőnek nem kell okvetlenül céloznia, mert ha csak minden izedik - tehát összesen kétszáz — bomba talál, az 's igen szép és lélekemelő teljesítmény lesz, mert azok az úgynevezett elektron-thermit bombák, amelyek ilyen esetben divatosak. 2—3000 Celsius fok bőséget tudnak kifejteni, amely hő mindent egybevetve teljesen elegendő, hogy például egy olyan nagy városban, mint a mienk, mindent porrá égessen. Miután Kisvárosi Nyárspolgár mellre szívta a látnoki jóslatokat és szemei előtt tisztán állanak a rákövetkező esztendő összes kilátásai, még átfutja a napi hireket is, amelyek között olvassa, hogy egy városban — mindegy, hogy melyikben — a gyermekek háborúsdit játszottak és ezenközben egy tizennégy éves diák úgy belejött a hősi szerepbe, hogy penecilusával győzedelmesen halálra szúrta ez ellenséges csapat vezérét. Kulturszomját egy estére imigyen kielégítvén Kisvárosi Nyárspolgár még megnézi a másnapi Mozi-műsort, ahonnan is megtudja, hogy a mozgófényképszínházban kedvelt és nagyrabecsült, tudós írójának, H. G. Wellsnek kitűnő regényéből Mi lesz holnap címen travesztált filmje kerül műsorra. Másnap tehát ott ül a moziban. És élvezkedik. Ami nagy szó, mert a minap például nagyon nem volt megelégeedve a Shirley Temple filmmel. Hallatlanul barbár dolognak tartja ugyanis, hogy manapság a legrózsaszínűbb szerelmi romantikát, ebben az esetben a legnaivabb gyermekmesét is Háborús stanilba adjusztálva adják be a nézőnek. Ahhoz, hogy a gyermek-primadonna minden kedvessége, minden bája érvényesüljön, belháboru veszekedett szüzséjét tálalják fel és amikor egyegy forradalmár vagy ellenforradalmár holtan esik össze, a nézőtérről felzúg a taps, és ha nem lenne sötét, azt is látni lehetne, hogy csurog az élvezkedéstől a lelkes néző nyála. Az egész telt színházban nem akad senki, aki odahajolva a serdülő gyermek füléhez és súgva, nehogy az emberölésbe belemelegedett szomszéd illúzióját elrontsa, felvilágosítsa a gyermeteg lelket : — Annak a szegény embernek, aki holtan fordult le a lováról, akit ronggyá tépett a gránát, fontosan szíven talált a gépfegyver, otthon édesanyja, esetleg felesége, gyermekei vannak... De a Wells-film — az más. Hatalmas, felhőkarcoló paloták gőgösködnek a vásznon: a jövő városa. Békés, gondtalan emberek járnak az utcán, modern autók száguldanak, villamos transzparensek vakítóan ragyognak. Ez már teszi. De hangosodik a film: a város fölött repülőgépek sötétítik el az eget, de hogy ne legyen nagyon sötét, bombákat dobálnak a gőgös palotákra, a békés, jókedvű emberekre. Kisvárosi Nyárspolgár háta mögött apa, anya és ötéves gyermek A gyermek iegve megszólal: — Apuka, mi az, hogy bomba? Apuka értelmesen megmagyarázza a süvölvény emberkének a bomba értelmét és jelentőségét, de a gyermek nem elég fogékony mert a magyarázat után azt mondja: — Apuka, én félek a bombától. A vásznon dühöng a pusztulás elszabadult szelleme és Kisvárosi Nyárspolgár magában átkozni kezdi a kultúrát, a modern technika vívmányait. Mi még épitőkockákat kaptunk ajándékba, a mai gyerek a rombolás gyönyörűségeiben szórakozik. Mi még arról álmodoztunk, hogy ha a repülés tökéletesedik, mint büszke sasok fogják szelni az eget. A mai ember már tudja, hogy a repülő-közlekedés egészen mellékes dolog. A fő az, hogy a magasan szárnyaló gépről gyilkos bombákat lehessen ledobni békés városokra, azok ártatlan lakóira. És Kisvárosi Nyárspolgár békés lelke visszavágyakozik a delizsánc korába, amikor a sárbaragadt járművekről nem lehetett bombát hajigálni emberi életek kioltására, városok elpusztítására. Visszagondol arra, hogy ő még úgy tanulta, hogy a tudománynak az a hivatása, hogy a kiképzés segítségével új boldogság és jólét kapuit’ nyissa meg a folyton szaporodó népesség előtt. Ő még arról olvasott, hogy szorgos munkás emberi kezek kopár puszták helyén virágzó falvakat, városokat emelnek. Tudott róla, hogy a bányákban, olvasztó kohókba láthatatlan levegőt szivattyúznak, hogy a munkás tüdeje egészséges táplálékhoz jusson. Megtanulta, hogy a napsugarat a fényképész egy pontra gyűjti, hogy megörökítse szeretteink képét, hogy a jóságos égitest azért ontja arany sugarait, hogy a vaknak visszaadja szeme világát, sántának a lábát, bénának a kezét. Kisvárosi Nyárspolgár úgy ébred fel, mint egy szép álomból a rettenetes valóságra és rádöbben, hogy a népesség szaporodásának ellenszere a bomba, a föld világában virágzó városok helyét a földdel egyen’őv: .csír a rrc.k •. ‘••-'•hn } ; •*. v-gőt szándékosan mérgezik meg és a nap sugarait a pusztítás, a nyomorékgyártás igájába fogják... És Kisvárosi Nyámpolgár hosszú időn át bódultan jár az utcán, ahol elbizakodott emberek azt hiszik, hogy érdemes a bizonytalan holnap kenyere után szaladgálni ahol gyermek-kocsikban sütkérező ember-palántákat babusgatnak és 1937. beköszöntével tétován, bambán, gépiesen mondogatja? - Boldog uj esztendőt... De magában odarendel a jó kívánsághoz egy kétségbeejtő, nagy kérdőjelet. t,«tpwr*jk sap»í szésasa 12 «Mal ! Hájtájer 0 Románia és Magyarorszég kezdjenek közvetlen politikai tárgyalásokat Dr. Gritz Gusztáv volt magyar külügyminiszter akciója a politikai helyzet enyhítése" érdekében (Budapest.) Gróf Bethlen István volt magyar miniszterelnöknek a magyar kisebbségek helyzetéről szóló karácsonyi cikke élénk visszhangot keltett a politikai életben- A 8 órai Újság tegnap esti számában dr. Gratz Gusztáv belső titkos tanácsos, volt külügyminiszter nyilatkozatot ad. Ebben a nyilatkozatban hangoztatja, hogy a romániai magyar kisebbségek érdekében és a román-magyar politikai helyzet enyhítése végett akciót indít éa felveti a közvetlen politikai tárgyalások gondolatát. Gratz Gusztáv nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy a népszövetségi metódusok csődöt mondtak. Hiábavaló kísérlet lenne a panaszok csoportosításával újra Genfben próbálkozni. Rámutat arra, hogy Jugoszláviában is azért keletkezett kedvezőbb atmoszféra a kisebbségek számára, mert a két ország egymás közötti viszonya az utóbbi időben igen sokat javult. Nem kell tehát feladni a reményt — fejezi be a nagy érdekességű cikk — hogy ugyanez Románia és Magyarország között is bekövetkezik és éppen ezért maguknak a kormányoknak kell törekedniük arra, hogy közvetlen tárgyalások tompítsák le a létező vagy esetleg vélt ellentéteket. legszebben fest, flixtlt, ol<csó árak