Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1920

­­i TERÉNYI GYÖRGY (1885—1920.­ Az elmult tanévben nagy 1­9­­­ni................ i­­ ......... csapás érte intézetünket. Rövid együttműködés után elvesztettük tanutónőképzőnk fiatal igazgatóját, Terényi György vallástanárt. 1885. aug. 5-én született Szarvason, mint egyik törzsökös helybeli köztiszteletben álló iparos család gyermeke. Sa­ját fogalmazásában visszamaradt életrajza a mély gyermeki hála meg­ható szavaival emlékszik meg a puritán jellemű szülök áldozatos nevelői munkásságáról. A fővárosi lármás élettől már ifjúkorában idegenkedvén, az eperjesi jogakadémiára iratkozott be felsőbb tanulmányainak folyta­tása végett. El is végezte a jogi tanulmányokat, absolutoriumot szerzett és ügyvéd mellett segédkezett. Ez alkalommal azonban meggyűlölte az ügyvédi pálya különleges morálját, ami értékes magyarázó adat az ő ideális jólelkének megértéséhez. Szeretett lelkész bátyjának példájára a lelkészi pályát választotta, amit el is végzett szép sikerrel 1912-ben Eperjesen. Szentesi segédlelkész korában 1916-ban lépett házasságra Sárdy Idával, ki egész életében gyöngéd gondossággal becéző, hűséges élettársa volt. Kisegitő lelkész volt Tápiószentmártonban, bátyja Terényi János mellett, midőn tanutónőképzőnk Felügyelő-bizottsága 1918. július 1-én megválasztotta vallástanárnak intézetünkhöz. Terényi Györgynek intézetün­khoz való megválasztatása nemcsak ránézve volt korszakos jelentőségű, de intézetünkre is. Alig foglalta el állását, kitört budapesten az októberi zsidóforradalom, amely nemzet­­pusztító irányzatosságánál fogva egyre fokozódó veszéllyel fenyegette intézetünket is, mely már évekkel a forradalom előtt ismeretes volt nem­zeti és keresztény restaurátióra törekvő szelleméről. A forradalom nem­zetgyilkos garázdasága kom­­or kétségekkel töltötte el tanárkarunk lelkét. Reményvesztetten kerestünk egy szilárd morális támasztékot körülöttünk, akit nem félemlített meg az undorító vihar és erőt, kitartást, reményt tudott, sugallni a mi lelkünkbe is. Tétényi György vallástanár fenséges nyugalmi­, derűs jelleme hamarosan az egész tanári kar feldúlt lelküle­tének kristályosodási tengelyévé lett Az ő férfias határozottságán nyu­godott meg minden ingadozás, az ő tántoríthatatlan bizalmi­ magyar­ságára támaszkodott minden összetört hazafias remény. Midőn­­ in­tézetünk igazgatója Nikelszky Zoltán az oláh megszállás miatt Buda­pesten rekedt, a körülmények természete és morális kényszere minden tiltakozása ellenére Terényi Györgyöt emelte az intézet élére igazgató­nak, amely állásában 1920. nov 24-én erősítette meg véglegesen a Fel­ügyelő-bizottság. Igazgatói minőségében egyenes, megbízható, önzetlen, áldozatkész volt; megvolt benne minden szép és nemes, ami dísze lehet egy jellemes férfinak nagy válságok között egyszerű­ föllépése mögött a legtökéletesebb evangéliumi kereszténység lakozott. De tiszta és erős jelleme csak egyik tényezője volt az ő kiválóságának Másik volt cso­dálatos gyakorlati érzéke. Rendkívül nehéz viszonyok között nég­y ember munkáját végezte: az igazgatóét, gondnokét, gazdáét és pénztárosét. Békeidőben is roppant teher, hát még a forradalom és oláh megszállás nehézségei között! Mikor még egy családi háztartás is temérdek gondot

Next