Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1921

I. Az iskolai év története: HAVIÁR DANI + I Tanítónőképzőnknek ismét halottja volt 1. * ez idén: Haviár Dani, nem kebelbéli ugyan, de mégis olyan közéleti férfiú, kinek élete egykor intézetünk múlt­jában hagyott mély nyomot, végakarata pedig intézetünk jövőjére lesz döntő kihatással. Haviár Dani 1849. született Rimaszombatban. Édes­atyja, a híres Haviár Dániel, később szarvasi ev. lelkész lett. Itt nevel­kedett férfivá, majd egyházi, vármegyei, sőt országos tényezővé a most elhunyt Haviár Dani is. Rövid múltú városunk kevés hozzá mérhető nagyságot mutatott föl mostanáig. Foglalkozására nézve ügyéd volt és városunknak több cikluson át nőtt országgyűlési képviselője, Szarvas község, Békés vármegye, a bányai ev. egyházkerület, sőt az egyetemes ev. egyház utolsó évtizedeinek története magán viseli Haviár Dani egyé­niségének hatását. Nagyobb intézmények alkotása nem fűződik ugyan nevéhez, de az említett közéleti munkatereken nem létesült egyetlen olyan intézmény sem, melynek kialakulásánál nem lett volna irányító szerepe. Évek hosszú során át volt elnöke intézetünk Felügyelő-bizottságának is. Nagy hatását ellenállhatatlan szuggesztiv erejének köszönhette. Pedig nem volt nagy szónok, de megsemmisítő kritikai képessége, bátor és gyors ítélkezése roppant be­forr­ást szereztek az ő akaratának Alapos törvény­ismerete, csodás aprólékosságú följegyzésektől támogatott emlékező ereje voltak félelmetes fegyverei. Az ev egyházi alkotmány kidolgozásában, a helybeli ev. uj­ templom és központi­ iskola létesítésében nagy érdemei vannak. Tényezője volt Szarvason a magyarosodás és hazafias nevelés ügyének. Sok és nehéz életküzdelmek, számos családi szerencsétlenség idővel megrongálták az ő nagyszabású lelkét. Kriticizmusa, igazságsze­­retete fokozatosan kíméletlenné lett, ami sok keserűséget szerzett neki és környezetének. De hogy legbelső énje sohasem szűnt meg a nagy esz­mékért rajongni, mutatja utolsó akarata: tekintélyes vagyonának ne­gyedrészét tanítónőképzőnkre hagyományozta. Ezzel a végrendeletével utoljára és döntőleg bebizonyította, hogy még a meg nem értést is el tudja felejteni, ha eszméért kell hozni áldozatot. A sok lelki-testi szen­vedéssel sújtott életnek saját elhatározásából vetett véget 1922. június 23-án. Kérlelhetetlen akarata még önmagával szemben sem ismert irgal­mat. Kegyetlen ítéletét meg fogja bocsájtani a Gondviselés. Emlékét az általa megszilárdított intézmény tovább megőrzi, mint az emberek hálája tehetné. 2. A tanév lefolyása. A tanévet szept. 1. Javítóvizsgálatokkal kezd­tük. Szept. 3—5. tartott a beiratkozás. A tanévnyitó istentiszteletet Je­szenszky János vallástanár tartotta szept. 6-án. Ugyanezen nap délután­ján az igazgató felolvasta és megmagyarázta a beiratkozott növendékek­nek az intézet fegyelmi szabályait. A tanítás szept. 7-én kezdődött. A karácsonyi szünet dec.1-től jan. 9-ig tartott. Az első félévet jan. 29-én zártuk a félévi értesítők kiosztásával, melyet háromnapos szünet követett. A húsvéti szünet április 9-től 22-ig volt. A tanévet évzáró vizsgálatok­kal rendes időben végeztük. 3. Személyi ügyek: Moór Lenke h. tanárnő a nagyszünidő folya­mán visszatérvén szüleihez Brassóba, onnan táviratilag lemondott állás

Next