Szatmár és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1901-01-01 / 1. szám

Tizonnyolczadik évfolyam. 1-ső szám. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Egész évre ... 6 kor. I Negyedévre 1 kor. 50 fill. Fél évre . . . . 3 » Egyes számára 16 » Községek, községi jegyzők és néptanítók részére egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők:= Morvai János könyvnyomdája Eötvös-utcza 2 ik sz. alatt. = TELEFONSZÁM : 73. A Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám. Szatmár, 1901. január 1. TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP.» _ HIRDETÉSEK ===== e lap kiadóhivatalában a legolcsóbb árak mellett fölvétetnek. Nyilttér garmand sora 20 fillér. A múlt év története A szép Deáktéren csupasz tetővel bámul világba a régi törvényszéki épület. Száz évet meghalad kora most odajutott, hogy lebontják. Az elmúlt év történetében kiváló helyet foglal el az a harcz, mely a körül vitatott, hogy megmaradjon-e a tornyos ház, vagy pedig helyére egy szálloda és vigadó építtessék. A sajtóban, a város tanácstermében és a közvéleményben egyetlen kérdés sem csinált akkora hullámzást, mint ez, s mire az új esztendő végére jutunk, modern palota fog állam helyén, s rövid évek tapasztalata fogja majd bebizonyítani, hogy a két párt közül, melyiknek volt igaza. Adja isten, hogy az igazság azoké legyen, akik az építés mellett kardoskodtak. Nevezetes eseménye a múlt évnek a hegyi és villamos- vasút megnyitása. Kincseket ér a Szatmárhegy, a baj eddig az volt, hogy távol van a várostól. E távolságot szüntette meg a vasút s tette ezáltal még értékesebbé a Szatmárhegyet. Az elmúlt nyár megmutatta, hogy a hegyi vasút kifizeti magát, mert a személyforgalom akkora, hogy haszonnal fog dolgozni. Fájdalom a villamos vasútról ugyanez nem mondható, mert bizony annak forgalma csekély és javulás csakis a mérhető, de miután a kettő jövőbenretulajdonképen egyet képez, az egyiknek nyereséges működése pótolja a másiknak vesztességét. Nagyobb baj az, hogy a villamos vasút részére az áramot a városi villamtelep szolgáltatja, s mint a tapasztalat mutatja, ez oly kellemetlen czölönk villamtelepünkön, amelynek hátrányait a közvilágítás és így a közönség érzi meg. A villamvilágítási vállalat az elmúlt évben is ráfizetéssel folytatta működését, s miután jövőjében most már azok sem bíznak, kik eddig még kitartással remélték, hogy a városnak belőle haszna lehet, végleg győzött az a felfogás, hogy meg kell tőle szabadulni. Most folynak a tárgyalások az „Egyesült villamos társulattal“, mely vételi ajánlatot tett, s ha van lehetőség arra, hogy eladhassuk, ez uj évben f okvetlenül bekövetkezik. Nevezetes alkotása az elmúlt évnek az uj kerámia kövezet, mely a piaczon körül, a városház előtt és a Széchenyi utczán rakatott le, s mely eddig nemcsak szépnek, de praktikusnak is bizonyult Ez új kövezés eredménye a vásártér elhelyezésének kérdése is, mely egyelőre ugyan a régi állapot meghagyásával nyert befejezést, de amely előre láthatólag nemsokára ismét napirendre fog kerülni, s könnyen végződhetik majd úgy, hogy a százados gyakorlat változást szenved, ami sok irányban fogja hatását éreztetni. Az elmúlt év történetének egyik kimagasló eseménye az új bűnvádi perrendtartás s ezzel kapcsolatban az esküdtszéki bíráskodás életbeléptetése. Nálunk nevezetes különösen azért, mert mindjárt működésének az elején egy oly ügyben volt próbára téve, mely nemcsak a vidék, de az egész ország figyelmét reánk irányította, s a melyben bíráskodó polgárok fényesen megmutatták, hogy a törvény intenczióját megértették. Sötét lap a Papp Béla és társai bünpöre, adja Isten, hogy ehhez, hasonló soha ne ismétlődjék, se itt nálunk, sem pedig másutt az országban. Fényes lapja az elmúlt év történetének a dalárda jubiláns ünnepélye, mely számos vidéki dalárda közreműködésével tartatott meg. Ugyanekkor itt tartotta első közgyűlését tiszántúli dalosszövetség, s részt vett az ünnepségben gróf Zichy Géza a kiváló zenész és zeneszerző is. Közgazdasági tekintetben az elmúlt év nevezetes eseménye, hogy a bíróság a szatmári határnak tagosítását megengedte, bár az ellenzők mindent elkövettek, hogy azt megakadályozzák. A jövő megmutatja majd, mekkora anyagi előny van abban, TÁRCZA. Visszapillantás. Felolvasta az iparos ifjak köránek Sylvesterestélyén: Thurner Albert. Igen tisztelt közönség! Egy nemes gyümölcsöket bőven termő, árnyas, terebélyes fa alatt képzelem magunkat e mai napon. Csaknem tiz éve annak, hogy városunk minden jóra, nemesre hajló társadalmának szivét, értelmét mint termő talajt kellőleg előkészítve ültettük el a gyenge csemetét, melyet attól a percztől kezdve nemcsak a mi munkánk verejtéke, de a mi páratlanul hálás, kedves közönségünk életet, meleget adó napja fejlesztett nagyra, enyhet és gyümölcsöt adó fává nevelt! Minden órának leszakasztottuk virágát, éltünk az idővel ! Nincsen olyan momentum egyetlen sem egyletünk életében, melyről a közönségünk tudomásai ne birt volna. Mégis ha ismételten megemlékszem az Otthonunknak igo6. évi alapításáról teszem ezt azért, mert a jövőben bármily sikeres működése legyen is e körnek: a koronáját, a díszét az »Otthon“ alapítás fogja akkor is képezni. Az idő szárnyas kerekén egy év perdül alá ez órákban. Az 1900. év körünknek történetében egy piros betűs év lesz mindenkoron . Az egyes emberek életében szomorúság és vigság, öröm és bánat váltja fel egymást. A társas életünk — e kör — szintén úgy mérlegeli életének mozzanatait, miként H ®gyes ember. E körnek is vannak kedvező és kedvezőtlen körülményei. Az elmúlt évtől nem szívesen veszünk búcsút; kedves barátunk, segítő társunk volt az 1900-dik évi Ha körünknek módjában állana megállítani a tovarohanó időt, megállítaná! Nem is engedem tovább menni addig, míg a mi nagy családunkat, mely nemcsak tanúja működésünknek, de tevékeny munkatársunk is: a mi szeretett közönségünket nem éltetem ! Ha igaz az, hogy a jótékonyság és közművelődés oltárára hozott áldozatokat a mindenható Isten bőségesen fizeti vissza , úgy nincs gazdagabb, mint a mi közönségünk, mert a jövendő Isten áldása a szeretet filléreit a szeretet koronájára fogja felváltani . Nemcsak az év utolsó órái ezek, de a XIX. század is most nyeri befejeződését. A múlt idő a történelemé, amely történelem azt tanúsítja, hogy a századok vége rendszerint nagy eseményeket rejt méhében. A XVIII-ik század örökre emlékezetes marad a franczia forradalom világát megrendítő eseményeiről. Annak az iszonyú véráldozattal járt harcznak gyümölcseit a XIX. század élvezte a népek szabadságában, egyenlőségében és testvériségében. Nem folyt elég vér a népek szabadságáért a zsarnokság megtöréséért ; újból és újból fegyverbe kelle állania a munkaerőnek, vagy hogy saját függetlenségét biztosítsa, vagy, hogy az uralkodók hatalmi érdekeit szolgálja. Csak a legutolsó három évtized az, melyben a nemzetek nemcsak a háború véres babérjaiért áldoztak vért és életet, de végre a béke áldásait élvezve építhették a szeretet templomait s a közművelődés iskoláit. Meg-megszakította e harmincz éves béke munkáját is hol a szárazon, hol a tengeren fellobbanó ágyudörej, melynek nyomán nyomor és ínség szokott járni, de végre mégis szünetelni látszott az általános háborúskodás iránti hajlam. A legutolsó két év azonban Örök szabó üzlete Szatmár, Deák tér, a városháza épületében. Készítek legjobb szabású polgári- és papi öltönyöket, reverendákat és katonai egyenruhákat Mindennemű öltönyök saját műhelyemben készülnek. Műhelyemben csak gyakorlott fővárosi munkások vannak alkalmazva, foltja marad a világtörténelemnek. Hatalmas cultúráju nemzetek, minden földi jóval megáldottan megfeledkezve minden emberi méltóságról a legnemtelenebb emberi szenvedélynek a kapzsiság és birvágy kielégítéséért fogtak fegyvert az ártatlan, békés nemzetek ellen. Ez a meleg otthon, melyet jól esik magunkénak mondani szintén háborút visel. De mily óriási különbség van a béke nemes harcza s a csillogó fegyverekkel megvívott halálhörgéssel, felégetett községekkel visszataszító látványt nyújtó háború között. Mi, a közművelődés fegyvereivel vértezetten könyvvel, előszóval szivet-lelket nemesítő dallal és zenével indultunk hadjáratba, melynek nincsenek legyőzöttjei, nincsenek károsult áldozatai. E harczban az ellenfél nyer legtöbbet : az ifjúság és közönség a művelődés és kellemes szórakozások által. A most letűnő utolsó nap sugarai messze jövőbe világítanak be egész odáig, hol az iparos ifjúságot nem kell ösztökélni a műveltségben való előhaladásra, de önként fogja s szívesen fogja művelni önmagát hasznára lévén elsősorban önmagának s további kihatásaiban a városnak s drága hazánknak,társadalomnak. Legyen áldott az 1900-ik év emlékezete ! Úgy érzem magam, mintha oly kép volna ez a temetés, melyen egy ifju anya mig gyermekének életet ad, a saját életét áldozza fel. Temetésről megyünk a keresztelőre ! Nekünk kedves volt az anya s mig érette fájdalommal adózunk, reménynyel aggódó vágyakozással nézünk az ifju 1901. elébe I . •Mennyi hátralékos remény a múltból, mennyi megvalósulást nem nyert eszme s mennyi jó szándék !_____________________ hogy az eddigi rendezetlen határ helyett az okszerű gazdálkodás folytatására alkalmas állapot lesz teremtve. Biztosra lehet venni, hogy azok fogják leginkább áldani, a kik most leghevesebben ellenezték Az elmúlt év dicsősége a németi gör. kath. uj templom is, mely a város közönségének általános érdeklődése mellett áldatott meg november 11-én, s mely a város szépségét is nagyban emeli. A felszentelési ünnepélyt követő lakomán lelkes felöszöntőkben méltatták a kiváló lelkész Melles Emil főesperes érdemeit, aki e szép templomot a hívők buzgóságával karöltve felépítette. Az elmúlt év történetének egy külön fejezete Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter díszpolgárrá való megválasztása és két ízben városunkban való időzése. Nemes elhatározás volt tőle, hogy a helybeli ev. ref. iskolafentartó testület elnökségét elfogadta, s időt szakított magának, hogy országos gondjai mellett is városunk egyik kulturális intézményét szolgálja. Ugyancsak az elmúlt év dicsősége, hogy a szatmárnémeti iparos-ifjak köre saját otthont szerzett magának, ahol most már még nagyobb eredménnyel szolgálhatja a kitűzött czélt, az iparosifjúság erkölcsi és szellemi fejlesztését, mint eddig tehette. Mennyi kitartás, mennyi erély, mennyi előrelátás s a vezetőkben mennyi összetartás, s a közönségnek mekkora rokonszenves pártolása s az ifjúságban az .Otthoninak a szükségérzete szükséges ahhoz, hogy egy év múlva legalábbis annyi megelégedéssel tekintsünk vissza a múltra, mint most! A vezetőknek hozzon az új év új erőt s kitartást nem keveslendő munkájukhoz ; egymásközt egyetértést és másoknak megbecsülését! Az ifjúság, amelyért az egyesület alakult s az „Otthon“ megszerettetett, tekintse e házat magáénak s inkább iskolát lásson benne, mint Korcsmár. Belátva elmaradottságát, igyekezzék olvasással s az ismeretterjesztő felolvasások megszivlelésével hasznosan értékesíteni idejét s a kártya, biliárd és tekejáték ne. czél legyen s de a pénzszerzési vágy — csupán játékeszköz — a munkában elfáradt testnek —léleknek felfrissítője. S végül a mi jó közönségünk számban meggyarapodva legyen munkatársunk a jövőben is, mint a múltban volt. S akkor örömmel fogadhatjuk az 1901. évet, mely méltó lehet az elődeihez ! Külön köszönöm meg a városunk lapjainak ügyeink iránt való állandó érdeklődését és figyelmét s kérem, hogy terhes munkánkban ezután is vegyék magukra az őket megillető teherrészt! Szívből üdvözlöm a század végét követő uj év s új század alkalmából vezető társaimat, az ifjúságot s a mi állandó közönségünket s kívánom, hogy az uj év mindnyájunknak hozzon kárpótlást az elemúlt év bajáért-bajáért s az uj év legyen mindenben a kedvünkre való. Körünk jövőben is teljesítse közművelődési hivatását városunk s hazánk javára. Éljen a haza!