Szatmár és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-05 / 1. szám

ahányan a gyen­ge, nemes céljának elérését biztosíthatják. Így van ez a magyarok nyers harcában, így van ez a magyar köz­élet békeséges küzdelmeiben is. Kimondottuk a szót, hogy legyen s azt is akarjuk, hogy a küzdelemben, fáradságban és áldozat­készségben mi legyünk az elsők. De ha lelkesedé­sükben s jóra váló hevülésünkben volna, melyhez nekünk csekélyke az anyagi erőnk,­­ tisztelettel kérjük a magyar társadalmat s annak minden egyes fiát, hogy azokat kik életük minden percét a haza oltárán áldozzák fel, ne hagyják sokáig küzdeni remény nélkül. Száljon meg mindenkit az ősi magyar erény, melynél fogva: „ha ti nem birtok magatokban hát itt vagyunk mi is." Mi hisszük, reméljük,­ hogy igy lesz. Mi tudjuk, mert hát mi tanítjuk a történelmet a nép gyermekeinek, ahol a segítség­nyújtásnak tündöklő példái vannak. A magyar pedig saját történelmét, soha sem szokta meg­­hazudtolni. Marosán Kornél. S­ZÍNHÁZ. —■»­«epa»­«»­— (Parasztbecsület.) Feledhetetlen (Kedd.) estéje volt kedden este a színháznak, amikor két egyfelvonásos darab került színre. Először „Gringoire“ ment, ahol a szereplők egyen­ként és összesen is pompásan játszottak. Váradi, Fodor, Sipos, Peterdy vitték a sze­repeket. Utána a „Parasztbecsület“ került színre Dr. Ferenczyné Tibor Lóri nagy sike­rével. Ma hallottak csak a hangját a maga csillogó egészében. Különösen a Budával elő­adott duettje keltett mély hatást. A „Regina coelis“ kezdetű karének után tomboló taps­vihar tört ki. Külön kell kiemelnünk a tár­sulat derék karmesterét, Hajsinek Rezsőt, ki művészileg állta meg helyét. A kitűnő ren­dezés Heves Béla igazgató dicséretére válik. (Szerda.) (Domi, az amerikai majom.) Zseniális ember ez a mi direktorunk. Nem elégszik meg operák, operettek és színművek bemu­tatásával, hanem orfeumokba, cirkuszokba illő műsorszámokkal lepi meg a közönséget. Bizonyára megirigyelte „Coco“ és „Péter” urak „impressárióinak“ sikereit, s felbuz­­dult a nagy érdeklődéstől, mely szereplé­sük elé úton-útfélen nyilvánul. Hogy Dunai Árpád, a híres Klising tanítvány nem közön­séges dolgokat mutatott be a „főszerepben“, azt szívesen elismerjük. Azt hisszük, hogy neki nem sok gondot okozna a megélhetés, ha véletlenül egyszer-máskor szerződés nél­kül is maradna. A darab egészben véve oly silány fércmunka, hogy nem is érdemes róla beszélni. A szereplők is tudatában vol­tak ennek s a darabhoz méltóan játszottak. Dunai Árpád kapott tapsot bőven. Megér­demelte, mert nagyon nehéz munkát vég­zett. Úgy halljuk, hogy legközelebb Temes­kér könycseppet kell érteni egy száztíz eszten­dős asszonynál. — Az egész életemből — folytatja — azokra a dolgokra emlékszem legjobban amelyek kora gyermekkoromban történtek velem. Emlékszem nagy emberekre is Ponto­san látom magam előtt, amint Petőfi Sándor itt járt Nagykárolyban. Láttam az Arany Szarvasban, ott, ahol megismerkedett Szend­­rey Júliával, ott, ahol valami emléktáblát is tettek azóta. Különben nem emlékszem semmi­féle nagyobb dologra. Inkább mondom arra emlékszem vissza és hozzá egészen tisztán, amint kis csiki leány ugráltam, játszottam a komáromi Dunaparton. Egy lámpa áll az ágy mellett egy szé­ken. Megfeketedett rézből való, furcsa, öreg, olajlámpa. A száztíz esztendős asszony meg­­gyujtja: — Ezt az olajlámpát 1848-ban, a forra­dalom évében vettem itt Nagykárolyban. Egy pengő forint volt az ára. A Mayernél vettem. Tudom, sokat alkudtam rá. — Milyen esztendő van most? — kér­dezem minden átmenet nélkül. — 19081 — vágja ki hosszas gondol­kodás után. SZATXAR ÉS VIDÉKÉ. váron, Szegeden és Debrecenben fogja eljdt­a­szani ezt a szerepet.(Csütörtök.) (Tatárjárás.) A múlt heti szereposztás­sal játszották, remek és összevágó előadás­ban, ezúttal mérsékelt számú közönség előtt. (Péntek) — Délután. (Drótostót.) Zsúfolt ház előtt adták a gyönyörű zenéjű operettet, mikor is Hónai, Bulla Marika, Boda Szécsi Emma és Somogyi sok elismerő tapshoz jutottak. — Este. (Sárga csikó) A régi roman­tikus betyárvilág alakjai, a szegénylegények, a csendbiztos, a pandúrok,­ a váci fegyház kiszabadultja, a rémes bűnt lelkén hordozó ember alakjai mozogtak a színpadon és erő­­sen kellett fantáziánknak is dolgozni, hogy a hangulatba beletaláljuk magunkat. ErC‘ kövy nemcsak énekével tűnt fe­l, de a drámai színezést is szépen érvényre juttatta. Peterdi és Herceg meggondolt játékot mutattak, m­íg Boda és Somogyi szintén jól játszották meg kisebb szerepeiket. Női szerep egy volt em­lítésre méltó, a­­ Ballá­é. Egy naiv falusi parasztmenyasszony t­udott ennivaló kedves­séggel. Olyan édes v­olt a menyasszonyi ru­hában, talán mirtusszal, hogy a direktor Hevesen sajnálhatta távollétét. (Szombat.) (A túlsó partról) Egy csomó eszme,­­ forró gondolat, sok lélektan és logika: ez jellemzi a három életképet, a­melyet közös cím alá foglalt a szerző. Maga a cím nem találó, sőt az első képben lefektetett gondo­lattal határozottan ellenkezik. A fővárosi hangulat ismerése után érthető érdeklődéssel néztünk ez est elé és reményünk, az érde­kességet illetőleg, teljes mértékben be is vált. Lapunk szűk keretei meggátolnak bennünket abban, hogy az egyes részletek tartalmára és tendenciái méltatására kiter­jeszkedhessünk, így csak a szereplőkkel fog­lalkozunk. Az első és harmadik képet Fodor Oszkár uralta. Játéka elejétől végig öntuda­tos, nyugodt, meggondolt volt, beszéde pedig színes, értelmes. Az „erkölcsi erő“ című rész­ben Sipos Zoltán keltett nagy hatást. A vég­telen tanulmányt, igazi művészetet­ igénylő, szinte a raffinériáig nehéz szerepet elejétől végig intelligens színvonalon tartva, a foko­zás művészetét egy pillanatra sem tévesztve, játszotta meg szerepét. A közönség elisme­rése láthatólag iránta nyilvánult meg a legfrappánsabban. Herceg, Peterdy,­­ Kendi Boriska, Gömöri Vilma és Nándor Júlia min­denütt lépést tartva, segítették elő a köz­hangulat kialakulását. A világítási effektusok mindenkoron szakértő kezekre vallanak. ( Vasárnap délután.) (A nagymama.) Zsúfolt ház előtt, na­gyon sikerült előadásban adódott vasárnap délután a Nagymama reprise szerepváltozás­sal. Szakácsné helyett Tary Gizella vendég­­színésznő játszotta Szerafin szerepét, de sok­kal mögötte maradt Szakácsné alakításának. A címszerepben Dr. Ferenczyné asszonynak volt óriási sikere, kit bájos énekszámai után hétszer hívtak a­ lámpák elé. Balla Mariska, Hajnal Ilonka, Erckövy, Rónai. Sipos szintén nagyban járultak hozzá a sikerhez. (Vasárnap este.) (Ingyenélők.) Az eléggé lejátszott darab még a rendes vasárnapi publikumot sem tudta összegyűjteni, bár az előadás jobb sor­sot érdemelt volna. Ballá­nak ismét alkalma — És milyen hónap ? — Karácsony hónapjai — válaszolja. — És hányadik ? Kicsit gondolkodik,­ kínos erőlködéssel összeszedi a gondolatait­, aztán így szól: — Azt bizony nem tudom. Azután tovább beszél minden kérdés nélkül. Elmondja, hogy 1873-ban meghalt az ura és hogy azóta érzi magát boldogtalan­­­nak és az életét egészen üresen maradott­nak . . . — Volt egy Ödön nevű fiam is, de annak az emléke egészen kimaradt­ az­ emlé­kezetemből. Csak a férjem hiányzik nekem ... Amióta százesztendős elmúltam, azóta teher az élet. Mindennap azzal kelek fel, hogy estére örökre elnyugszom. Ezzel a sok beszélgetéstől fáradtan leha­nyatlott a száztíz esztendős­­ asszony. Két perc múlva már, el is aludt. Szegény, száztíz eszten­dővel sújtott asszony, csak gyalázatosan kínos teher az élete. Nyolc korona havi nyugdíjért a várostól és a jóslások alamizsnájáért igazán nem érdemes száztíz évig élni. Egyáltalában nem érdemes száz évig élni . . . volt egy­ naiv falusi leány megszemélyesíté­sére. Méltó partnere volt Boda, ki a „Száll a madár“ c. dalt nagyon szépen ének­e. Kendi Boriska­­ élethűen adta a megcsalt leány sze­repét. Szakácsné és Herceg állandó derültség­ben tartották a publikumot. — Hoffmann meséi. Folyó hó 9.-én színházunkban Offenbach világhírű operettje, a „Hoffmann meséi” kerül előadásra.­A főbb szerepek a társulat­ legkiválóbb tagjainak kezeiben vannak. A főszerepet Dr. Ferenczyné Tibor Lóri asszony kreálja, kinek ez egyik legjobb szerepe. A színházi publikum már­is nagy érdeklődéssel tekint az előadás elé. Heti műsor: jan. 5. Túlsó partról Másodszor. Bérlet­ Páros jan. 6. , délután Magdolna Népdráma.— jan. 6. este . Dollárkirálynő Operette. Páratlan jan. 7. Kismama Újdonság. Páros jan. 8. A sabinnők elrablása Bohózat. (Zóna) Páratlan jan. 9. Hoffmann meséi , Operette. Páros jan. 10. délután Náni Népszínmű.. (Zóna) I — jan. 10. este Bakon, a székelyek hóhéra­­ Énekes színmű. Páratlan Apróságok. Szilveszter estén sokfelé mulattak az emberek, de az eredmény mindenütt csak egy volt, egy nagy katzenjammer az uj évre. Bögre úr is ilyenformán került haza s mikor reggel a felesége boldog uj évet kivánt neki, zsörtölődve támadt az asszonyra : — Ugyan kérlek, nem boldog uj év kell nekem, hanem inkább adj egy pohár seprűpálinkát, hogy a gyomrom rendbe jöjjön. * Az uj évről folyik a beszélgetés s egyértelmű a megállapodás, hogy a boldog újév kívánás azok részéről, akik azért pénz­beli adományt várnak, nem valami kellemes, de viszont el kell ismerni, hogy akik kap­nak, azok mégis örvendenek és ily módon több az örvendező, mint a bosszankodó s minthogy ezt a szokást amúgy sem lehet ki­irtani, legokosabb hozzá jó képet csinálni. — Nehéz dolog — szólal meg valaki kivált mikor a boldog újévet kívánó még külön számlával is kedveskedik ! * Egy szűkmarkúságáról ismert úri­em­bernek az a szokása, hogy uj­évkor mindig elmegy hazulról. Másnap ba jön a gratuláns, azzal fizeti ki, hogy jött volna tegnap, most már elmúlt az új esztendő, vége az adako­zásnak. — De hiszen itt voltam tegnap is, s— mentegetődzik egy várományos — de nem tetszett itthon lenni. — Most már annál inkább nem adok! — rival rá az illető. — Mit alkalmatlan­kodik kétszer is! ■ . - * Régi babona, hogy az ember szeren­cséje attól függ, kivel találkozott az új év reggelén először. A részeg ember határozot­tan jól jelent, valamint a cigány is, kivált ha többen vannak.­­ ■ — Nincs abban semmi igaz! — mondta erre egy kétkedő. — A múlt évben az egész banda be volt rúgva, a­melyikkel találkoz­tam s mindjárt közvetlen utána az történt velem, hogy a lábam kitörtem. * Hát a Szilveszter hogy múlt el ? — Igazán pompásan. Éjfél előtt az egyik Vince annyi bohóságot tálalt fel, hogy a kacagástól oldalfájást kaptunk, éjfél után pedig a másik Vince gondoskodott róla, hogy a kedvünk meg legyen. » ■ Hf A kaszinó estélyén éjfélkor kis mala­cokat hordoztak körül, a­melyeket mindenki igyekezett megfogni, hogy a szerencsét az új évre biztosítsa. — No most már nyugodtan nézek a jövőbe! — mondogatja egy kártyázni sze­rető. — Mindegyik malacot megsimogattam, sőt bedugtam az ujjamat a szájába, fülébe, stb.. — biztos, hogy egész évben disznóban leszek! Demeter. HÍREINK. . — Boldog út évet kívánunk lapunk munkatársainak és olvasói­nak. — Kertészffy Gábor üdvözlése. Kertészffy Gábor városi pénztárnok, tb. ta­nácsos december 28-án töltötte be közszol­gálatának 35-ik és pénztárnokságának 30-ik évét. A törvényhatósági közgyűlés a jubiláns tisztviselőt, külön leiratban üdvözölte ez al­­kalommal, a tisztikar pedig testületileg fe­jezte ki tiszteletét és becsülését a kiváló kartárs előtt. — A Nőegylet elnöknőjének, Uray Gézáné úrnő nevenapja. Városunk egész társadalma, de elsősorban a jótékony nőegylet, fényes ovázióban részesítette szeretett és nagytevékenységű elnökét,­­Uray Gézánét. A hölgyek nagyszámban — Markó Kálmánné, Morvai Jánosné, Jankovics Jánosné, Fürszt Viktorné, Dr Fejes Istvánná, Uray Károlyné, ■ Bakcsy Domokosné, Zeke Vinczéná stb., stb. — gyűltek egybe s Jékei Károlyné áléinak vezetése alatt testületileg tisztelegtek az ünnepelt előtt. A­ küldöttégben részt vettek dr. Fechtel János e. főtitkár és Szűcs Sándor e. főjegyző is. Dr Fechtel János igazán meleghangú beszédet mondott, melyre az ünnepelt elnöknő ideghatottan válaszolt. Válasza valóságos szónoki remekmű volt, melyben visszatekintett az év nevezetesebb egyleti eseményeire, a kifejtett tevékenységre, és összegezte az eredményt, amelynek alapján méltán érezhetnek az­­ egyleti tagok meg­nyugvást a múlt felett s számíthatnak a társadalom elismerésére. A jelenlevők meleg és szeretetteljes éljenekkel ünnepelték a szép­­szavú szónokot és az egylet nevében remek virágcsokrot nyújtott át Jékei Károlyné­ alelnöknő.­­ Ezután az árvaházi gyermekek verset mondtak és megható hála szóval adtak kifejezést a gyermeki ragaszkodásnak és köszönetnek. Az árvák szintén öröm­­­könyek között virágot ajánlottak fel a szegé­nyek pártoló és istápoló angyalának. Az elnökön szivesen fogadta az árvák hódolatát s hozzájok anyai szeretetet buzditó és meg­ható beszédet intézett. — Az ünnepségek után mint háziasszony az ünnepelt vendégeit fényesen megvendégelte és szeretetre méltó­ságával egészen elragadta.— Mi is gratu­lálunk a legnagyobb elismeréssel és hódolattal. — Az evangélikusok újéve. Az ujeszte­ndő alkalmával Hildák János debre­ceni ágostai evangélikus lelkész a Rákóczi­­utcai elemi iskolában, uj év­ napján isten­tiszteletet tartott, melyen városunk majd­nem összes evangélikus hivei megjelentek, Poezvék Nándor egyházi főgondnok ez alka­lommal a presbitérium részére diszebédet adott.— A katonaság köréből. Ő felsége a király f. évi január 1-től dr. Lénárdt István városi árvaszéki ülnököt a 62-ik gya­logezred tartalékos tiszti létszámában hadi­nag­gyá nevezte ki. —> Uj pénzintézet városunkban. Küszner Albert a Szatmárvármegyei Taka­rékpénztár volt főkönyvelője magán ban­küzletet nyitott. — Uj közjegyzőség Szat­­már-Németiben. Feltétlen megbíz­ható forrásból jelentjük, hogy Günther Antal igazságügy miniszter, városunk­ban egy új közjegyzőség felállítását ha­tározta el Az új közjegyző egy a közelmúltban visszavonult országgyű­lési képviselő lesz. — A nagykárolyi görög katho­­likus egyház ünnepe. A nagy­károlyi görög katholikus egyházat Boromissza Tibor szatmári püspök a minap csatolta a pápa rendeletére a szamosujvári román püspökség kötelékéből a munkácsi magyar, görög katholikus püspökséghez. A nagykárolyiak régi óhajtása teljesült ezzel, mert már évek hosszú sora óta küzdötek a szamosujv­ári püspökség­i oláhoBító törekvés ellen. átcsatolás: akiu9 a templomban folyt Az le fényes közönség jelenlétében. Boromissza Tibor püspök nagyhatású beszédet mondott, amelyben a király és a magyarság iránti hűségre intette a híveket­. Délben diszlakoma volt.— Kinevezés: A Hazai Általános Biztosító Társaság vezérigazgatósága Békássy Sándort, a szatmári főügynökség első könyvelő­jét aradi titkárrá nevezte ki, helyébe Ká­rolyi Lajost a győri főügynökségtől he­lyezte át. RUTH SIMON nagyválasztékú cipőraktárát ajánlják a t- vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. = a MEGERHEZTEKÜ! az őszi és téli idényre megrendelt összes nri­, női­ és gyermek valódi chevro és box bőrből készült cipők a legjobb és legdivatosabb kivitelben.

Next