Szatmár és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1911-01-03 / 1. szám
TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. Az előfizetés ára: Egész évre ... 6 kor. I Negyedévre 1 kor. 50 fill. Fél » • • 3 » I Egyes szám ára 16 » SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések küldendők : Morvai János könyvnyomdája, Eötvön-utca 6. az. # W Telefonszám : 73. p| HIRDETÉSEK gg — e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ellenében vétetnek föl. A hirdetések díjjal előre fizetendők. Nyilttér garmand sora 20 fillér. A múlt év története. Az elmúlt 1910 sok tekintetben nevezetes esztendő volt. Országos szempontból, hogy a koalíció megbukott, és ismét a G7 vette át az uralmat. A kolera kiütött és általános rémületet idézett elő és még mindig félni lehet, hogy a tavasszal ismét jelentkezni fog. Az égen két üstökös megjelent ; az egyik egészen a uj, mely most kapott nevet, a másik Halley-üstökös, mely minden 75 esztendőben szokott meglátogatni. Nagyon megkopott már, alig volt rajta valami látnivaló. Városi életünkben szomorú jelenség, az általános házbéradó behozatala, mely a polgárság terhét, nagy mértékben emelte. Ennek dacára az építkezési kedv nemhogy lohadt volna, sőt még fokozódott. Nemcsak a nyári időben, de most télen is egyik épület a másik után készül, s látva a nagymérvű homokhordást, biztosra lehet venni, hogy az idén még nagyobb arányokat fog ölteni. ”A csatornázás és vízvezeték, valamint a közkóhház ügye még mindig nincs abban a tempóban, mely a közeli megoldást mutatná, bár az egyikre a szükséges 3 millió kölcsön útján biztosítva van és a tervek már rég fent vannak a minisztériumban felülvizsgálat végett. Egy nagyszabású építkezés is el lett határozva, a Fehérház helyén egy bérpalota fog épülni, amely ebben az esztendőben elkészül. Az elmúlt évben nyert megoldsdást a tisztviselők fizetésének rendezése is, miáltal most már végleg lekerül a napirendről, amely különben évek hosszú sora óta állandóan rajta volt. Ezzel kapcsolatosan megemlítjük a polgármester kitüntetését, a kit a király kir. tanácsossá nevezett ki, s a kit ez alkalomból hivatalosan és társadalmilag egyforma lelkesedéssel ünnepeltek. Zenei életünk nagyon mozgalmas volt; egymást érte a sok hangverseny, melyeken elsőrangú művészek szerepeltek. Isayet a világhírű hegedűművészt is volt alkalmunk hallani és csodás művészetében gyönyörködni. a Szomorú eseményként említhetjük fel zeneiskolánál történt szakadást.,, mely ez intézetünk működését megzavarta és ártalmas hatását mé sookáig éreztetni fogja. Irodalmi és művészeti esemény volt a Mikszáth Kálmán és Erkel Ferenc jubileumi ünnepély, melyet a „Kölcsey-kör“ és a »Dalegyesület“ rendezett. A legélénkebb mozgalom azonban a pénzügyi téren mutatkozott. Négy új pénzintézet keletkezett. A Szatmári általános hitelbank, a Forgalmi bank, a Magyar bank és a Szatmári hitelbank, ezenkívül pedig a legtöbb pénzintézet emelte az alaptőkéjét. Sőt egy új üzletág, a részvényekkel való kereskedés fejlődött ki, minek folytán a helybeli pénzintézetek részvényei értékben nagyot emelkedtek. Ezen a téren városunk vezérszerepet visz, annyi pénzintézet, mint nálunk, Budapestet kivéve, az ország egyetlen városában sincs. Az elmúlt évben alakult a Nészaka volt a gazdagoknál, de még a középosztálynál is. A magyar farsang egész Magyarország képe volt, a sok kis városé, az esztendőnként learatott gazdaságé, a zsíré, amelybe belefulladtak magyarjaink, azé a kis országé, amely nem látott túl a vármegyék határánál s amelynek már Erdély is majdnem idegen föld volt és egy murtért ott hagyott hivatalt, közigazgatást, ezeréves restanciát, ha kellett az egész közkormányzatot. Ezért volt hangos, ’ hetekig tartó vigalom, ivás, szerelmek, eljegyzések és férjhez menetelek ünnepe a farsang — a gazdagoknak. A szegényekkel ki sem törődött, a kis vityillókban s elhagyott falukban csendesség és szomorúság lakott akkor is, éppen úgy mint ma, de akkor ez a terület még az irodalmi és szociális érdeklődést nem keltette fel s a muzsikaszó úgy hangzott farsangtáján, mintha csakugyan egész Magyarországot, betölthetné. Mulatozás zaja verte fel a városokat, a falusi kastélyokat, a fővárost, s a forradadalom előtti és közvetlenül a forradalom utáni Magyarország farsangjainak utóhangja azt a hitet támasztotta fel még bennünk, késői utódokban is, hogy a farsang valóban víg, mulatságos, szép és tradíciókban élő. És mi történik ! Esztendőről-esztendőre látjuk, hogy ha van is farsang, az nem az a vidám, kedves, cimbalomtól, cigányzenétől meli társaskör és épült fel a Tanítók háza, mely nagy ünnepségek keretében adatott át rendeltetésének. Ekkor tartotta te a ev. ref. főgimnázium 300 éves j^puileumát, amelyre az egész Olajcégből jöttek érdeklődök. A sajtó terén új lap, a „Szatmári Közlöny“ és a „Szamos“-nál történt változás a megemlíteni való. Ezek röviden, amik az elmúlt év főbb eseményei voltak. Befejezésül régi szokáshoz híven közöljük az elmúlt év nevezetesebb halottainak névsorát: özv. Unger Frigyesné, Szentes Albertné, Halmi János, Sikolya József, Komán János, özv. Géressy Mártonné, Pótor Dániel, dr. Fekete Samuné, Lőrincz Istvánná, özv. Mónus Mihályné, dr. Déri István, Bodnár Lajos, Szeőke Barna, Papp Endre, Antal József ügyvédjelölt, Markovics Mór, Kegyes István, Mondik Endre, Szerdahelyi Ágoston, dr. Binder András, Bunkó Vincze, özv. Ruprecht Antalné, id. Kovács Gyula, Komka Alajos, Csányi Miklós jogász, Rácz István ref. lelkész, Kemény János, id Siposa János, Wolfon Ede, Illincz Konrád, Csomay Imre, Szőnyi Ferenc, Móricz Lajos, özv. Joó Ferencné, özv. Matolcsy Józsefné, özv. Gábriel Andrásné, Salamon János, Kótay Mariska, özv. Papp Zsigmondné, özv. Katona Mihályné, Treiszig István, özv. Félegyházi Elekné, Kozák András, dr. Weisz Károlyné, dr. Török István, Füredi Sándorné, Walkovics Sámuelné, Somlyay Elemér, özv. dr. Bokor Istvánná sz. Czégényi Juliánná, Nuszer Dezső, Kölcsey Antal, TARCA. Vizkereszttől Hamvazó szerdáig. A kalendárium szerint berendezett élet a jókedvnek is megszabta a maga hivatalos idejét. Kezdődik pedig a hivatalos jókedv Vízkereszt reggelén és zajos vigasság közepette múlik ki húshagyó kedd éjszakáján. Farsang! Mi volt hajdan s mi most? Cimbalom pengése, cigány vig zenéje, vigadó suhogása, hogy volt, és soha sem halunk meg! reggelig tartó áradata, az egész régi, patriarkális Magyarország minden derűje és jókedve csendül ki ebből a szóból. Azé a Magyarországé, amely nem lesz, , de volt, amely tele volt lakomákkal, elcigányzenézett domíniumokkal, elivott örökségekkel, Vas Gereben, Jókai regénybeli kedvességgel, nagy havas téllel, szitnkós, farkasos pusztasággal, a vasuttalan vármegyékkel — szóval a régi, szép idővel. Amikor a hatodik vármegyéből megérkeztek a tántik és a lányos családok és a vendégségnek nem volt se vége, se hossza. A cigány sem volt közkincs, hanem egy-egy család vagy ur tulajdona s a farsang : vizkereszttől böjtig igazi jókedv és mulatság hangos, amelyről annyit írtak eleink. Van ugyan bál és mozgalom, kiírnak mulatságokat és táncestélyeket, de a melegség, a nagy érdeklődés, a valódi jókedv, a gondnélküli vigadás nincs meg többé. Megölte az uj kor, Az uj Magyarország. Megölték a vasutak, amelyek órákra kurtították le azelőtt néhány napig tartó utazásokat s Bécsből, Páriából, Pestről egy-kettőre elviszik a divatcikkeket, a híreket, megölték a nagy szociális változások, amelyek magasabbra emelték a munkabért, intelligensebbé, emberebbé és érettebbé tette a munkásosztályt, jobbá tették a hétköznapokat és — legalább egy osztálynak — nem oly vidámbá az ünnepeket. Lassú és nehéz küzdelmek vívódnak csöndesen, erősebb külső megnyilatkozás nélkül, a társadalmi osztályok elhelyeződésének harca ez; az arisztokrácia ha mulat is, nem engedi magához a népet, a táblabirói kedélyesség megszűnt és mindenki nagyon vigyázz arra a kis ingatlanára, s nem adja könnyen oda magát a farsangi hegedűszónak. A naptár szerint pénteken vizkereszt és ezután néhány hétig farsang, lesz mindenféle hagyományos mulatság, de belső jókedv, az aratás és teli magtár ünnepe, a nyugodalmas tél mulatsága nem lesz. Ennyit a farsangról. Végső eredmény gyanánt talán most is, mint minden évben, 3. <lH I hí'jséé1 * A jövendő. Prófétáknak nevezik azokat, kik a jö* vendőt megmondják s ezen látnoki szellemük miatt tisztelik őket. Mások azt tartják, hogy a jövendőt nem lehet megjósolni, tehát a próféták hazugok s csalók, tudatosan vagy öntudatlanul csalják az emberiséget. Pedig a jövőt csakugyan előre lehet látni. Oly világosan áll előttem az emberiség jövőjének a képe, akárcsak a szobám berendezése. Elmondom, leírom, s azt is hozzáteszem, hogy milyen okokból lehet arra következtetni, hogy ilyen s nem más lesz az emberiség jövője. Azt senki se gondolhatja, hogy p. o. négyezer év múlva ilyen lesz a világ képe mint most. De hát milyen lesz ? Mert hogy megváltozik az bizonyos. Azt a célt, amely felé az emberiség lassan észrevétlenül fokozatosan halad-ezzel az egyszóval fejezhetjük ki egység, egyeség Egység mindenben amiben ez elérhető. Ez az egység először is abban fog nyilvánulni, hogy az ember embertársában csak az embert fogja nézni s nem azt, hogy milyen nemzethez, milyen valláshoz tartozik. Mennyire elválasztotta az embereket egymástól a középkorban a vallás? Hogy gyűlölték egymást a különféle felekezetükL 1 a gyűlölet az új korban is folytatódott; a műveletlen nép még ma is sok helyen megvetéses sajnálkozással néz a más hitet követőre. A művelt körökben a vallás többé nem szerepel mint szétválasztó ok. A nemzetiségi kérdés azonban ez idő szerint még nagyon elválasztja az embereket. Minden nemzet erősen fegyverkezik e milliókat áldoz arra, hogy szükség esetén megölje azt, aki nem azon a helyen született a hol ő, hanem valamivel odább. Büszkék vagyunk az emberiség haladására s lenézéssel, sajnálkozással gondolunk az ősemberre, aki előjött barlangjából s azt mondta a szomszédjának: „Ennek a fának azt lehetne leszögezni, hogy tengersok pénzbe kerül a bálozás, de minden papa s minden mama abban a reményben ül be a frakkerba, hogy a lányt őnagyságát jövőre egy egyelőre még bizonyosan nem ismert, de feltétlenül rokonszenves frakkos fiatalember fogja megkocsiztatni, mint a hites feleségét. Mert bármennyire hirdessék is az ellenkezőjét a bálok filozófusai, a leányok még ma is csak azért préselik magukat báli ruhába, hogy férjhez jussanak. Ez az igazi nagy küzdelem, a férjért való küzdelem, a férjért való küzdelem. Itt van tehát a farsang, mulassunk ! Sima parkettjükkel, fényárban sugárzó csilláraikkal hivogatón intenek a báli termek és ragyogószemű párok hol tüzesen, hol andalogva járják a szerelmesek táncát. Hajrá, mulassunk hát ! Oly rövid az élet, de legalább hosszú a farsang ! Karnevál ő fensége az idén különösen hosszú látogatásra jött hozzánk s mulatósra lesz alkalmunk elég, csak győzze az erszényünk ! Január hatodikától február 28-ig, — ez közel két hónap; aki tehát végig akarja mulatni a farsangot, arra ugyancsak rá fog férni hamvazó szerdán a korhelyleves, de még arra is lesz oka nyilván, hogy fejére a bűnbánás hamuját hintse.»n< ■ BOTH SIMON nagy választéki cipőraktárat ajánlják a vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. =› Mr és A1 K £ GÉRK £ ZI £ K !!! az őszi és téli idényre megrendelt összes úri-, női és gyermek Valódi chevro és box bőrből készült cipők a legjobb és legdivatosabb kivitelben.