Szatmármegyei Közlöny, 1905 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-01 / 1. szám

Nagykároly, 1905. január 1­ 1. szám. társadalmi, szépirodalmi özlöny és MEGYEI ÉRDEKŰ HETILAP. V­ARMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. a SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : N­agy Károly­ban, Jokay-utvza ,4. sz. ELŐFIZETÉSI ARAK:­­Egész évre 8 korona. Félévre 4 korona. Negyedévre 2 korona. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett egész évre 5 korona.­­3* ügyes szám ára ‘40 fillér. *=­Hirdetések jutányos áron közöltetnek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek csak rendes levelezőktől fogadtatnak el. XXXI. évfolyam. Előfizetési felhívás a „SZATMÁRMEGYEI KÖZLÖNY“ XXXI-ik évfolyamára. Az újév beálltával egész bizalommal újít­juk meg előfizetési felhívásunkat lapunk XXXI-ik évfolyamára. Az a változás lapunk beléletében, hogy megszűnt a vármegye hivatalos lapja lenni, azt hisszük, hogy előnyére vált a lapnak, a­mennyiben a rideg tárgyilagosság korlátaitól megszabadulva, a vármegye közd­olgait szaba­dabban tárgyalhatta mint az előtt, a­mikor a nem hivatalos részben is a félhivatalos jelleg korlátozta. De azért a Szat­már megyei Köz­löny a kontaktust fentartotta a vármegye központjával, a­melynek jogos érdekeit most is támogatja és támogatni fogja mindaddig, míg arra érdemes lesz. E mellett a Szatmármegyei Köz­löny megmaradt továbbra is az vármegyei közérdekű lapnak,egyedüli Mert a közgyűlések, a szakbizottságok üléseinek leírására, egyik lap sem fordít olyan gondot, m­int a Szatmármegyei Közlöny. A vármegyét érdeklő eseményeket lapunk hozza elsősorban, mert első kézből veszi azo­kat és azonnal továbbítja. Viszont a vármegyében, a vidéken történt közérdekű eseményekről is azonnal értesül, a­mennyiben a közönség már megszokta 30 éven át azt, hogy azok a Szatmármegyei Közlönyben közöltessenek. Fősúlyt fektetünk azért jövőre is arra, hogy megmaradjon a Szatmármegyei Közlöny vármegyei közérdekű lapnak, törvényhatóság közügyei, a vármegyei önkor­­­mányzati élet iránt érdeklődők lapjának. Azért szükségesnek tartjuk itt is felkérni az egyes választó­kerületek különféle pártjainak vezetőségét, hogy a közelgő képviselőválasztás alkalmából minden egyes választási mozgalom­ról lapunkat azonnal értesíteni szíveskedjenek. Emellett a­ Szatmármegyei Közlöny súlyt fektet arra is, hogy megfeleljen az új évben azon kívánalmaknak, a­melyeket a t. olvasó közönség tőle, mint társadalmi és szépirodalmi orgánumtól joggal elvár. Ha még felemlítjük azt, hogy jövőre sem fogunk tartózkodni attól, hogy lapunkat az események által parancsolt t­er­j­e­d­e­l­e­m­b­en adjuk ki és esetleg a választási kam­pányban különkiadásokat is rendez­zünk, elmondtunk mindent, a­mi mondandója volt a harmincz éves lap szerkesztőségének és kiadóhivatalának akkor, a­mikor a lap előfizetési gárdáját az évfordulóján a hagyo­mányos pártolásra ismervfen érti-Bizalommal nyitjuk meg azért előfizetési felhívásunkat az újév beálltával. A szerkesztőség és kiadóhivatal. Előfizetési feltételek: Egész évre................................................ 8 korona-Fél évre.......................... 4 Negyed évre..............................................2 Községek, lelkészek és tanítóknak egész évi elő­fizetés előleges beküldése mellett: egy évre 5 korona. Újév. Uj esztendő küszöbére lépett az emberiség­ Sok eseményével, zivatarával, lehetőleg kevés derűjével, bűnével, hazugságaival és igazsá­gaival elmúlt az ó-esztendő, hogy elfoglalja helyét az ifju, fehér, hótiszta új esztendőt. Ez a kép merül fel évről-évre az emberi lélekben, valahányszor sírjába dől egy esztendő, hogy megszülessék a másik. Pedig hazug, hamis ez a kép, mert az idők végtelenében nincs elosztottság és minden elmúlt év ráüti a maga bélyegét a következőre. Hiszen ebben rejlik a fejlődés, az örökös evolúczió törvénye, ez a szervezeti működés szabálya. Az új esztendő fehér fátyolköntösét, amel­­­lyel a költőiség a születő év ártatlan tisztasá­gát akarja jelezni, sárral fecskendezi az elmúlt év szennye, vagy aranyrózsákkal hinti be az elmúlt év erénye. Folytatjuk tehát az életet a maga minden hazugságával, igazságával, bűné­vel, erényével, viharával és kevés derűjével. Az új év, ez a naptári dátum csupán az élet kettős könyvvitelének mérlegét jelenti, amelyet az ember átír a másik oldalra. Az új év csak bizonyos eredmények, bizonyos számok összeírásának fix ideje, valami terminus-féle, amelyen az ember önmagának beterjeszti a maga élete folyásának részlet­számláját. De ez a terminus épen ezért fontos. Mert alkalmat ad az embernek arra, hogy elmél­kedjék a maga életének egy kis periódusa fölött, alkalmat ad arra, hogy leszűrje magá­nak az események, élmények tanulságait, amelyeket okos könyvvitellel az uj évnek törzslapján a nyereségek számlájára írhat. T­A­K­C­Z­A: Az év krónikája. sabban meggyőződnie Oroszország urának arról, hogy ratrigába görnyesztett nemzet hős cselekedetekre nem képes, hogy a mai rendszer mellett tönkre kell mennie a c­ár birodalmának és hatalmának. Híre jött, hogy máris alkotmányt akarnak adni az orosz népnek —­­megczáfolták. Mindazonáltal nincs messze az idő, hogy derengeni fog Oroszország felett is, minél jobban verik őket a japánok, az orosz uralkodó társaság annál inkább meg fog puhulni. Idehaza Magyarországon pedig dühöng a nagy politika. Választások előtt áll a nemzet. Az utolsó falusi korcsmában is politizálnak mostanság és két nagy pártra oszlik az egész ország. Igaz, hogy poli­tikus nép a magyar, de talán a forradalom óta nem izgatta a politika annyira a magyar népet mint most. Szörnyű téli és véres választást jósólnak, csendőr és katonaszurony több lesz tán, mint választó — mondják a szenvedélyesebb oldalról — de mi a mai mozgalmas időben is bízunk a magyar nép higgadtságában, hogy nem veszti el a fejét és méltóságos lesz, mint mindig. Néhány nap múlva olyan lesz az ország mint egy felbolygatott méhkas — adja Isten, hogy méz marad­jon a kasban. Méz? Mi ez? Talán a bankó a méz. A kúriai bíráskodásról szóló törvény felette elkeseríti ezt a mézet, ne tévesszék szem elől ezt a lélekvásárlók és a megvásárlandók. Mindenesetre érdekes, izgató lát­vány az országos képviselőválasztás ; sehol a világon nem olyan mozgalmas és izgató, mint nálunk, a politi­záló Magyarországon. Érdekes választás volt egyébként Amerikában is, ahol újra Rooseveltet tették meg az Egyesült Államok elnökének. Ez ránk, magyarokra nézve már azért is érdekes, mert az elnök­választáson nagy szerep keserÜYíz, reggelenkint félpohárral használva, meglepően gyors és nagyszerű sikerrel pótolja otthon bármely évszakban a Karlsbadh és Marienbach ivó­kúrát, gyomor és bélbajokban, úgyszintén elkövéredés, szívelhájasodás és azzal járó fulladásnál sárgaság, máj és lépdaganatnál, cukorbetegség, csúz és köszvényné­l stb. — Az „Igmándit“ hatásosságában egyéb keserű vagy hashajtó ásványvizek meg sem közelítik, és saját érdekében cselekszik,a ki helyette mást nem fogad el. — Utasítás mellékelve. — Kapható Nagykárolyban, Ferenczy István, Rosenberg Jenő, Petz János, Kerekes Ödön urak üzletében. —­ Főszétküldés a forrástulajdonos: SCHMIDTHAUER LAJOS gyógyszerésznél Komáromban. — Egész üreg 50 f, félüreg 30 f. — Az egyedüli természetes keserüviz, amely kis üregben is kapható. Ennek az esztendőnek a krónikása mártsa vérbe a tollát, de hütse le a lelkét, hogy zavarólag ne hasson tollára nagy eseményeknek izgalma, amelyek még most is tombolnak körülöttünk. Valóban, egyik esz­tendő szenzácziósabb mint a másik, a rettenetesen nagy kháosz, amelyben az emberiség él, évről-évre nagyobb és izgalmasabb eredményeket szül s míg az emberiség egy része lélekzetét visszafojtva, szinte két­ségbeesetten várja, mit hoz a jövő, a legközelebb jövő, addig a másik rész reménységgel és a jelen állapotok gyűlöletével eltelve, lankadatlan szilajsággal dolgozik a jövendő megcsinálásával, nem törődve azzal, hogy munkájuktól esetleg romba dőlhet a világ. Szo­­czialisták, atheisták, anarkisták, republikánusok, forra­dalmárok, tudósok és feltalálók egyaránt közreműköd­nek a nagy czél elérésére abban, hogy segítenek a világot kiforgatni a sarkaiból, de azt, hogy a régi helyett egy jobb világot tudnának teremteni, még nem bizonyította be egyikük sem. Ami az egész világ osztatlan érdeklődését bilin­cselte le az esztendő egész folyamán, az orosz— japán háború volt. Csodálatos dolgok történnek a föld szélső keleti oldalán, a Csendes Óc­eán partjai mellett. Nemcsak azért, mert olyan nagy és véres csaták szín­helye a mandzsuriai harczmező, amilyeneket talán Atilla óta nem látott a világ, hanem főként azért, mert ezeket a világrengető csatákat a föld leghatal­masabb országa vívja egy olyan nép ellen, melyet eddig alig ismertünk. japán népet, azt tudtuk. Legendákból ismertük eddig a hogy van, s hogy a sárga faj elitjét képezi, de mint ilyet is az európai kultúra színvonalától igen-igen messze levőnek tudtuk a Nap fiait. S íme, a háború bebizonyította, hogy azt a szigetországot a Csendes Óczeán hullámai között egy európai értelemben vett kiváló kultúrával bíró nép lakja, fejlett iparral és kereskedelemmel, iskolákkal, irodalommal és tudósokkal, de ami még ennél is lé­nyegesebb , a világ első, legvitézebb, legjobban fel­szerelt, legkitűnőbben képzett hadseregével. A Kiaujang és a shaho-menti csatában 400.000 japán állott szem­ben ugyanolyan erős orosz sereggel, több mint ezer ágyúval mindkét oldalon — ennél nagyobb csatáról tehát nem tud a történelem. Olyan területen vívták ez ütközeteket mint a Duna és a Tisza köze, ilyen di­menziókról sem tudott még a sztratégia. És a nép, mely ez iszonytató csatákból mint győztes került ki, csak most lett ismertté a világ előtt, most, amikor sorra veri a legnagyobb szárazföldi európai hatalom­nak sok százezernyi seregeit. Az orosz úgy indult a háborúba, mint mi Boszniába , hogy majd egy katona­bandával intézi el az ügyet és most ott áll a muszka medve, hogy elvérezhet e rettentő háborúban. Az Isten nem ver bottal — a czár s az orosz főnemesség mely a legczudarabbul gázol végig az emberi jogokon, megérdemlik ezt a szörnyű megaláz­tatást. Igaz, hogy mig ők tehetetlen dühökben tom­bolnak, az alatt az ártatlan az elnyomott és elcsigázott orosz nép százezrei pusztulnak el a harczmezőkön — mégis lehet, hogy áldás fakad a csaták vesztéséből az agyonkínzott orosz népre. Mert most kell a legkino-

Next