Vécsey Miklós: Száz értékes magyar (Budapest, 1931)

Ceruzarajz formájában, hevenyészve, száz értékes magyar arc­képét adja ez a könyv. Száz magyar ember, akik Trianon golgotája után, nekifeszítve vállukat, eszükkel, szívükkel, tehetségükkel dolgoz­nak ennek a szétdarabolt, vergődő, bajokkal küzködő kis Magyaror­szágnak a boldogulásáért. Mindegyik ott van őrhelyén, kijelölt posztján, mindegyik érték külön és óriási erőt reprezentál együtt. Első és külön helyen kell megemlítenem, aki mindeneken felül áll, az államfőt, Nagybányai vitéz Horthy Miklóst, Magyarország főméltóságú kormányzóját, a Vitézek Főkapitányát, a katonai Mária Terézia-rend lovagját. Száz értékes magyar! Színes, érdekes társaság. Helyet foglalnak soraikban az ország legelső funkcionáriusai, ott van a hercegprímás, a miniszterelnök, a Kúria elnöke, a főváros vezetősége, de képviselve vannak a politikusok, a művészek, a bankok, a nagy, hatalmas válla­latok, a gyáriparosok, szóval felvonulnak a magyar közélet ama fak­torai, akiket a közvélemény az első vonalban sorakoztat fel. A közélet illusztris egyéniségeiről, nagy súlyú tényezőiről akarok ennek a könyv­nek a lapjain egy-egy skiccet adni. Korántsem képzelem el, mintha az összeállítás tökéletes és a név­sor teljes volna. Nem a lexikon feladatát és hivatását akartam elvé­gezni. Én a magyar közélet tarlóján össze­markoltam egy bokrétára való értéket: csupán száz kis rajzot adok, egy marékravalót. Nagyon jól tudom, hogy azokon túl, akik szerepelnek a könyvben, hála Isten­nek, vannak még nekünk értékeink bőven az­­egész vonalon. Egészen bizonyos, hogy hosszú névsort lehetne összeállítani azokról, akik nagyon érdemesek, rendkívül kiválóak, de­­ akik kimaradtak. A száz értékes magyar összeállításában azonban nincs semmi célzatosság.

Next