Századok – 1910
Értekezések - KARÁCSON IMRE: A Porta terve a magyarokkal 1788-ban 89
A PORTA TERVE A MAGYAROKKAL 1788-BAN. A Rákóczi-mozgalmak lezajlása után hosszú idő múlt el az 1788. évi török háborúig, melyben József császár mint az oroszok szövetségese támadott a törökök ellen. Magyarország népe ezt a háborút közömbösen, sőt részben kedvetlenül fogadta. Legcsekélyebb nyoma sem volt a törökök ellen annak a bosszúvágynak vagy akár ellenérzésnek, mely egykor a Hunyadyak korában s még századokkal utóbb is egész a Zrínyiekig, elkeseredett küzdelemre, élethalálharczra tudta ragadni a nemzetet és népszerűvé tudta tenni a törökök ellen a háborút. De másrészt nagyon hiányzott már, vagy legalább komolyan nem jöhetett számításba az a törökbarát érzelem és irányzat sem, mely János király idejében kezdődött el és folyton növekedve, Rákóczinak Törökországba jövetelével emelkedett legnagyobb fokra, mikor a nemzet legjobbjai a török fegyverek szerencséjétől várták Magyarország sorsának jobbrafordulását és a törökök pártfogásával reménytették a különálló, szabad és független Magyarországnak újból felállítását. Mária Terézia hosszú uralkodása alatt új nemzedék serdült fel s egészen más eszmék és törekvések világában nevelkedtek azok, kik a nemzet sorsának intézésébe befolyást gyakoroltak s a kik után a nemzet nagyobb része indult. A már akkor régen porladó Rákóczi nevét s Thökölyt és vele együtt a kurucz mozgalom többi hősét a magyarság vezető körei kezdték feledni s velük együtt lassanként feledésbe kezdett menni az a politikai irány is, melyet ők képviseltek. A pozsareváczi békekötés véglegesen kizárta a Porta mindennemű beavatkozását Erdély és Magyarország ügyeibe, a mikor teljesen kiszorította a törököket Magyarország területéről. A különálló erdélyi fejedelemség megszűnt, a Rákóczi-korabeli bujdosók is mind elhaltak s így lassanként el is szakadozott az összeköttetés minden szála a Porta és a magyar nemzet között. Ilyen állapotban volt a magyar nemzet, a mikor hosszú ideig tartó békesség után az ellenségeskedés újra kitört a bécsi udvar és a Porta között. SZÁZADOK, 1910. II. FIZET. 7