Századok – 1910
Történeti irodalom - Hoernes; Moritz: Wissenschaftliche Mittheilungen aus Bosnien und der Herzegowina. Ism. Téglás Gábor 838
838 TÖRTÉNETI IRODALOM. A márcziusi napoknak, jelesen márczius idusának Petőfire örömteljes izgalmában fogant a költő életének egyik legnagyobb öröme, fia, aki 1848. deczember 15-én született. Déri megállapítja, hogy Petőfinek márczius 15-iki lázas idegállapotának a zaklatott lelkű gyermek egész életére nagy hatása volt, összegyűjti mindazon adatokat, a melyek Petőfinek és fiának egymáshoz való viszonyára vonatkoznak s azután élvezetes, népszerű, gondos előadásban végigkíséri a gyermeket tulajdonképpen nem éppen különös vagy érdekes pályáján, melynek örök refrainje, hogy a fiú leckéjét nem tanulja meg, hanyag, lusta tanuló, de ha akarja, megmutatja, hogy »tiszta jeles« bizonyítványt is tud szerezni. Tagadhatatlan ugyan, bármennyire szépíti is e kérdést Déri Gyula, hogy a fiúnak tulajdonképpen sohasem volt igazi otthona s hogy Szendrey Julia nem volt türelmes, a fiáért önmagát is föláldozó édesanyja Zoltánnak. De bizonyos az is, hogy a túlságosan önérzetes fiút saját rossz természete e nélkül is romlásba vitte volna. Az a kis episod, a mely őt Petőfi István házatájához köti, mutatja, hogy bátyja sem bírt vele. Utolsó hónapjai bizonyítják, hogy a megkomolyodásra volt hajlandósága, de későn jutott ennek tudatára. Költeményei nagyon gyengék. Félévnyit közöl belőlük Déri ; bízvást mondhatjuk : Zoltán egyetlen nevezetessége az, hogy Petőfi Sándornak volt a fia. Végzete is az volt, hogy ezt nagyon jól tudta. Mivel ez a vér folyt benne, a történelemnek vele is foglalkoznia kell. De hozzátehetjük, hogy Déri jelen derék munkájával ki is merítette azt, amit Petőfi Zoltánról tudnunk érdemes. DR. GÁLOS REZSŐ: Wissenschaftliche Mittheilungen aus Bosnien und der Herzegowina. Herausgegeben vom bosnisch-herzegowinischen Landesmuseum in Sarajevo. Redigiert von Dr. Moritz Hoernes. Elfter Band. Mit 56 Tafeln, 2 Karten und 258 Abbildungen im Texte. 1-Х. 1—422. Wien, 1909. Adolf Holzhausen. A Kállay Benjamin által megteremtett bosnyák-herczegovinai tudományos közlemények XI. évfolyama is épp oly tartalmas és változatos, mint elődei s most is sok hazai vonatkozás növeli a kiadvány értékét. Bevezetésül Hermann Costa arczképét és életrajzát vesszük búcsúképpen Trudelka Ciro tollából. Hermann volt ugyanis a Kállay által létesített múzeum első igazgatója s most, mikor az országos kormány administrativ osztályfőnökévé alkalmazták, hálás elismeréssel adóznak ügybuzgó munkásságáért. Belováron született 1850-ben s az occu-