Századok – 1919-1920
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Budapesti Szemle - 511
TÖRTÉNETI IRODALOM. Budapesti Szemle, 1919. márcz. Baranyai Zoltán : Edouard Savous levelezése a magyar tudósokkal. Toldy Ferenczhez, Gyulai Pálhoz, Budenz Józsefhez intézett 14 levél. A magyarság iránt érzett meleg érdeklődésről, el nem muló rokonszenvről tanúskodnak ehibásan ugyan, de magyar nyelven írott levelek. — Germanus Gyula : A föld és faj hatása a történelemben. I. A történelem lényegét kutatóelméletek legnagyobb gyöngéje, hogy egy általános okra akarják visszavezetni a történelmet, holott az a tényezők keresztül meg keresztülszőtt szövevényének folyománya. A szellemi erők mellett hatnak az emberi ösztönök, klímaérlelte faji tulajdonok, geographiai tényezők. Az utóbbi felismerésével különböző korok gondolkodóinál kezdve az ókoron egészen Montesquieu, Voltaire, Buffon felfogásáig részletesebben foglalkozik. Mindezek azonban az atomistikus elmélet képviselői, nincsenek tekintettel a többi tényezőre.. Ezt először Herdernél találjuk meg, kit a történelmi okozatösszefüggés teljes rendszerének kifejtésében csupán etnikai felfogása akadályozott ; theologiai szempontból ítéli meg a történelmet. Április. Révai Mór : Magyarország és ellenfelei s a wilsoni elvek. Az entente-hatalmak egyikének sem érdeke Magyarország feldarabolása. A wilsoni elvek egyenesen megkövetelik integritását. Ez az a szilárd jogalap, mely ellenfeleinket köti, erre kell támaszkodnunk. — Germanus Gyula : A föld és faj hatása a történelemben. II. Folytatja a történelembölcseleti elméletek ismertetését : intellectualismus, Kant, Comte, Vierkandt. Mindannyi egyoldalúságát arra vezeti vissza, hogy vagy nem az események általános ismeretéből indulnak ki, vagy pedig a meglévő elemek belső variálódásából vonnak következtetéseket s nem számolnak az accidentális elemekkel, mint pl. a népvándorlás, arabok fellépése, nagy emberek spontán akaratnyilvánítása. Végül áttér az anthropogeographiára, mely épen oly kevéssé találhat mathematikai formulákba fogható törvényeket. A geographiai tényezők mellett mindenkor nagy hatással bír a történelmi helyzet, az emberiség szerves együttélése földjével, szomszédjaival, elődjeivel. Május. Gaal Jenő : A magyar selyemtermelés és Bezerédj Pál.. Számadatokkal illustrálja az eredményeket, melyek 1880 óta ezen iparágunkat európai nivóra emelték. — Germanus Gyula : A föld és faj hatása a történelemben. III. Előző közleményében kifejtett tételének megvilágítására a sémita kultura fejlődését és elemeit vázolja Ihering nyomán. Azután áttér a faj problémájára. Az egyes embercsoportoknak kétségkívül meglévő sajátos egyénisége az együttlakásnak, közös munkának, azonos szomszédok, a természet azonos hatásai ellen vívott küzdelemnek az eredménye. De épen ezen tényezők folytán örökös változásnak van alávetve és sem nyelvileg meghatározott származáshoz, sem anthropologiai osztályozáshoz nem köthető. A valóságban anthropologiai osztályozás nem létezik. A külső testi sajátságok az élet mindenkori körülményeinek vannak alávetve s egyáltalán nem határozzák meg egyes embercsoportok sajátos képességeit. Ez alapon szembeszáll Gobineaunak nyelvi osztályozáson felépült faj elméletével s kimutatja, hogy a tapasztalat nem igazolja Lapougenak a koponyaalkaton alapuló faj elméletét sem. — Gopcsa László : Eötvös Loránd mint közoktatásügyi miniszter. Közoktatásügyi minisztersége alatt tartott beszédeiből vet világot a nagy tudós közoktatásügyi programmjára, melynek megvalósítására azonban miniszterségének hat hónapja, nem volt elegendő.