Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Wegner; Richard: Frankfurts Anteil an der Verbreitung anatomischer Kenntnisse im XVI. bis XVIII. Jahrhundert. Ism. Győry 876

876 TÖRTÉNETI IRODALOM. 876 az orvostörténelemm­el is foglalkozó jeles német sebészt, hogy Stromayr munkáját kiadja és méltassa. Jött a háború, mely a tervet megakadályozta s amelyben Brunn jobb karját el­veszítette. A jeles sebész immár teljesen az orvostörténelem művelésére adta magát s főleg a sebészet történetének e téren mutatott fel m­ár eddigelé is, jelentőséges eredményeket. így került megvalósításra a régi terv is, Stromayr kéziratának kiadása. Magam is tanúja voltam annak a rendkívüli érdek­lődésnek, melyet 1924-ben Innsbruckban a német természet­búvárok és orvosok gyűlésén, az orvostörténelmi szakosz­tályban keltett Brunn, amidőn a lindaui kéziratot nekünk felmutatta és demonstrálta. Mindnyájan elragadtatással szemléltük a közvetlen, tradíciómentesen természeti­, élet­frissességű számos képet, melyen az emberek portraitszerű­leg, színűket nem hagyott festésben, koruk pompás costum­jében jelennek meg előttünk. Nem rideg sémák ezek a képek, mint aminőket az azon korbeli sebészeti könyvekben, pk Gersdorff vagy Brunschwigéiben lehet látni, — ezek mind nyilvánvalólag a Strohmayr páciensei, kik itt hol moso­lyogva, hol pedig, amikor az operáló asztalon feküsznek, fáj­dalmas arckifejezéssel jelennek meg előttünk. Alig lehet két­séges, hogy ezeket a jó lindaui ismerősöket maga a derék chirurgus rajzolta és festette meg. Brunn teljes terjedelmében adta ki a kéziratot és pedig külön a szöveget, külön, egymásutánjuk szerint az ábrákat. (Stromayr az ábrákat a szöveg között hozta). Ez előbbi az 1—194, az utóbbiak 195—364 lapot veszik igénybe. Ezeket meg­előzi Brunnak értékes és tartalmas bevezetése, mely a kéz­irat jelentőségének és sorsának ismertetését, továbbá a sérv és hályogműtét történetét tartalmazza. Nem hagyhatjuk megemlítés nélkül a könyvkiadó cég munkáját sem, mely a kézirat hű reprodukciójának művésze­tével s a XVI. századbeli pergamentkötés kifogástalan és szép imitációjával a legnagyobb dicséretre tette érdemessé magát. Győry. Wegner, Richard Ν.: Frankfurts Anteil an der Verbreitung anatomischer Kenntnisse im XVI. bis XVIII. Jahrhundert. Ein Beitrag zur Urgeschichte der Frankfurter Hochschule. (Frankfurter Gelehrte Reden und Abhandlungen. 5. Heft.) 39 lap, 10 ábrával. Englert & Schlosser in Frankfurt am Main. Ára l-60 márka. A frankfurti egyetem megalapításakor főleg a már­meglevő bonctani és természettudományi intézetek voltak azok, melyek régi hagyományokra visszatekintenek. Ezért ezeknek a fejlődése és működése az egyetem történetével szorosan össze van kapcsolva. Köztük a legrégibb és tekin-

Next