Századok – 1931
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Hadtörténelmi Közlemények - 97
98 TÖRTÉNETI IRODALOM, hadsegédi szolgálatot. Itt közölt naplói érdekes rajzot adnak Erdély életéről, a hangulatról a hadjárat alatt, az insurrectio szervezéséről s az azt megnehezítő személyi és egyéb akadályokról. — Schweidel József tábornok naplótöredéke. Schweidel feljegyzései az osztrák hadifogságban, 1849 szeptember 3-a és 21-e között készültek. Élénken elárulják a folyton változó hangulatot, tépelődést, bizakodást, majd az ellenfél méltatlan viselkedését látva, semmi jót nem remélő csüggedést, melyben a fogságra vetett magyar tisztek bizonytalan sorsuk elé néztek. — A „Hadtörténelmi irodalom"' című rovat a következő könyvismertetéseket tartalmazza : A. E. : A világháború története (szerkesztette Pilch Jenő) ; Gy. J. : Báró Balás György : Bem József ; Jancsó Benedek : Szádeczky-Kardoss Lajos: A székely nemzet története és alkotmánya ; S—y. : Das deutsche Feldessenbahnwesen, Bd. I. ; S—y. : Fritz Heigl : Taschenbuch der Tanks (Ergänzungsband, 1927.) ; S—y. : Friedrich v. Tassen : Das jugoslavische Problem ; S—y. : Karl Friedrich Nowak : Versailles ; S. E. : Victor Margueritte : Die Verbrecher ; —ch. : Maurice Paléologue : A cár országa a nagy háborúban, II. ; S—y. : S. D. Sasanoff : Sechs schwere Jahre. II. füzet. Erdélyi Gyula : Újabb adatok Hagy Lajos tüzérségéhez. Olasz források alapján a fenti tárgyra vonatkozó adalékokat közöl. — Follajtár József : Galgóc eleste 1663-ban. Szerző főleg a galgóci udvarbíró által úrnőjéhez, Forgách Ádámnéhoz intézett jelentés alapján ismerteti a vár török kézre jutását 1663-ban. Érsekújvár körülzáratása után Galgóc előtt is csakhamar megjelent a török. De bár a vár rendszeres ostrom alá nem vétetett, sőt a jövő-menő török hadak sokszor napokra is elvonultak a falak alól, a német zsoldosok nem sokáig tartották magukat : ugyancsak német parancsnokukkal együtt megszöktek a várból. A magára maradt udvarbíró ekkor megnyitotta a kapukat a törökök előtt, kik a várat kifosztva s megrongálva tovább vonultak. — Irányi Béla : A tüzérség története Magyarországon kezdetétől 1711-ig. (Tizedik közlemény.) Szerző a XVI—XVII. századokban Magyarországon alkalmazott királyi, fejedelmi, városi és magántüzérség szervezetéről, kereteiről szól, működési köre (tábori-, vár- és szertüzérség) szerint véve azt tárgyalás alá. A szertüzérséggel foglalkozván, ismerteti a lőpor és a lövedékek előállítását. — Madarász László : Repülőink a világháborúban. A monarchia légi haderejét a világháború kitörése meglehetősen fejletlen, készületlen állapotban találta. A mozgósításkor a cs. és kir. légjárócsapatok mindössze néhány léghajóval és léggömbbel s 36, csak felderítésre alkalmas, repülőgéppel rendelkeztek. Nagyobbarányú fejlődés e téren csak 1915 második felében indult meg, amikor is a háború jellegének megváltozása folytán a hadsereg légi erejének fokozására nagy erőfeszítések történtek. Új meg új repülőszázadokat, felderítő-, vadász- és bombavetőrajokat, állítottak fel, az utánpótlás ellátására hadtáp- és kiegészítő alakulatokat szerveztek s minden intézkedés megtörtént arra, hogy a repülőipar termelése a legmagasabbra fokoztassék. A mindjobban mutatkozó anyaghiány s a fokozódó általános kimerültség miatt azonban a monarchia légierejének erősbödése nem tarthatott lépést azzal a rohamos fejlődéssel, mely az antant-államokban ugyanez időben bekövetkezett, úgyhogy az ellenfél légi fölénye a háború vége felé már a monarchia összes harcterein igen nyomasztóvá vált. — „Tárca" . —v. : Báró Lakos János (1776—1843). Lakos tábornoknak — ki, mint Kazinczy barátja s az Akadémia tagja, a magyar irodalom megújulása körül is érdemeket