Századok – 2005
TÖRTÉNETI IRODALOM - „Lajos Kossuth Sent Word " Papers delivered on the occasion of the bicentenary of Kossuth's birth. (Ism.: Csorba László) 1586
1586 TÖRTÉNETI IRODALOM Kossuth Lajos SZERKESZTŐI JEGYZETEK A PESTI HÍRLAPHOZ, I. (1841) Szerk.: Fazekas Csaba. S. a. r., bev., jegyz. a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar 2003. évi Kossuth-szemináriumának hallgatói. Miskolc, Bíbor Kiadó, 2003. 342 o. A Pesti Hírlapot szerkesztő Kossuth eszköztárához a vezércikkek, a különböző rovatokban elhelyezett egyéb cikkek, közlemények, nyilatkozatok, mások cikkeihez fűzött kommentárok mellett a hasábok aljára tördelt, a főszövegtől jól elkülönülően tördelt szerkesztői jegyzetek is hozzátartoztak. Létüket a kutatás természetesen számon tartotta, összegyűjtésük azonban nem történt meg, így elemzésük is várat magára. Fazekas Csaba vezetésével, aki a szükséges levéltári kutatásokat és a szerkesztés munkáját is végezte, a miskolci egyetem kilenc hallgatója a Kossuth-évforduló alkalmából e jegyzetek apparátussal ellátott kiadására vállalkozott. A három kötetre tervezett vállalkozás előttünk fekvő első darabja rövid bevezetést követően két részre oszlik. Előbb 1489. szám alá rendezve a sajtó alá rendezők által Kossuthtól származónak tekintett szerkesztői jegyzeteket olvashatjuk, majd 490-565. szám alatt azokat a jegyzeteket, amelyek után nem áll sem szerkesztői, sem szerzői jegy, amelyeknek szerzősége tehát kétes. A sajtó alá rendezők minden egyes jegyzetet önálló szövegnek tekintettek, ennek megfelelően külön szám alatt közöltek. Minden szerkesztői jegyzethez a kontextust bemutató bevezető magyarázat tartozik (ennek terjedelme akár többszöröse is a közölt szövegnek), továbbá összesen 773 tárgyi magyarázó lapalji jegyzet. A munka a Magyar Elektronikus Könyvtár keretében (a papír alapú változattól eltérő oldal- és lapaljijegyzet-számozással) interneten keresztül is hozzáférhető. A szorosabb értelemben vett lapalji jegyzetek mellett, mint a bevezetésből megtudjuk, a sajtó alá rendezők a kötetbe felvettek Kossuthtól származó kommentárokat is — szám szerint kilencet —, amelyeket részben terjedelmük, részben elhelyezésük módja (ti. hogy nem a lap aljára lettek tördelve) különböztet meg a lapalji jegyzetektől. A közlők azonban e kommentárokat is „szerkesztői jegyzet" felcímmel látták el, és a válogatás szempontjairól sem kapunk eligazítást. A kötet hoz a rovat végére (tehát nem lapalji jegyzetbe) tördelt „igazítást" (74. szám), más esetben viszont (PH 1841, 240., 787., 857. 1.) a hasonló című, igaz, aláíratlan helyesbítéseket nem közli. A lapalji jegyzetek esetében azonban a sajtó alá rendezők állításuk szerint teljességre törekedtek. Sajnálatos módon azonban mintegy tucat egyértelműen a szerkesztőtől származó, főként 1841 novemberében-decemberében keletkezett jegyzet kimaradt a kötetből, így hiába keressük azt a sajtótörténeti szempontból fontos és a kutatók körében jól ismert jegyzetet, amelyben Kossuth vagy a szerkesztőség azzal mentegeti a vezércikk hiányát, hogy azok mindig az utolsó nap készülnek; nem találjuk Kossuth Példa külföldről című vezércikkéhez, saját kommentárjához, az RST betűjelű szerző Értekező-cikkéhez, illetve Zay Károly nyílt leveléhez írott jegyzetét (PH, 1841, 569., 822., 856., 826., 864. 1.). Mint a bevezető is jelzi, a kötet tartalmazza a Hírlap azon közel negyven lapalji jegyzetét is, amelyet Kossuth saját vezércikke vagy cikke alá illesztett - ez esetben tehát nem szerkesztői, mint inkább szerzői jegyzetről beszélhetünk. A kötet fő részében húsz jegyzetet találunk, amely alatt nincs — vagy a közléssel ellentétben (pl. 65., 92., 474. szám) a valóságban nem szerepel — „Szerk." megjelölés, ezeknek tehát valójában a függelékben lett volna a helyük. A függelékben szerepeltetett jegyzeteknek számításaink szerint mintegy 40 százaléka származhat Kossuthtól. Mindezek alapján tehát a kötet mintegy 470 bizonyosan vagy minden bizonnyal Kossuthtól származó szerkesztői, részben szerzői jegyzetet, illetve kommentárt hoz, a mintegy 95 aláíratlan jegyzet közül további 35-45 származik valószínűleg a szerkesztőtől vagy annak munkatársától, míg kb. 50-60 a kötetbe felvett jegyzet (pl. 47., 92., 535., 542., 558.) bizonyosan vagy minden bizonnyal nem Kossuthtól vagy a szerkesztőségtől, hanem a beküldőtől, a szerzőtől, a tudósítótól származik. A kötet legfőbb újdonsága azon kereken 70 tétel közzététele, amelyek, mivel annak idején egészben vagy részben a cenzor törlésének estek áldozatul, mindeddig jórészt ismeretlenek voltak. A szövegeket az a Vörös Antal őrizte meg számunkra, akinek a Kossuth-filológia oly sokat köszönhet: Vörös a Pesti Hírlap egy példányába átvezette a törlések egy részét (e példány az OSZK Filmtárának „szabadpolcán" hozzáférhető), külön füzetbe iktatta a cenzor által teljes egészében törölt cikkek szövegét, illetve megőrizte a cenzort megjáró kefelevonatokat (ez utóbbiak a MOL Kossuth gyűjteményében találhatók). Mint a kötet hivatkozásaiból kiderül, a cenzor által