Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Vámos György: Itt a Szabad Európa Rádiója; a szabad Magyarország hangja. Műsortükör; 1956. október 24 1163
Vámos György ITT A SZABAD EURÓPA RÁDIÓJA, A SZABAD MAGYARORSZÁG HANGJA Műsortükör, 1956. október 24. A Szabad Európa Rádió magyar nyelvű adása 1950 elején kísérleti félórákkal indult, augusztus 4-én kezdték meg a (napi kétszeri) rendszeres adásokat, majd hivatalosan és ünnepélyesen 1951. október 6-án az üzemszerű, egész napos műsort. Abban az évben hat kelet-európai ország (Csehszlovákia, Lengyelország, Románia, Bulgária, Magyarország és Albánia) lakosságának sugároztak műsort. Később megszüntették az albán műsort, mert mindössze kilencezer vevőkészülék volt az országban, viszont megszervezték a Szovjetunióba sugárzó Szabadság Rádiót, amely 1953-ban Felszabadítás néven kezdte meg műsorát. Előzmények A rádiózás a több évtizedig tartó hidegháború legkiterjedtebb, és a legtöbb embert elérő „fegyverneme" volt. A határokon túlemelkedő rádió hangja a tájékoztatásnak, a hazugság leleplezésének és a meggyőzésnek eszköze, amely azonban hamis célok érdekében is képes hallgatóinak befolyásolására. A múlt század harmincas évei óta szinte minden állam megszervezte, és külpolitikájának szolgálatába állította a külföldre sugárzó rendszeres rádióprogramokat. Elsőként a Szovjetunió, az Internacionálé rádiója már a háború előtt 62 nyelven sugárzott műsort, ezek egyike volt a magyar nyelvű Kossuth rádió. A BBC a hazai programok mellett már a húszas évektől készített a gyarmatok számára is angol nyelvű műsort, de a harmincas évektől más nyelveken is kezdett sugározni: először arabul szólította meg a potenciálisan 40 milliós közel-keleti hallgatóságot, majd 1938 márciusától Latin-Amerika 70 milliónyi spanyol, illetve 40 milliónyi portugál ajkú lakosát igyekezett elérni napi 15 perces hírszolgáltatással és zenei vagy szórakoztató összeállítással. Nemsokára megindították a francia, német és olasz nyelvű tájékoztatást, és 1940-ben, a háború alatt sok más nyelv mellett magyarul is megszólalt egy esti, 15 perces, (21.15-kor kezdődő) magyar nyelvű „leadás".3 A háború alatt növekvő figyele 1 A közlés az OTKA 1. számú kutatás keretében történt. 2 Dr. Drucker György: A rádió a külpolitika szolgálatában. Külügyi Szemle különnyomat, 1940. 3 A magyar belügyminisztérium központi rádióállomásának III. számú szolgálati csoportja, azaz a legjobb korabeli technikával felszerelt lehallgató állomás állandó megfigyelés alatt tartott minden magyar nyelvű rádióállomást. A naponta készített jelentésekből, leiratokból tudható, hogy a