Századok – 2017
2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bácsatyai Dániel: A 13. századi francia–magyar kapcsolatok néhány kérdése
Bácsatyai Dániel A 13. SZÁZADI FRANCIA–MAGYAR KAPCSOLATOK NÉHÁNY KÉRDÉSE 800 év múltán is lenyűgöző a 12. században kibontakozó francia szellem frissessége, amely alig néhány évtized alatt termékenyítette meg a keresztény Európa művelődését. E figyelemreméltó gyorsaság részben a keresztes hadjáratokhoz hasonló közös vállalkozásoknak köszönhető, amelyek során Európa a kelet felé tartó hadseregek országútjává vált. Aligha véletlen, hogy a Magyar Királyság a keresztes államok fénykorában, a 12. században vált vonzóvá a francia dinasztikus politika számára, éppen akkor, amikor az ortodox rítusú országok mellett a keleti diplomácia színterén a latin államok is megjelentek. A keresztes hadjáratoké mellett az írott szó kalandjának egyik fontos állomása is épp erre az időre esik: Hajnal István minden joggal tulajdoníthatta az oklevélírás Európa-szerte azonos időben megjelenő egyező betűformáit Párizs valóban egyetemes hatásának. Névtelen gestaírónknál, az alighanem egyetemi fokozattal rendelkező P. mesternél az orléans-i iskola hatását, és franciás udvari olvasmányok nyomait mutatták ki, s a franciaországi eredetű szerzetesrendek hazai monostoraiban – miként a pontigny-i apátságból Magyarországra kölcsönadott ciszterci könyvek 12. századi jegyzéke igazolja – bizonyosan nem voltak ismeretlenek a francia egyházi szerzők. A latinok Kárpát-medencei jelenléte a 11. századtól folyamatos, ám a 13. századtól kezdve nem egyszer már a nevét is ismerjük azoknak a francia klerikusoknak és mesterembereknek, akik a szoros egyházi és dinasztikus kapcsolatoknak köszönhetően a Magyar Királyságban jártak, s tevékenységükkel kitörölhetetlen nyomott hagytak a hazai művelődés emlékein. 1 Hajnal István: Írástörténet az írásbeliség felújulása korából. Bp. 1921. 2 Győry János: Gesta regum – gesta nobilium. Tanulmány Anonymus krónikájáról. Bp. 1948. 39–65. 3 A francia nyelvű udvari irodalom Anonymusnál tetten érhető elemeiről lásd Győry J.: Gesta i. m. 61., illetve Veszprémy László: „Álom és hazugság” Anonymusnál. Magyar Könyvszemle 107. (1991) 109–113. Bácsatyai Dániel: Levélírás és prologus 12. századi forrásainkban. Történelmi Szemle 52. (2010) 1. sz. 127–131. 4 Lovass Gyula: Egy középkori francia kolostor könyvei Magyarországon. Egyetemes Philologiai Közlöny 62. (1938) 224–226.