Századok – 2023

2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Konrád Miklós: Zsidó nagypolgári mecenatúra és műpártolás a dualizmus idején

ZSIDÓ NAGYPOLGÁRI MECENATÚRA ÉS MŰPÁRTOLÁS A DUALIZMUS IDEJÉN képzőművészeti gyűjteményét Debrecen városának ajánlotta, hogy az alapját képez­ze a város leendő múzeumának. Lefkovits 1905-ben megvásárolta a debreceni úgy­nevezett Csokonai-házat, itt nyílt meg az általa alapított Városi Múzeum, amelynek 1909-től 1929-ig tiszteletbeli igazgatója, valójában - munkáját díjtalanul végző - tényleges vezetője volt. Lefkovits emlékét elhomályosította, hogy Déri Frigyes bécsi gyáros 1920-ban tett nagyszabású ajándékát követően az általa szorgalmazott új debreceni múzeumi épület 1930-ban Déri Múzeum néven nyitotta meg kapuit.34 A 40 éves koráig kizárólag kereskedéssel, vállalkozással foglalkozó, majd az 1900-as évek második felétől műgyűjtőként híressé vált Nemes Marcell 1911-ben Kecskemét városának adományozott egy 79 képből álló gyűjteményt, Lefkovits Arthurhoz hasonlóan szintén azzal a szándékkal, hogy a város abból alapoz­za meg létesítendő múzeumát.35 Az előbbiektől eltérően az első világháború után kikeresztelkedett Nemes emellett 40 képet ajándékozott a Szépművészeti Múzeumnak - közöttük El Grecótól a Bűnbánó madonnad de az Iparművészeti Múzeumnak is adományozott jelentős darabokat.36 Kohner Adolfhoz hasonlóan Hatvany Ferenc, az 1908-ban bárói címet nyert Hatvany-Deutsch Sándor fia szintén beleszületett a vagyonba. A Kohner család­dal együtt a zsidó nagypolgárság legillusztrisabb tagjai közé tartozó Deutsch / hatvani Deutsch / hatvani Hatvany-Deutsch / Hatvany család sarja csak relatíve későn, kezdetben talán jobb híján kezdte fejleszteni a lényegét tekintve 1908- 1918 között kialakult képgyűjteménye magyar részlegét, miután a világháború kitörését követően nem tudott többé Párizsban vásárolni. Az 1919-ben kitért bátyjához, Hatvany Lajoshoz hasonlóan - ismeretlen időpontban - kikeresztel­kedett Hatvany Ferenc ekkortól vált festő kollégái vásárlójává és mecénásává.37 Emellett ő is ajándékozott képeket a Szépművészeti Múzeumnak, így 1905-ben Picasso Anya gyermekével című akvarelljét.38 Amennyiben a megrendelőket is mecénásnak tekintjük, a modern építészet ugyancsak olyan terület, ahol a zsidó polgárság jelentékeny szerepet játszott. Itt el­sősorban az első szecessziós villák megrendelői említhetők, például Léderer Sándor közgazdasági író, 1921-től 1927-ben bekövetkezett haláláig a PIH elnöke, akinek 34 Sós Endre: A zsidók útja a kálvinista Rómában. Magyar Zsidó Szemle 59-62. (1942-1945) 73.; Urbach Zsuzsa: „Nyombiztosítás.” Egy korai németalföldi kép egykor magyar gyűjteményben. Művé­szettörténeti Értesítő 50. (2001) 1-2.;­­ Szathmári Ibolya: Egy százéves múzeum örömei és gondjai. Magyar Múzeumok 9. (2003) 1. sz. 13. 35 Sümegi Gy: Nemes Marcell i. m. 275-289.; Németh István: Nemes Marcell, a mecénás műgyűjtő. História 33. (2011) 8. sz. 22-25. 36 Petrovics Elek: Nemes Marcell I-II. In: Élet és művészet. Bp. 1937. 205. 37 Mravik L: Budapest műgyűjteményei i. m. 172-174.; Uő: Báró Hatvany Ferenc műgyűjteményé­nek története. In: A Hatvanyak emlékezete. Szerk. Horváth László. Hatvan 2003. 113-266.; Szívós E.: A magyar képzőművészet társadalomtörténete i. m. 119. 38 Vécsi Nagy Zoltán: A Hatvany család és a képzőművészet. In: A Hatvanyak emlékezete i. m. 53. 1102

Next