Századok – 2023
2023 / 5. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Szilágyi Zsolt: Ismeretlen Alföld. A táj területi egyenlőtlenségei a 20. század elején (Koloh Gábor)
TÖRTÉNETI IRODALOM A kötet hetedik fejezete Burgenland történeti-földrajzi jellemzésére, a legfiatalabb osztrák tartomány sokszínűségének bemutatására vállalkozik. Az első világháború előtt Ausztria keleti határvidékét a nyelvi homogenitás jellemezte. Stájerország és Karintia déli területén ugyan éltek szlovén nyelvű közösségek, de a keleti határ egyértelműen németajkú volt. Azonban Ausztria Burgenlanddal egy vallási és nyelvi-etnikai közösségek által lakott térséget kapott. Az ott élő roma kisebbség már az 1920-as évek legelején a tudományos érdeklődés látókörébe került. A burgenlandi zsidóság léte kicsit később vonta csak magára a figyelmet, noha ők alkották Ausztria legnépesebb, nem városlakó zsidó közösségét. Először a burgenlandi romák, majd az 1930-as években a zsidók is biztonságpolitikai tényezővé váltak. Az 1938-as anschluss pedig magával hozta mindkét kisebbség szisztematikus és tragikus üldöztetését és genocídiumát is. Az utóbbi évtizedben a burgenlandi antioiganizmus, illetve antiszemitizmus történetét burgenlandi kötődésű osztrák történészek (Ursula Steiner-Mindler, Gerhard Baumgartner) részletesen feldolgozták. A második világháború után kristályosodtak ki a ma ismert Burgenland-képek és identitáselemek. Az „ellentétek tartománya”szüzséjének gyökerei azonban az 1920-as évekig nyúlnak vissza. Az a vallási-etnikai heterogenitás, amelyet a két világháború között biztonságpolitikai veszélyforrásként értelmeztek, és a második világháború brutális genocídiumába torkollott, 1945 után inkább pozitív jelzővé vált. A mai Burgenland-narratíva másik meghatározó eleme a turizmus, amelynek történetét az ötödik fejezetben a monográfia is felvázolja. Jankó hangsúlyozza: a tartomány mai turisztikai vonzerejének látványelemeit az évtizedek alatt Burgenlandról megkonstruált táj- és emberföldrajzi kép biztosítja. A régiót kiválóan ismerő szerző tollából már korábban is olvashattunk Burgenland földrajzi identitásáról, ember- és tájföldrajzi narratíváiról szóló munkákat (Jankó Ferenc - Tóth Imre: Változó erővonalak Nyugat-Pannóniában. Szombathely 2008.; Ferenc Jankó — Steven Jobbitt: Making Burgenland from Western Hungary: Geography and the Politics of Identity in Interwar Austria. Hungarian Cultural Studies 10. [2017] 14-40.). A témában való jártasságnak köszönhető a kötetet záró fejezet részletes és sokoldalú történeti és társadalomföldrajzi összefoglalója. Ez a Jankó-féle Burgenland-kép bátran tekinthető a 20. századi geográfusok által konstruált narratívák méltó folytatásának. A monográfia eredményesen ragadja meg Burgenland önálló régióvá válásának 100 éve tartó folyamatát. Az izgalmas diskurzuselemzés felvázolja annak ívét, miként vált a térség magyar határvidékből a két világháború között a nagynémet tér perifériájává, hogy végül 1945 után, a többi osztrák tartománnyal egyenrangú és színes turisztikai vonzerővel bíró önálló régióvá váljon. Marber Ibolya Szilágyi Zsolt ISMERETLEN ALFÖLD A táj területi egyenlőtlenségei a 20. század elején (A vidék vonzásában 3.) Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Bp. 2022. 476 oldal Az Alföld - még ha Petőfi Sándor klasszikus költeménye és a keserves klimatikus körülményeket jósló előrejelzések miatt folytonosan az érdeklődés homlokterében áll is - kevéssé ismert makrorégiója az országnak. A terület mélyebb ismeretének hiányán az sem tudott eleget javítani, hogy a SZÁZADOK 157. (2023) 5. SZÁM 1030