Századunk, 1839. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1839-04-22 / 32. szám
251 c) Alamizsnapénzből, melly a’ templom ajtainál perselyekbe gyűl. (1) Azon aversionalis summából, melly ezelőtt a’ talált gyermekek’ tartására a’ városi kincstárból fordíttatott, de most, midőn az árva-intézet a' lelenczekről úgy mint más gyámoltalan árvákról gondoskodik, ezekhez adatott 1620 vft. Ide tartoznak leginkább az árva-ház’ számára. e) Az újévi alkalmatlan szerencse-kivonásoktóli megváltások’ summái, mellyek esztendőnkint egyremásra 500 vftra számíttathatnak. f) Különféle adományok készpénzben és ruhaneműekben az árva-ház’ számára. Ezen jövedelmekből az egyesült intézetek’ összes kiadásai pótoltatnak, a’ mi pedig fönmarad, gyümölcsözésül kamatra adatik, mi az alant következő összes jegyzékből kitetszik. Az egésznek igazgatására a’ városi tanács ügyel, a’ közvetlen igazgatást pedig a’ polgármester’ elnöksége alatt a’ választmány viszi. Ez a’ belső és külső tanács’ több tagjaiból, továbbá a’ székes-káptalan’, a’ többi helybeli papság’, nemesség’ és polgárság’ képviselőiből áll, hozzájok járul még egy jegyző ’s a’ városi számvivő. Minden harmadik hónapban egy köt ülést tart, hol a’ szegények’ fölvételéről tartatik tanács, az intézet’ jövedelmei ’s kiadásai felől tudósítás, az intézetet illető minden rendszabályok iránt pedig rendelés létetik. Minden határozat jegyzőkönyvbe iktattatik, a’ tanács’ elébe megerősítés végett terjesztetendő. Az egyes adományok’ fölvételéről az uj intézkedés’ kezdetén körszerint tisztes polgárok ingyen gondoskodtak; jelenleg ez havonkint az arra rendelt biztosok által történik, kik fáradságukért az összegyűlt adományokból 4 percentet kapnak, hogy szorgalmuk annál inkább buzdíttassék. Az adományok a’ gyűjtő által az adakozó’ jelenlétében egy külön arra rendelt jegyzékbe föliratnak, azonkívül pedig különösen elláttatnak nyugtatványokkal. Gyűlés után köteles a’ gyűjtő a’ fölvett adományokat az illető számvevőnek nyugtatvány mellett azonnal átadni, ki azután az adakozások’ neveit a’ havi jegyzékből a’ fő jegyző könyvbe iktatja. A’ havi beszedés az évenkintinek azért tétetett elébe, mert bizonyos, hogy a’ részenkinti összegyűjtés által sokkal nagyobb summa szedetik össze, mint ha egyszerre történik. Az intézetben részesült összes szegények, korukra ’s egyéb körülményeikre nézve, három osztályba soroztatvák. Az elsőben az elaggottak , egészen segélynélküliek és tehetetlenek foglaltatnak, kik hetenkint 1 v. ftot kapnak; a’ második osztálybeliek 42 v. krt.; az utolsó osztálybeliek pedig 21 v. krt. hetenkint. A’ segélyért folyamodó szegények szegénységükről bizonyítványaikat az illető lelkésznek, városhadnagyoknak és szegények’ atyjainak tartoznak bemutatni, ’s fölvételük után az intézeti választmány által, a’ szegények’ jegyzőkönyvébe iktattatnak, azonkívül minden, számszerűtitt szegények’ atyja a’ körében létező szegények’ jegyzékét megkapja, melly szerint a’ megfelelő segélypénzt nyugtatvány mellett a’ pénztárból fölveszi, azt minden hónap’ elején a’ szegények közt kiosztandó. Hogy a’ szegények mindenkor pontosan tudassanak, a’ beirott szegények felett egy biztosság évenkint közvizsgálatot tart, azonfelül a’ közbejövő halálozások az illető halottvizsgáló által azonnal bemutattatnak. A' szegények’ foglalkozására előleg, mig kedvezőbb viszonyok egy dologhoz’ felállítását megengednék, rendelés létetett, hogy addig is az erre alkalmasok utczák’ tisztítására használtassanak. A’ helybeli szegényeken kívül még a’ keresztülutazó szűkölködők, a’ polgármester’ utasítása mellett, szinte részesíttetnek. A’ mesterlegények is, kiknek a’ koldulás keményen tiltatik, vándorkönyvöket előmutatván , 8 v. krajczárnyi útravalót kapnak. A’ koldulás’ elhárítására felvigyázók rendeltetvék, kik meghatározott fizetésökön felül miiden behajtott koldusért 6 v. krt kapnak. Az intézet által pártfogásba vett gyámoltalan árvák és lelenczek havi fizetéssel magányos házakba adatnak kosztba. Fölvételük ugyanazon módon történik mint a’ szegényeké ; egy külön felügyelő vigyáz rájuk , ki a’ tartásdíjt az illető hivatalnál fölveszi ’s azt havonkint az illető kosztadóknak átadja, és időről időre felügyel, valljon a’ gyermekek rendesen ápoltatnak, neveltetnek és a’ megkivántató idő’ elérésekor a’ nyilványos oskolákba küldetnek e? Egyébiránt e’ gyámoltak is külön jegyzőkönyvbe iktatvák, mellynek másolatát az illető felügyelő kapja. A’ gyermekek elérvén a’ 12 esztendőt, ha fiúk, vagy az árva-házba vétetnek fel további kiképzésük végett, vagy mesterségre adatnak, mi közben is mindig az intézet’ felügyelése alatt maradnak; ha pedig leányok , ezeknek becsületes szolgálatba adására gond fordíttatik. Az árvaház’ közvetlen gondját egy külön felügyelő viseli; tőle függ az árvák’ atyja, ki az intézetben lakik, az élelmet meghatározott pénzen megszerzi és a’ kellő fenyítéket a’ növendékek közt fentartja. Ezek’ száma további rendelésig 12 fiúra korlátozott, kik egyenruhát kapnak, és oktatás végett nyilványos oskolákba küldetnek. Az árvaházba közönségesen azon gyermekek vétetnek föl, kik nyilványos gondviselés alatt 11—12 esztendőkig magányosoknál neveltettek és itt nyerendő kiművelődésre testi és lelki tulajdonaik által alkalmasoknak mutatkoznak. Az intézetben tartózkodásuk 3 évre határoztatok, miután a’ választmány’ megegyezésével szerződés szerint megállapított föltételek alatt tanulásra adatnak. Egyébiránt ez intézetbe, tartáspénz mellett, más gyermekek is fölvétetnek. A’ bevétel ’s kiadás feletti számadás 1836ig a’ gyámság által ingyen vitetett, később egy külön számvevőre fizetés mellett bízatott, 1838tól fogva pedig az ujan felállított városi alapítóhivatal által láttatik el. A’ számvivők a' kamatokat szedik be, és az összegyűlt önkénytes adományokat nyugtatvány mellett átveszik; minden kiadásra a’ polgármester ad utalványt, melly a’ számvevő által ellenjegyeztetik. Az év’ végével történik a’ számadás , melly szokott pontos átvizsgálás után a’ tanács’ elébe terjesztetik, és összes kivonatban az egyes adományok’ jegyzékével sajtó által közhírré tétetik. És ezen nyilvánosságnak köszönhetni főképen, hogy a’ közönség’ bizodalma megnyeretik, ’s azáltal ezen intézetek’ megalapítása eléretik. Általában a’ helybeli közönség’ jótékonyságát nem lehet eléggé dicsérni; mert ha tekintetbe vétetik, milly parányi érték fölött rendelkezhetik a’ város, hogy ezenkívül itt semmi uraság nem lakik, következőleg a’ jóltévő intézetek’ gyámolítása egyedül az úgysem igen vagyonos város’ lakosaira esett, valóban csodálatra méltó, hogy a’ szenvedő emberiség’ javára annyit és olly tartósan cselekedhetett. 252